Lázár János: A magyar vonatok 150-200 órát késnek naponta

Az építési és beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben, a Hajdú-Bihari Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. A miniszter úgy fogalmazott, hogy beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel – több mint háromszáz beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben.

Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében

– fogalmazott a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró. A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos:

A miniszter azt is megjegyezte, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt. Szerinte alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában és számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. Ennek érdekében pedig két törvénycsomag előkészítése zajlik.

A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, „magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen”.

Majd hozzátette, hogy a teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”.

Közlekedési kérdések

Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét. Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni. A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet: a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is.

Kiemelte a mobilitás fontosságát, amelynek nemcsak közlekedési, hanem társadalomi vetülete is van. Példaként erre azt említette, hogy ha valakinek több mint egy órát kell utaznia a munkahelyére, előbb-utóbb közelebb is költözik ahhoz. Fontos ezért az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele, a mobilitás biztosítása. Kiemelte:

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán jegyezte meg, hogy „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”, Záhony az ország kapuja Kelet felé. Arról a szándékról is beszélt, hogy „ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest-központú legyen a fejlesztés”.

„Az országot sínre kell tenni” – fogalmazott a miniszter a vasútfejlesztési tervekkel kapcsolatosan, de felhívta a figyelmet: amíg ez megvalósul „fejezzék be az autósok üldözését Magyarországon”. Lázár János szorgalmazza összevont közlekedési megyebérletek bevezetését – derült ki az MTI összefoglalójából.

(Borítókép: Lázár János 2022. november 24-én. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI)