A visegrádi országok közül a magyar reálbércsökkenés a legkisebb
A CTK cseh hírügynökség által ismertetett elemzés szerint a jövő évben 0,1 százalékos reálbércsökkenés várható Csehországban. A cseh elemzés szerint „a reálbérek negatív alakulása már tavaly óta kísért bennünket, s a következő hónapokban nem várható jelentős változás. A magas árszint negatívan befolyásolja a háztartások vagyoni helyzetét, a meglódult infláció mindenkit elszegényít, de elsősorban az alacsony bevételű háztartásokat sújtja”.
Az elemzés szerint az idei reálbércsökkenés Csehországban jóval magasabb lesz, mint a többi visegrádi országban, illetve mint az európai uniós 2,3 százalék.
Lengyelországban 2,3 százalékos, Szlovákiában 1,1 százalékos, Magyarországon pedig 0,3 százalékos reálbércsökkenés várható – derült ki az elemzésből.
A jövő évben az Európai Unióban 0,6 százalékos reálbér-emelkedés várható. Ugyanez a növekedés várható Lengyelországban, míg Szlovákiában a várható reálbér-növekedés 0,7 százalék, Magyarországon pedig 2,3 százalék lesz. A CTK egyedül Csehországban valószínűsít 0,1 százalékos visszaesést jövőre.
Cyrrus elemzése szerint tény, az utóbbi tíz évben a reálbérek növekedése gyorsabb volt az európai uniós és a visegrádi átlagnál. 2011–2021 között a bruttó bérnövekedés 41,4 százalékos volt Csehországban, míg az uniós átlag 20,8 százalék volt. A reálbérek csökkenése Csehországban csak átmeneti jelenség, rövid távú lesz, majd újra növekedés várható.
Csehországban jelenleg 1533 euró a havi átlagbér, Magyarországon 1349, Lengyelországban 1301, Szlovákiában pedig 1185 euró – mutatott rá a prágai székhelyű Mazars, amely minden évben 22 közép- és kelet-európai ország adórendszereit hasonlítja össze – írja az MTI.