Hova tűntek a kínaiak?

2021-ben összesen 5754 lakást vásároltak meg külföldiek Magyarországon, ez összesen 8,9 százalékos növekedést jelentett a 2020-as adatokhoz képest. Ennél meglepőbb, hogy jelentősen lecsökkent az évekig élmezőnybe tartozó távol-keleti vevők aránya – vette észre a Portfólió –, miközben az európai állampolgárok közül több országból is nőtt a vásárlók száma.

2021-ben a legnagyobb számban a németek vásároltak Magyarországon lakóingatlant – 1259-et, míg őket a szlovákok követik 791, a románok pedig 746 ingatlannal. A gazdasági lap az adatok elemzésekor észrevette, hogy járvány előtt szinte mindig dobogós Kína állampolgárai 2021-ben jelentősen kevesebb, 518 lakást vettek, ez pedig csak a negyedik helyre volt elég.

Ez a visszaesése feltehetően összefügg a kínai járványintézkedésekkel, ami jóval szigorúbb az európai országok szabályaival, ugyanakkor a kínai gazdaság is lassult. A kínai mellett a vietnámi, az izraeli és a brit vásárlók is jelentősen visszafogták magukat. A külföldi lakásvásárlások rangsorában az ötödik helyre Hollandia került, ami jelentős emelkedésnek tekinthető.

Mennyi az annyi?

A vietnámiak átlagosan 56, a kínaiak átlagosan 53 millió forintért vettek lakást, de a franciák, az oroszok és az izraeliek átlagos költése is 45-48 millió forint körül alakult. Ezzel szemben a lista túloldalán románok és a hollandok állnak: 13, illetve 18 millió forintért vásároltak átlagosan lakóingatlant – tekintettel arra, hogy elsősorban nem a Budapesten vásárolnak, szemben a kínai és vietnámi vevőkkel.

2021-ben Budapesten 1937 lakást vettek meg külföldiek, ez a fővárosi lakáseladások számának 5,3 százalékát jelentette. Országos viszonylatban a külföldiek vásárlásai az összes tranzakció 3,6, a lakáspiaci forgalom összértékének 4,6 százalékát tették ki.

A holland, a német, a svájci, az osztrák és a belga vevők továbbra is inkább vidéken keresnek ingatlanokat. Sokan a nyugdíjas éveikre készülnek: minden negyedik német és minden ötödik holland vagy svájci vásárló volt idősebb 65 évesnél. Miközben a kínai vásárlók kevesebb mint 3 százaléka töltötte be ezt a kort.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)