Karácsonyi ajándék: megáll az infláció emelkedése

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi gazdasági környezet kifejezetten háborús gazdasági környezetre emlékeztet. Ilyen időszakban az a kulcskérdés, hogy a stabilitást és a gazdaság növekedési lehetőségeit megőrizzük – jelezte a szakember az Aegon Alapkezelő konferenciáján.

Fájni fog 2023, de nem annyira, mint néhány hónapja várták

A világgazdaságban a válságok sajátja, hogy a korábbi évekre jellemző növekedésnél alacsonyabb gazdasági növekedéssel kell számolni, ám az unikális, hogy ez a válság most a világ minden régióját egyformán érinti majd – 2008 után Ázsia tudott támaszt adni a világ többi részének. A 2023-as év kifejezetten nehéz lesz – 0 százalék vagy az alatti növekedés lesz, így technikai recesszió várható Európában és az USA-ban. Kínában négy-öt százalék között lesz a gazdasági növekedés szintje, ez tőlünk nézve kiválónak tűnik, ám a korábbi évek két számjegyű kínai bővüléséhez képest ez bizony komoly lassulás.

Kicsit pozitívabb a kép, ha a III. negyedévi adatokat nézzük

– jelezte a jegybank alelnöke. A korábban megjósolt brutális recesszióhoz képest kiváló, hogy az EU növekedése két százalék felett maradt, régiónk pedig kifejezetten erős gazdasági teljesítményt mutatott. Mindez azt jelenti, hogy összességében a várt recesszió nem lesz olyan mély, mint amit néhány hónappal ezelőtt jeleztek a szakértők.

A háborútól és az energiafüggéstől szenvedünk

A régió különösen érzékenyen reagált a geopolitikai konfliktusra, az orosz–ukrán háborúra. A földrajzi közelség mellett – amely például a turizmus komoly visszaesését okozta ezekben az országokban – komoly gondot jelent a jelentős (orosz) energiakitettség is. Magyarország a korábbi években négy-ötmilliárd eurót fizetett nettó energiaimportjáért, idén ez a számla 16-17 milliárd eurót tesz ki. Ezt a gondot egyik évről a másikra nem lehet megoldani – mondta Virág Barnabás.

A globalizáció olcsó időszaka véget ért

Az MNB alelnöke szerint a nyolcvanas évektől a 2010-es évekig úgy működött a világ, hogy az infláció szempontjából legfontosabb tényezők, az energia, a munkaerő és az élelmiszerek ára a globalizációnak köszönhetően alacsonyan tudott maradni, hiszen az új és új olcsó piacok biztosították ezt. 

Energiafronton ma már nem épülnek be olyan új kapacitások, mint korábban, ráadásul a zöldátállás költsége is drágítja az energiaárakat. Így ha korrigál is majd az energiaár a mostani augusztushoz képest komoly visszaesést mutató, ám a korábbi években megszokottnál még így is mégy-ötszörös szintekről, a korábbi évek áraihoz nem tér majd vissza a piac.

A reálbércsökkenés fékezi meg a kiskereskedelmi inflációt

Kulcskérdés, hogy a munkaerőpiacok miként reagálnak a mostani gazdasági helyzetre. A munkanélküliségi számok historikus mélyponton állnak, ami azt jelzi, hogy egyre fontosabb a képzett munkaerő megtartása. Ez is annak köszönhető, hogy a korábbi évek munkaerőpiaci elvándorlása miatt fontossá vált a meglévő munkaerő megtartása. Ezért a jegybanki alelnök szerint a munkaerőpiac most kevésbé reagál majd a gazdasági hatásokra, mint más válságokban láttuk.

A béroldalon ugyanakkor változás történt: a bérnövekedés idén nemzetgazdasági szinten 15 százalék körüli szinten alakul, s mivel az infláció húsz százalék felé jutott, ezért a reálbérek ősztől már csökkenésnek indultak. Nyár óta a kiskereskedelmi forgalomban is visszaesést láthatunk, ami azt jelenti, hogy a kereskedők egyre nehezebben tudják majd áthárítani a növekvő költségeiket a kevesebbet vásárló fogyasztóknak – mondta Virág Barnabás. 

Alkalmazkodás minden téren

Az infláció kétharmada az energiaárak és az élelmiszerek drágulásához köthető. Ugyanakkor vannak jelek arra, hogy a folyamatosan emelkedő szintű pénzromlás időszakának végére értünk. Bár a világban ötven országban van két számjegyű infláció, de ebből 30-35 esetében már közel vagy már túl is vagyunk a pénzromlás tetőzésén. Ennek egyik oka az energiaárak csökkenése és a vártnál komolyabb mértékben meginduló alkalmazkodás az energiafelhasználás terén.

Virág Barnabás jelezte: az áremelkedés hatására az elmúlt hónapokban itthon a villamosenergia-felhasználás nagyjából tíz százalékkal csökkent, és hasonló visszalépés volt tapasztalható a gázfelhasználásban is. 

