Európa mindenkit átvert, mégiscsak veszi az orosz gázt
További Gazdaság cikkek
- Szijjártó Péter a Paks2-ről: Nem bonyolult dolog belátni, hogy módosultak az árak
- Nagy Márton az 1000 eurós minimálbérről: Úriember biztosra nem fogad
- Mennyiségi korlátozást vezetnek be a rendkívül drága, ám annál népszerűbb dubaji csokoládéra
- A BYD jövőre kezdi meg elektromos autói gyártását Magyarországon
- Bejelentést tett Varga Mihály, ez lehet a magyar elnökség legfontosabb eredménye
Az Európai Unió a háború kirobbanását követően idén úgy döntött, hogy csökkenteni fogja az orosz energiától való függőségét. Több szankciós csomagot fogadott el, és ezek a nyersanyagokat is érintették, többek között a szénre és az olajra is korlátozásokat vezettek be – igaz, ez utóbbi még nem lépett életbe, és egyes tagállamok, köztük Magyarország mentességet kapott. Ugyanakkor a nemzetközi elemzések szerint van egy orosz termék, amely virágzásnak indult, és feltehetően az unió egyhamar nem fogja bojkottálni. Ez pedig az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG).
AZ OROSZ LNG-BEHOZATAL EURÓPÁBA IDÉN KÖZEL 40 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT.
A vevők folyamatosan igyekeznek pótolni az orosz vezetékes szállítások csökkenését. További érdekesség, hogy a brüsszeli vezetők korábban folyamatosan azt hangoztatták, hogy azért vezetik be a szankciókat, hogy ne Európa finanszírozza az orosz–ukrán háborút, és ezek a szankciók meg fogják állítani a Kremlt – bár ezt a nyilatkozatot később Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője meglehetősen kínosan módosítani kezdte.
A negyvenszázalékos növekmény elsőre soknak tűnhet, ugyanakkor a volumen tekintetében nem ellensúlyozza a kieső orosz mennyiséget, hiszen tavaly 155 milliárd köbméter földgázt vásárolt Európa Oroszországtól, most idén ez 60-70 milliárdra csökkent
– fogalmazott az Index megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég vezető energetikai szakértője, aki emlékeztetett arra, hogy a szankciók egyelőre nem érintik az orosz földgázt, ám a háború miatt kialakult kereskedelmi konfliktus azt eredményezte, hogy egyes európai országok nem vesznek orosz földgázt. Szerinte az a politikai kommunikáció, amit több uniós politikus is folytat, álságos, hiszen jól látható, hogy a vezetékes földgázról lemondanak, de drágábban vásárolnak más energiahordozókat.
Már második a piacon az orosz LNG
Szankciók ide vagy oda, a Bloomberg számítása szerint tény, hogy az unió január és szeptember között rekordösszegű, 12,5 milliárd eurót költött az orosz cseppfolyósított földgázra, és az adatokból az látszik, hogy ez ötször több, mint az egy évvel korábbi mennyiség.
Oroszország a világon a negyedik legnagyobb LNG-termelő, és az LNG-piac nagyon szűk. Ezért fizikálisan nem tud Európa mástól beszerezni. Ráadásul idén még volt LNG, de ez megváltozhat a kínaiak miatt
– mondta az Index megkeresésére Pletser Tamás. Olyanok, mint Franciaország vagy éppen Belgium, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszország idén Északnyugat-Európa második LNG-szállítójává vált – az USA mögött, Katar előtt. Az adatokat a nemzetközi elemzők a hajókon található nyomkövetőkre és a kikötői adatokra alapozzák.
Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Oroszországból származó vezetékes gáz volt Európa legnagyobb üzemanyagforrása. Mivel a Kreml azóta folyamatosan zsarolja Európát a vezetékes fosszilis energiahordozóval, Európa kénytelen volt több LNG-re szerződni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy egyáltalán fenn tudja tartani az energiaellátását.
AZ EURÓPAI ORSZÁGOK KÖZÜL CSAK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS A BALTI ÁLLAMOK ÁLLÍTOTTÁK LE TELJESEN AZ OROSZ LNG VÁSÁRLÁSÁT.
