Itt a kilenc pont, amire Brüsszel 2300 milliárd forintot fizet Magyarországnak

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének célja elsősorban a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenálló képességének, fenntarthatóságának és a zöld- és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése – olvasható a palyazat.gov.hu kormányzati fejlesztéspolitikai portálon.

Félig tele a pohár?

A magyar kormány azt követően terítette a lapjait, hogy az Európai Bizottság támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását, de ezzel párhuzamosan 7,5 milliárd eurónyi, azaz mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás folyósításának felfüggesztésére tett javaslatot. Ugyanakkor az 5,8 milliárd euró magyar számlákon való landolását sem szabad egyelőre készpénznek venni, van még ez irányú kötelezettsége a kormánynak.

A szakterületért tárca nélküli miniszterként felelős Navracsics Tibor az Index kérdésére azt felelte, hogy ha a brüsszeli megállapodás egy 100 méteres síkfutás, akkor már 90 méternél tartunk. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a helyreállítási terv már zöld utat kapott. 

A terv céljai között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése.

Fókuszban a klímavédelem és a digitalizáció

A kormány értékelése szerint a magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, és minden területen megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések.

A magyar terv a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (Recovery and Resilience Facility: RRF) származó vissza nem térítendő forrásokat 9 komponens mentén használja fel.

A. DEMOGRÁFIA ÉS KÖZNEVELÉS

• Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára: 579 ezer darab notebook tanulóknak és pedagógusoknak, valamint képességfejlesztő eszközök az iskoláknak
• Bölcsődei férőhelyek fejlesztésének folytatása: több mint 3500 új férőhely létrehozása
• A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása
• A tanári hivatás vonzerejének növelése: a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékra emelése 2025-re

B. MAGASAN KÉPZETT, VERSENYKÉPES MUNKAERŐ

• Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben, szakképzésben: digitálistananyag- és készségfejlesztés
• A felsőoktatási és szakképzési intézmények infrastruktúrájának modernizálása és digitalizációs fejlesztéseinek támogatása
• Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és fejlesztése: kutatás-fejlesztési együttműködések felsőoktatási intézmények és kutató-tudásközvetítő szervezetek és iparági szereplők között

C. FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEK

• Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása: 1600 felújított és 400 új szociális lakás
• Megújulóenergia-termelés és -felhasználás a leghátrányosabb helyzetű településeken: legalább 5 000 veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének fedezésére alkalmas megújuló közösségi energiatermelési kapacitás létrehozása
• Szociális intézkedések: minőségi oktatáshoz, egészségügyi alapellátáshoz és szociális ellátásokhoz való hozzáférés javítása

D. VÍZGAZDÁLKODÁS

• 21. századi megoldások bevezetése a vízgazdálkodásban vízpótló rendszerek fejlesztésén és új hálózatok kialakításán keresztül
• Hatékony monitoringrendszer létrehozása

E. FENNTARTHATÓ ZÖLDKÖZLEKEDÉS

• Budapesti agglomeráció kötöttpályás fejlesztése: 56 km HÉV-vasútvonal korszerűsítése, kapacitásfejlesztése
• Regionális közlekedési hálózatok fejlesztése: vasúthálózat fejlesztése, 300 db elektromos üzemű busz és kapcsolódó töltőállomások forgalomba helyezése
• Közlekedés digitalizációja: központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon, egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer

F. ENERGETIKA (ZÖLDÁTÁLLÁS)

Reformok

• A villamosenergia-szabályozás átalakítása
• A szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése
• A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
• A hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása
• Az energiahatékonysági programok eredményességének növelése: a támogatott épületfelújítások esetében az energiafogyasztás 30%-os csökkentésének előírása

Beruházások

• A villamosenergia-hálózat fejlesztése a hálózatra csatlakoztatható, megújuló energiaforrást hasznosító termelői kapacitás növelésére
• Lakossági napelemes fejlesztések és fűtéskorszerűsítés támogatása: 35 ezer háztartás megújuló energiatermelő kapacitásának és energiahatékonyságának növelése
• Hálózati energiatárolók telepítése átviteli és elosztói engedélyes társaságoknál, energiapiaci szereplőknél
• Okosmérés elterjesztése

G. ÁTÁLLÁS A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA

• Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag-piac erősítése

H. EGÉSZSÉGÜGY

• Az egészségügyi alapellátás fejlesztése: háziorvosi praxisközösségek kialakítása, prevenciós és krónikusbetegség-menedzsmenti programok, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítése
• A 21. századi egészségügy feltételeinek kialakítása: kórházi hálózat és a mentőszolgálat fejlesztése
• Az egészségügy digitális átállásának támogatása: információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a megelőzés, a diagnosztika, a kezelés, valamint a nyomon követés javítása érdekében; telemedicina
• Idős emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló egészségügyi távfelügyeleti digitalizációs program: 1,5 millió 65 év feletti személy számára térítésmentes ún. gondosóra és kapcsolódó szolgáltatás
• A hálapénz kivezetése az egészségügy területén

I. ÁLLAM- ÉS KÖZIGAZGATÁS

Beruházások

• A korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, ezáltal a vállalkozói és állampolgári bizalom további erősítése
• A közbeszerzési verseny javítása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt érintő beavatkozásokkal
• A közszolgáltatások és a döntéshozatal területén mesterségesintelligencia-alapú technológiák és automatizálható folyamatok bevezetésével a hatékonyság segítése, a minőség biztosítása

Reformok többek között:

• Integritás Hatóság
• Antikorrupciós Munkacsoport
• A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése
• Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén
• Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében
• Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
• A közkiadások fokozott átláthatósága
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése (minden uniós támogatásra vonatkozóan)
• Az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer kiterjesztése a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében
• A jogalkotás minőségének javítása és partnerségek kialakítása társadalmi szereplőkkel
• Adóreform, adórendszer egyszerűsítése
• A közkiadások hatékonyságának javítása
• Igazságügyi rendszer

(Borítókép:  Michele Spatari / NurPhoto / Getty Images)