Óriási profit landol az amerikai olajtársaságnál

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében kifejti, hogy a kitermelésben érdekelt amerikai olajtársaságok várhatóan hordónként 68 százalékkal magasabb „szabad cash flow-t” fognak termelni 2022-ben – tehát ennyivel lesz magasabb a szabad pénzáramlás, amely tartalmazza a vállalat adózás utáni működési nyereségét.

A kibocsátás növekedése ettől lényegesen elmarad, 4,5 százalékon alakul az előző év azonos időszakához képest. Az 1,4 milliárd dollárnyi nyereség lehetővé teheti az amerikai piacon a megújuló üzemanyagokra való gyorsabb átállás finanszírozását, a kitermelés bővítését, a vállalatok adósságainak mérséklését vagy a befektetők osztalékainak kifizetését.

Ugyanakkor a lehetőségek mérlegelése során vita bontakozott ki a Fehér Ház és az olajtársaságok között – hívják fel erre a tanulmányban a figyelmet. Joe Biden amerikai elnök a termelőket felszólította: a részvényesek osztalékfizetése helyett inkább fektessenek be a kitermelésbe. Ennek ellenére az Egyesült Államok száz legnagyobb olajvállalatának vezetői más célokat tűztek ki. A megkérdezett vezetők közel 40 százaléka az adósságtörlesztést és a részvényeseknek a kifizetését tartotta elsődleges feladatának.

A vállalati beruházások Amerikában az előrejelzések szerint idén 29 százalékkal, 108 milliárd dollárra nőnek, ami sokkal lassabb ütem, mint amit a nyereség lehetővé tenne, de a termelésnövelés sem tartozik a legfontosabb prioritásaik közé.

Felborult a kereslet-kínálat aránya

A jelenlegi energiaválságot a kereslet és kínálat közötti feszültségek okozták – jóval nagyobb a kereslet, mint a szankciók, illetve az Oroszország által a büntetőintézkedésekre adott válaszok miatt lecsökkentett kínálat. A koronavírus-járvány alatt jelentősen esett a gazdasági aktivitás, ezzel akkor a nyersanyagtermelők is tartották a lépést.

A korlátozások feloldása után megugró fogyasztói igényekkel azonban már nem tudták tartani a lépést a termelők, így már 2021 során jelentős áremelkedés következett be. Ezt a drágulást súlyosbította az orosz–ukrán háború kitörése és a szankciók – derült ki az elemzésükből.

Az Egyesült Államokban a járvány utáni újranyitás, a magas megtakarítási szint és a béremelések nyomán kezdődött el a drágulás, amely az amerikai gazdaság jelentős nemzetközi gazdasági szerepe miatt világszerte éreztette hatását, ezzel erősítve a globális inflációt.

A kormány 2021 novemberében vezette be a rendelkezést, amelyet utoljára 2022. szeptemberben hosszabbított meg, újabb három hónapra, december 31-ig. Az intézkedés május óta csak magyar rendszámú autókra érvényes, ami mellett a benzinkutakon mennyiségi korlát is életbe lépett.

(Borítókép: David McNew / Getty Images)