Ennek ellenére egyes politikai szereplők továbbra is Európa-szerte azt hangoztatják, hogy az orosz gázra is be kellene vezetni szankciókat. Tavasszal Brüsszel úgy kalkulált, hogy idén az Oroszországból származó gázimportjának csaknem kétharmadát pótolni tudja majd, és az új mennyiségek nagy részét globális cseppfolyósított földgáz formájában fogja beszerezni. Az orosz gáz jelenleg kevesebb mint 10 százalékát teszi ki a régió gázellátásának, szemben a tavalyi egyharmaddal, ugyanakkor az LNG részesedése a piacon az orosz szállításokból közel a felét teszi ki.
A hajókövetési adatok szerint az európai szállítások messze nem egyenletesek. Nagy-Britannia elutasította az orosz LNG-t, így a szállítmányok máshol találtak gazdára: az ország belga kikötőkbe irányuló szállítmányai január és október között több mint a kétszeresére nőttek, Franciaország importja pedig 60 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a Gazprom állami energiaipari óriásvállalat, amely elsősorban vezetékes gázt szállít Európába, szintén megkezdte az LNG szállítását a régióba.
A rendelkezésre álló információk alapján a növekvő mennyiségű cseppfolyósított földgáz egy része azokból a szerződésekből ered, amelyek a vezetékes szállítások miatt kimaradnak. Ez azt is eredményezi, hogy azok a hosszú távú szerződések, amelyek a csővezetékekről szólnak, cseppfolyósított formában kerülnek leszállításra, de ezekről a kétoldalú megállapodásokról nincsenek részletes információink. Tehát nem tudjuk, hogy mennyi lesz így teljesítve, és mennyi a piaci alapú pluszbeszerzés
– mondta az Indexnek Hortay Olivér. Ezzel szemben Pletser Tamás úgy véli, hogy Európában 40 százalékban tényleg nőtt az LNG-szállítás, de ezek nagy része spot szerződés, tehát az azonnali piacon szerzi be a kontinens. Az ERSTE elemzője úgy látja, hogy komoly terv nincs arra, hogy az orosz földgázt szankcionálja Európa, és emlékeztetett arra, hogy amikor ez komolyan felmerült, akkor azt német nyomásra elvetették.
Moszkva a várakozások szerint nem fogja visszafogni az LNG-szállításokat a jövőben, ahogyan azt a csővezetékes szállításokkal tette, de az év elején a Kreml megtiltotta a hűtött üzemanyag szállítását a Gazprom egy korábbi, Németország által lefoglalt kereskedelmi egységének. Egyes vásárlók attól tartanak, hogy a kormány rubelfizetést követelhet az LNG-ért is, ahogy azt a vezetékes gáz esetén már megtette.
Pletser Tamás szerint ugyanakkor ezzel idén próbálkoztak már az oroszok, és gyakorlatilag senki nem fizet rubelben, mert „konvertálás van a Gazprombanknál – egy két kivétellel –, tehát mindenki euróban fizet, amit az oroszok átváltanak. Örülnek, hogy fizetnek nekik. Azt sem tudom kizárni, hogy az Északi Áramlat megmaradt ágaiból valamennyi gázt Európa ki fog tudni még szedni”.
Az árnövekedés a Kremlnek jön jól
A nemzetközi elemzések szerint egyelőre nem világos, hogy a fellendülő LNG-kereskedelem milyen hatással van az orosz költségvetésre, ugyanakkor rendre felhívják arra a figyelmet, hogy az orosz kormány magasabb nyereségadót kér az üzemanyag exportőreitől.
Bár Moszkva kevesebb vezetékes gázt küld Európába, a brutálisan magas piaci árakból óriásit profitálnak. Egyelőre úgy tűnik, Európának nincs más választása, mint továbbra is vásárolni az orosz cseppfolyósított gázt, ha a háborút finanszírozza ebből, ha nem. „Ezek a beszerzések nem fogják megoldani az európai energiaválságot, hiszen nincsenek ehhez megfelelő infrastruktúrák még. Ráadásul Kína előre lekötötte a jövőbeli LNG-kapacitások jelentős részét. Azáltal, hogy Oroszország növeli az LNG-szállításait, növeli a bevételét is, így bizonyos mértékben ellensúlyozza a vezetékes gáz csökkenő volumene miatti kieső bevételeit” – fogalmazott ezzel kapcsolatosan Hortay Olivér.
Mivel az európai fogyasztók az elmúlt évtizedek legsúlyosabb megélhetési válságát élik át – egy brutális inflációs nyomás mellett –, ráadásul a kontinens versenyképessége érdemben veszélybe került.
(Borítókép: A Neptune nevű LNG-szállító Mukran kikötőjében 2022. november 23-án. Fotó: Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency / Getty Images Hungary)