Búcsút mondhatunk az olcsó élelmiszerek korszakának

Komoly kihívásokkal szembesültek a magyar zöldségtermesztők az idei szezonban: az extrém szárazság mellett olyan negatív behatásokkal kellett megküzdeniük, mint az energiaválság, valamint a műtrágya és az üzemanyag jelentős drágulása. Nehezítette a helyzetet az emelkedő kamatok miatt dráguló finanszírozás is – derült ki a DélKerTÉSZ összefoglalójából.

A szövetkezet szeptember végi adatai szerint a megtermelt és az értékesített mennyiség sem tudott a tavalyi évhez képest növekedni, amit a nyári forróság, az aszály és a kártevők mennyiségének növekedése okozott. Idén ugyanis a kártevők az időjárási körülmények miatt nem a szántóföldön, hanem a növényházakban találták meg a táplálékot.

„A kedvezőtlen környezet ellenére a DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó árbevétele szeptember végéig több mint négymilliárd forinttal nőtt éves szinten, és elérte a 15 milliárd forintot” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

A magasabb költségek a termelői árakban is érvényesültek, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség.

Teret nyertek a magyar zöldségek

Nagypéter Sándor szerint az export kedvezően alakult. Jól teljesített a cseh, a szlovák, a román és a bolgár piac. Ezekben az országokban a szállítási díjak emelkedése miatt például

Ugyanakkor az Európa-szerte a magas infláció és a növekvő megélhetési költségek hatására egyre többen fogják vissza a költéseiket például a német piacon is. A dráguló élelmiszerekről a szakember azt mondta, az őszi időszakban a termelői árak elértek egy lélektani határt, azaz innen már egyelőre lényeges emelkedésre nem lehet számítani. A téli időszakban azonban még tovább emelkedhet például a fehér paprika ára.

Elköszönnek az olcsó élelmiszerek

Hosszú távon nem lehet számolni az energia árának érdemi csökkenésével, valamint a termeléshez szükséges inputanyagok, például a műtrágyák is drasztikusan magas árszinten vannak. Mindezen folyamatok véget vetettek az olcsó élelmiszerek korának, és egy magasabb árazási szint állt be.

Az energiaárak növekedése az inputanyagok árát is magával húzza. A megemelkedett árak tehát maradnak, és ezeket a béreknek is le kell követnie. Az Európai Unió és Magyarország is az energiaforrások diverzifikálására törekszik, és környezetbarát megoldásokkal szeretné megoldani az energiaszükségletet – mutatott rá Nagypéter Sándor.

Még fontosabbak a fejlesztések

A termelők számára kiemelten fontos a megváltozott gazdasági körülményekhez való igazodás, nem maradhatnak el a fejlesztések. Példaként hozható a geotermikus energia vagy a termálvíz, amelyeknek fontosabb szerep jut az elszálló energiaárak mellett.

Az energiaválság mellett hosszú évek óta egyre erősebben érezteti a hatását a klímaváltozás is. „Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, így a külső környezetnek nincsenek annyira kitéve a termelők, de teljesen mértékben nem tudják magukat függetleníteni tőle. A nyári hőséget például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy hűtéssel lehet tompítani” – mondta Nagypéter Sándor.

A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van:

illetve a nagy boltláncoknak beszállító termelőknek is komoly elvárásoknak kell megfelelniük.

Szükség lenne megfelelő forrásra

A megbízható élelmiszer-ellátáshoz és a kapacitás fokozásához folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség. A DélKerTÉSZ tagjai eddig is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, a következő, 2023–2029-es időszakban, azaz az elkövetkezendő hét évben pedig mintegy 17 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek.

A legnagyobb beruházás a jövőre elkészülő, 2,7 milliárd forintból épülő, több mint tízezer négyzetméteres komplex raktárcsarnok lesz, amellyel a logisztikai folyamatokat gyorsítják fel. Az új központban robotizáció segítségével oldanák meg a raktározást. Néhány éven belül ugyanis 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest. Emellett a termelési logisztika digitalizációja, a növényápoláshoz, -termeléshez kapcsolódó gépek beszerzése, valamint hűtőházak, termálkutak és öntözőkutak kialakítása szintén tervben van, csakúgy, mint a napelemek és hőszivattyúk telepítése.

A hajtatott termesztésre való átállás és a hatékonyabb termelési módszerek kialakítása azonban jelentős beruházást igényel. Nagypéter Sándor szerint

Ismét elmaradnak a költések

Nagypéter Sándor hozzátette, hogy összességében a következő időszakban egy, a koronavírus-járvány idején tapasztalt helyzet alakulhat ki, csak sokak számára most gazdasági okokból maradnak el az olyan költések, mint az utazás, a szálloda vagy az étterem. A DélKerTÉSZ szerint a vásárlók átcsoportosítják a költségeket, ennek eredményeként az alapvető szükségletekre, így az élelmiszer-vásárlásra költenek majd inkább a következő időszakban.

(Borítókép: Bánkúti Sándor / MTI)