Az ellátási láncok koronavírus-válság miatti szétszakadása javulni látszik, a szállítási költségek ma már közelítik a koronavírus-járvány előtti szinteket. Emellett pedig a világpiacon az élelmiszerárak is korrekciót mutatnak ma már – bár a korrekció még nem túl gyors, és a következő hónapokban is csak lassan korrigálnak majd

– jelezte az MNB alelnöke. Szerinte a lakáspiacon is elindult az alkalmazkodás – ez most a kereslet visszaesését és az értékesítés megnehezülését jelenti. Ugyanakkor szavai szerint nem várható a lakások árában valóban érezhető árcsökkenés, de a korábbi években tapasztalt drasztikus árnövekedés időszaka bizonyosan véget ért.

Ezt kapjuk a fa alá

A fenti hatások miatt az MNB alelnöke szerint az év végén tetőzhet az infláció, ám az áremelkedés üteme lassan korrigál majd vissza. A következő 2 hónapban a drágulást elsősorban az élelmiszerárak hajtják majd előre. Virág Barnabás szerint a következő hónapokban jöhetnek kellemetlen meglepetések, de a tavaszt követően gyorsuló mértéken zsugorodik az inflációs mutató és összességében év végére egyszámjegyű tartományba kerülhet a pénzromlás, majd 2024-re kerülhetünk vissza a moderált inflációs szintekre.

A válságban is közelítünk majd az EU-hoz

Az MNB alelnöke szerint Magyarország sikeresen kezelte a koronavírus járványt, a magyar gazdaság hat százalékkal van a Covid előtti gazdasági szintektől, ezzel az 5-6. legjobb teljesítményt tudtuk felmutatni az EU-ban, így folytatódott a felzárkózás. A magyar gazdaság szempontjából fontos német ipari teljesítmény – az ottani drasztikus energiafelhasználás-csökkenés ellenére – továbbra sem esett vissza. Ez segíti a magyar exportteljesítmény fenntartását is. A folyó fizetési mérleg esetében így – jelezte Virág Barnabás – már túl vagyunk a mélyponton, ami szintén kedvező fejlemény.

Magyarországon 4-4,5 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni idén – ez magasabb, mint a jegybank szeptemberi 3,5 százalékos várakozása. Virág Barnabás szerint komoly remény van arra, hogy elkerüljük a recessziót, növekedési előnyünk 2023-ban és 2024-ben is megmarad majd az EU-val szemben.

A régiós jegybankok hasonlókat lépnek – az MNB minden megoldást alkalmaz

Ami a monetáris politikát illeti, az MNB alelnöke arra emlékeztetett, hogy a régiós jegybankok összetett lépésekkel törekszenek felvenni a harcot az infláció ellen. Jól látszott, hogy a világ többi részénél hamarabb kezdték emelni a kamatokat. Emellett a rendszerben keringő pénzek lekötésével igyekeznek szűkíteni a likviditást – csak Magyarországon 11 ezer milliárd forint került a koronavírus-járvány idején a gazdaságba, ezért tartósan stabilizálni kell a likviditást.

Az MNB lépéseinek köszönhetően a fenti likviditás fele már tartósan lekötött eszközökben – jelentős részben két hónapos jegybanki betétben – van, a másik fele ugyanakkor szuperlikvid eszközökben – jellemzően egynapos betétben – lekötve szűkíti a likviditást. (Mint ismert, a jegybanki alapkamattól durván elszakadó, 18 százalékot fizető egynapos betétben elhelyezhető pénzek miatt kellett a kormánynak betéti kamatsapkát is bevezetnie azért, hogy a bankokon keresztül ne a kamatmaximalizálásra törekvő pénzügyi intézmények és privátbanki ügyfelek jussanak extra jövedelemhez.)

Az MNB alelnöke emlékeztetett arra, hogy hazánk mellett Lengyelország és Románia alkalmaz leginkább likviditásszűkítő lépéseket. Csehországban ezzel szemben devizapiaci intervenciókkal igyekeznek stabilizálni a helyzetet. A magyar helyzet sajátossága az, hogy az MNB-nek a devizapiacon is meg kellett jelennie, hiszen az árfolyamnak is támogatnia kell az alacsonyabb infláció elérését. Virág Barnabás szerint az általa használt kifejezés szerint „október közepén tapasztalt komoly turbulenciát” – amelynek jó része más szavakkal a forint elleni spekuláció volt – a megtett intézkedésekkel sikerült normalizálni. Ezek közé tartozott, hogy célzott eszközként az energiaszámlák biztosítására a jegybank megnyitotta a tartalékot.

Sokáig marad a 13 százalékos alapkamat

Jelenleg Magyarországon a legmagasabb az alapkamat a régióban. Előre tekintve ez a kamatszint már reálkamatot biztosít a befektetőknek a következő évre a régiós, befektetési szempontból versenytársnak számító országokhoz képest. Ez is elősegítheti a kívánt stabilitást. Miután a jegybank céljai eléréséig alkalmazni akarja eszközeit, a mostani, 13 százalékos alapkamat még sokáig marad velünk.

Véleménye szerint az árstabilitás megteremtésének nincs alternatívája. Ha magas szinten marad az infláció, akkor az a gazdasági növekedési kilátásokat is beárnyékolja majd. Azt látni kell, hogy az elmúlt évtized infláció nélküli világa nem tér majd vissza, az inflációs nyomás folyamatosan fennmarad akkor is, ha sikerül a mostani magas szinteket megfékezni. A költségvetési és a monetáris politikának együtt kell majd kialakítania azt az egészséges mixet, amely megfelelő választ ad majd az újfajta kihívásokra.