A kínai Covid-politika rendkívül kockázatossá teszi a gazdaságot
További Gazdaság cikkek
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója arra figyelmeztette Ázsia vezetőit és jegybankárait, hogy „kivételes” bizonytalanságra készüljenek fel, mivel Kína zéró-Covid politikája árt a gazdaságának, és az ukrajnai orosz invázió okozta inflációs nyomás is sújtja a régiót − írta meg a Financial Times.
Kína, a világ második legnagyobb gazdasága az előrejelzések szerint az elmúlt három évtized leglassabb ütemében fog növekedni, mivel Peking megpróbál kilépni Hszi Csin-ping elnöknek a koronavírusos esetek felszámolására irányuló politikájából.
Az 1,4 milliárd lakosú ország fogyasztói hangulatát megviselik a könyörtelen zárlatok és utazási korlátozások, ami súlyosbítja az ingatlanszektor súlyos lassulását és az emelkedő globális infláció következményeit.
A kockázatok dominálnak
Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének szingapúri csúcstalálkozóján elmondta, hogy a kilátások „kivételesen bizonytalanok”, és „a kockázatok dominálnak”.
Nem tudjuk, hogy ezek a sokkok meddig tartanak, vagy milyen további sokkok jöhetnek, és ezért újra kell építenünk és meg kell őriznünk a puffereket, és fel kell készülnünk a teljes szakpolitikai eszköztár használatára
− mondta Georgieva.
Bár az infláció idén várhatóan viszonylag alacsony, átlagosan 4 százalékos lesz Ázsiában, Georgieva szerint az inflációs nyomás növekszik, és megjegyezte, hogy a valuta dollárral szembeni leértékelődéséből eredő problémák is felmerülnek.
Devizapiaci intervenciókat lehet alkalmazni a rendezetlen piaci viszonyok ellensúlyozására, és ezek indokoltak lehetnek, ha a deviza- és adósságpiacokon egyenetlenségek alakulnak ki
− tette hozzá.
A Kuangcso-i Nemzetközi Pénzügyi Fórumon tartott külön beszédében Georgieva azt mondta, hogy „döntő fontosságú” lesz, hogy Peking hogyan kalibrálja „Covid-stratégiáját” a gazdasági hatások enyhítésére.
Újabb intézkedésekre van szükség
Azt javasolta, hogy a központi kormányzat szintjén tegyenek további intézkedéseket, amelyek megvédik Kína pénzügyi stabilitását az ingatlanszektornak nyújtott „üdvözlendő” támogatást követően. Georgieva a fogyasztás fellendítése érdekében a kiszolgáltatott háztartások költségvetési támogatását és a szociális biztonsági hálók megerősítését is sürgette.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a világ „felosztása olyan tömbökre, amelyek nem kereskednek egymással, bizonyosan trilliárdokat fog elvonni” a globális bruttó hazai termékből, ami a Kína és a Nyugat közötti növekvő szakadék kritikájaként értelmezhető.
Georgieva csatlakozott a Kína járványpolitikájával kapcsolatos aggodalmak növekvő nemzetközi kórusához, amerikai tisztviselők szerint ugyanis Peking nyugati vakcinák nélkül nem lesz képes hosszú távon megfékezni a betegséget.
Az IMF vezetőjének megjegyzései Hszi és a kormányzó kommunista párt számára kritikus pillanatban hangzottak el, miután Kínát a hétvégén tüntetések rázták meg a kormánynak a koronavírus megfékezésére irányuló politikája és a cenzúra ellen.
Az elmúlt napokban azonban reményteljes jelek mutatkoztak arra, hogy Peking változtat járványellenes megközelítésén.
Néhány városban részben feloldották a szigorú korlátozásokat. A központi kormány egészségügyi tisztviselői ígéretet tettek arra, hogy növelik az oltási arányt az idősek körében, és vannak arra utaló jelek, hogy az állam propagandistái megpróbálják enyhíteni a vírus veszélyeivel kapcsolatos aggodalmakat.
Ha nincs teszt, nincs Covid?
Kína déli kereskedelmi központjában, Kuangcsóban az éttermek újra kinyitottak, a vásárlók pedig a hetekig tartó brutális zárlat után újra a bevásárlóközpontokba áramlanak. A jelentések szerint az iskolák hamarosan újra kinyitnak.
Három helyi kormánytisztviselő a Financial Timesnak elmondta, hogy Peking engedélyezte a déli tartománynak, hogy kibővített döntéshozatali jogkörrel hajtsa végre az újranyitási politikát.
A tömegközlekedési eszközökön már nem kell felmutatni a közelmúltbeli negatív Covid-tesztet. A város legtöbb Covid-tesztelőhelyét gyorsan felszámolták, így azok a lakosok, akik még mindig tesztelni szeretnének, hosszú sorokban várakoznak a kórházakban, és fizetnek a vizsgálatért.
Úgy van, ahogy Trump korábbi elnök mondta − ha nem tesztelünk, akkor nincs Covid
− mondta Liu Song, egy helyi kereskedő.
Az enyhülés jelei ellenére Ashish Jha, aki az amerikai koronavírus elleni védekezést irányítja, a Financial Times konferenciáján elmondta, hogy Peking nem lesz képes megfékezni a koronavírus terjedését, hacsak nem importál olyan külföldi gyártású vakcinákat, amelyek hatékonyabbak a kínai gyártású oltásoknál.
Korábban Kína visszaszólt, miután Antony Blinken amerikai külügyminiszter kritikus megjegyzéseket tett a zéró-Covid-politikával kapcsolatban, Janet Yellen pénzügyminiszter pedig megjegyezte, hogy Peking világjárvány elleni fellépésének negatív világgazdasági következményei lennének.
Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Blinken megjegyzései „politikailag motiváltak” és „hamis narratívát hoznak létre”.
Az Egyesült Államokban több megerősített eset és Covid-haláleset van, mint bármely más országban a világon, és nincs abban a helyzetben, hogy Kína járványkezelését kritizálja
− mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy Yellen megjegyzései „nem rendelkeznek ténybeli alapokkal”.
(Borítókép: Kristalina Georgieva. Fotó: Mark Wilson / Getty Images)