Bérrabszolga vagy sztárdolgozó: nem mindegy, hogyan tekint ránk a főnök

Mitől jó egy munkahely? Erre a kérdésre kereste a választ a Minőségi Munkát, Minőségi Munkahelyeket! címen futó hazai munkaerőpiaci kutatás, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján mutattak be. 

Kisgyörgy Orsolya munkapiaci szakértő szerint Magyarország elmarad más országoktól a minőségi munkahelyek megteremtésében, pedig egy munkahely alapvetően befolyásolja a fizikai és mentális jóllétet, életminőséget, élettel való elégedettséget. Előadásában hangsúlyozta, hogy az egyén és a társadalom jólléte bőven túlmutat a GDP-n.

Nem elég a gyümölcskosár

A magyar kutatók anonim módon kitölthető kérdőívet állítottak össze, amellyel a munkahely minőségének megannyi szempontját vizsgálták. Több mint ezer munkavállaló töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés szerint a munkahelyi elégedettség leginkább meghatározó tényezői:

• a vezetők jónak ítélt magatartása,
• a munka hasznossága, 
• a kollégákkal való jó viszony.

A munkájukat pedig leginkább azok érzik hasznosnak, akik

• teljes mértékben elégedettek javaslataik kifejezésre juttatásával,
• nagyon jónak ítélik vezetőik magatartását,
• sok lehetőségük van a fejlődésre.

Arra a kérdésre, hogy mennyire érzik hasznosnak a munkájukat, a válaszadók csaknem negyede azt válaszolta, hogy nem érzi annak. Spieglné Balogh Lívia, a Vasas szakszervezet elnöke elmondta, hogy a megkérdezettek általánosságban jó minőségűnek ítélik meg a munkahelyüket, ha

• vonzó a bér és az egyéb juttatások is,
• biztonságosnak érzik a munkahelyüket: stabil a munkahely, anyagi biztonságot és megfelelő munkakörülményeket biztosít,
• kellemes a munkakörnyezet,
• támogató a munkáltató, megfelelőek a vezetők,
• megvalósul a munka-magánélet egyensúlya,
• adottak az előmeneteli lehetőségek,
• van távmunka vagy home office lehetőség,
• társadalmilag hasznos a munka,
• a munkáltatónak jó a hírneve.

A dolgozók harminc százaléka fizikailag nagyon megterhelőnek találta a munkáját és 12 százalék gyakran éjszakázik. Heti 40 óránál többet dolgozik az önfoglalkoztatók 28 százaléka és a teljes munkaidőben dolgozók 22 százaléka.

Származással, nemmel, vallással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést azonban a dolgozók 90 százaléka nem tapasztalt. Összességében a dolgozók háromnegyede elégedett a munkahelyével, és csak a dolgozók közel negyede elégedetlen. 

Robotokra cserél a főnök

Kőrösi István, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa szerint a humántőke felértékelődése zajlik, és ez hosszú távú gondolkodást, stratégiát és cselekvést kíván meg.

Rámutat, hogy mivel a munkavállaló felértékelődik, ezt le kell követnie a béreknek és a megbecsülésnek is. Felhívja a figyelmet az automatizáció terjedésére – manapság egy nagy beruházás nem feltétlen jelenti új munkahelyek teremtését, hiszen a gépek sokszor költséghatékonyabb megoldást jelentenek a cégek számára, mint az emberek. A legkönnyebben azokat a munkaköröket lehet robotokkal helyettesíteni, amelyek alacsony vagy közepes bonyolultságúak és rutinszerűek – véli. 

A kutató szerint kialakul egy középréteg, akik az automatizáció miatt elveszíthetik a munkahelyeiket, ezért könnyen lecsúszhatnak. Kiemeli az oktatás fontosságát, hiszen csak egyre komplexebb tudással lehet betölteni a jövőbeni munkaköröket. Megoldásként javasolja, hogy a foglalkoztatók fizessék meg a humántőke képzésének egyhavi költségét, hiszen egy orvosi vagy egyéb képzés gyümölcsét (a diplomás szakembert), a munkáltatók élvezik hosszú évtizedekig. 

Amíg különböző nemzetközi színtereken erőteljesen megjelenik a minőségi foglalkoztatás témája, addig ez Magyarországról nem igazán mondható el – állapította meg Kisgyörgy Orsolya munkaerőpiaci szakértő.

(Borítókép: Tom Werner/Getty Images)