A mostani időjárásban jól látszik, hogy miért szorulunk villamosenergia-importra

Az elmúlt napokban gyakorlatilag egész Magyarországon ködös időjárás tapasztalható. A meteorológiai szolgálat napok óta tartós, sűrű ködre figyelmeztet, így szinte az egész Kárpát-medencébe beült a köd, ami ilyenkor ősszel többek között akkor tud nálunk tartósan fennmaradni, ha nem fúj a szél.

Ez pedig energetikai szempontokból kifejezetten fontos dologra emlékeztet, amire Aszódi Attila hívta fel a figyelmet legújabb írásában.

A szélcsendes időjárásnak a következményei kiválóan látszanak a Mavir adataiból. Ha megnézzük a Magyarországi áramtermelési információkat, akkor azt látjuk, hogy október 26. óta folyamatosan 20 MW alatt volt a 320 MW kapacitású hazai szélerőműpark tényleges betáplálása,

Ez a ködös idő valójában más problémákat is okoz: a napsugárzás nem éri el a földfelszínt. „Így a fotovoltaikus nagy naperőművek és a házak tetejére szerelt, háztartási méretű kis naperőművek teljesítménye szintén nagyon alacsony, még napközben is” – fogalmazott ezzel kapcsolatosan Aszódi Attila.

Október 26-án és 27-én a déli órákban 900-1000 megawatt volt a hazai nagy naperőművi betáplálás, október 28-tól 400 megawatt, majd 300 megawatt alá csökkent, október 31-én a csúcs pedig már 240 megawattnál is kisebb volt.

Tekintettel arra, hogy a hazai beépített naperőművek kapacitása 2200 megawatt fölött van (a teljes napenergia beépített kapacitás a becslések szerint meghaladja a 3500 megawattot), ez a tegnapi legnagyobb teljesítményű betáplálási állapotban is 10 százalék alatti pillanatnyi napenergia-kihasználási tényezőt jelentett.

Ha nem fúj a szél, akkor is kell áram

A villamosenergia-rendszer szempontjából 5 napja folyamatosan sötétszélcsend van az országban. Ugyanakkor ilyenkor is vannak fogyasztói igények, így a Mavir adataiból megállapítható, hogy a rendszerterhelés (a fogyasztók villamosenergia-igénye) a 3500–6000 megawatt közötti tartományban járt az elmúlt napokban. Ezekben az időszakokban a fogyasztói igényeket hagyományos erőművek segítségével kell kielégíteni.

A nap- vagy szélerőművek korábbi termelését a villamosenergia-hálózat nem tudja tárolni, a termelés és a fogyasztás egyensúlyát minden másodpercben fenn kell tartani, vagyis minden másodpercben pont annyi villamos energiát kell a hálózatra feladni, mint amennyit abban a másodpercben a fogyasztók felhasználnak. Ha ez a termelés és fogyasztás közötti egyensúly felborulna, megváltozna a rendszerben a frekvencia, amire a legtöbb hálózatra kapcsolódó eszköz nagyon érzékenyen, meghibásodással reagálna

– foglalta össze Aszódi Attila, aki szerint most jól megfigyelhető, hogy a paksi atomerőmű blokkjain túl a lignit, a földgáz és az import játszik meghatározó szerepet, és a külkereskedelmi adatokból az is látható most, hogy hazánk nagymértékben kitett a villamosenergia-importnak.

Aszódi Attila felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt napokban a litéri és lőrinci gyorsindítású gázturbinákat is el kellett többször indítani, ez pedig szintén meglehetősen drága és egészen biztosan nem szén-dioxid-mentes. Szerinte sokkal egyszerűbb és környezetkímélőbb lenne a magyar villamosenergia-rendszer helyzete, ha a szomszédos országokhoz hasonlóan nálunk is lenne szivattyús tározós vízerőmű, mert az ilyenkor – a rugalmassága révén – a kiegyenlítésben nagy szerepet tudna játszani.

Az is nyilvánvaló, hogy tisztán a nap- és szélenergia bázisán lehetetlen lenne az ország áramellátását megvalósítani, és szerinte most kifejezetten jól látszik, hogy a paksi atomerőművi blokkok mint a legnagyobb karbonsemleges termelők nélkül az ország ellátása elképzelhetetlen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!