Szól a vészcsengő, a magyar gyógyszergyártók komoly hiánytól tartanak
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
A gyógyszeripar, ha nagy nehezen is, de túljutott a koronavírus-járvány okozta nehéz időszakon, ám sokáig nem pihenhetett, a kirobbanó orosz–ukrán háború, illetve az abból kinövő, gazdasági nehézségek formájában megtestesülő polipcsápok visszahúzták a víz alá. A legerősebb csápnak ebben a szegmensben is az energiakrízis bizonyult.
„Ez pedig óriási problémát jelent a hazai gyártóknak: termelési és logisztikai költségeik nagymértékben függnek az energiaáraktól. Ezeken túl további terhek is nehezednek a gyártók vállára. Az alapanyagárak 2022-ben 40-60 százalékkal emelkedtek, a szállítási költségek 500 százalékkal, és ehhez még hozzáadódik a gyenge forintárfolyam, illetve a magas infláció” – sorolta Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke.
„Gyógyszerhiány léphet fel”
Akár uniós szinten is komoly gyógyszerhiány léphet fel, amelynek fő előidézői a gyógyszer-finanszírozás körüli kérdések lehetnek – idézte a szövetség elnöke az Indexnek Adrian van den Hoven, az európai generikus gyártókat tömörítő, brüsszeli székhelyű szervezet vezetőjének aggodalmait.
Greskovits Dávid hangsúlyozta, az alacsony ár kizárólagos preferálása nem segíti a hazai gyártást. „Sok gyártó döntött úgy, hogy racionalizálja a munkafolyamatait, és Ázsiából oldja meg a hatóanyag-beszerzést. A Covid-időszak rámutatott arra, hogy ez bizony veszélyes, és szükséges megerősíteni az európai, így a magyarországi gyártást is” – tette hozzá.
A szakember ugyanakkor igyekezett hűteni a kedélyeket. „Jelenleg a hatóság által közzétett gyógyszerlistán elsősorban nem vényköteles, úgynevezett OTC-készítmények, illetve generikus gyógyszerek találhatók. Utóbbiak helyettesítői megtalálhatóak a patikák polcain, vagyis a betegek tudják tartani a számukra előírt terápiát” – vázolta, hozzátéve, hogy helyettesítő készítmények használata esetében minden esetben javasolt az orvossal, gyógyszerésszel konzultálni.
Mi a gond az árazással?
A gyógyszerek árazása jelentősen eltér más fogyasztási cikkekétől, ahol a gyártók, forgalmazók szabadon döntenek a termék áráról. Ennek eredménye, hogy rengeteg olyan gyógyszer van a piacon, mely az ellátás szempontjából létfontosságú, de áruk hosszú évek alatt nemhogy nem nőtt, sőt sok esetben még csökkent is. Greskovits Dávid szerint ebben gyökerezik az iparág egyik legnagyobb problémája.
Megvizsgáltuk, hogy a 2008-ban már forgalomban lévő és a mai napig elérhető – támogatott – gyógyszerek ára hogyan változott. Az eredmény minket is meglepett: 1683 ilyen készítmény volt, és ezek ára átlagosan 20,5 százalékkal csökkent a 2021-ig íródó 13 évben
– mutatott rá.
A rugalmatlan magyar gyógyszerbefogadási és -finanszírozási rendszer a megváltozott környezetben nem tartható fenn, kormányzati beavatkozás hiányában hamarosan gyógyszerellátási gondok léphetnek fel – közölte korábban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).
Több nemzetközi szakmai fórum állítja, az előttünk álló évtizedben erősödik a gyógyszerhiány, ami önmagában versenyt generál majd a piacon az országok között. A megváltozott makrogazdasági környezet, az infláció és a forint folyamatos gyengülése pedig tovább erősíti a negatív trendet.
Vaklicit: így állapítják meg a támogatott gyógyszerek árát
Gyógyszerár-támogatás szempontjából a gyógyszerek két nagy csoportját különböztetjük meg: a támogatott és a nem támogatott gyógyszerek körét. Az alapvető különbség a két csoport között abban rejlik, hogy a nem támogatott gyógyszerek ára szabadon megállapítható, így ahhoz fogyasztói áron lehet hozzájutni. A támogatott gyógyszereket a páciens térítési díjért kapja, mivel az egészségbiztosító a fogyasztói ár egy részét átvállalja a beteg helyett. Ezen készítmények esetében a termelői árat nagyon szigorú befogadási szabályok határozzák meg.
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ A GYÓGYSZEREK FOGYASZTÓI ÁRÁHOZ MEGHATÁROZOTT, SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ TÁMOGATÁST NYÚJT, amiNEK FELTÉTELEIT ÉS A MAXIMÁLISAN ADHATÓ SZÁZALÉKOS MÉRTÉKÉT MINISZTERI RENDELET HATÁROZZA MEG.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a már befogadott készítmények egy részénél negyedévente vaklicites eljárást alkalmaz az azonos hatóanyagú, valamint az azonos terápia kezelésére szolgáló készítmények esetében, ahol a piaci szereplők úgy licitálnak a saját termékeik árára, hogy nem látják a versenytársakét. A vaklicit célja a készítmények árának és ezáltal a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése.
A támogatott gyógyszerek árrésének jelenlegi szabályozását több mint 15 éve vezették be, és azóta érdemi módosítás nem történt.
Átfogó reformra van szükség
Az elmúlt időszak turbulens gazdasági folyamatai rávilágítottak a helyben történő gyártás fontosságára. A politikai döntéshozók felismerték, hogy a területi egyenlőtlenségeket magában hordozó ázsiai kitettség veszéllyel jár. Az árak erőszakos leszorítása pedig a biztonságos betegellátást kockáztatja. „Emiatt az Európai Unió a gyógyszer-finanszírozás és az egész gyógyszeripar megreformálásán dolgozik” – mondta a szövetség elnöke, hozzátéve: a MAGYOSZ ezért is hangsúlyozza a patrióta iparpolitika jelentőségét, és szorgalmazza annak megvalósítását.
Magyarországnak évszázados múltra visszatekintő gyógyszeripara van, mely nemzetgazdasági szempontból is meghatározó. Olyan intézkedések meghozatalára van szükség, melyek támogatják a hazai gyógyszeripar talpon maradását és fejlődését
– világított rá.
Elviselhetetlen terhet jelent a különadó
A forintárfolyam mélyrepülése csak az elmúlt négy évben közel 260 milliárd forintos veszteséget okozott a vényköteles termékeket forgalmazó cégeknek, ami számos terápia esetén már-már fenntarthatatlan piaci körülményeket teremtett – áll az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének állásfoglalásában. Az AIPM ezért értetlenségét fejezte ki a kormány által bevezetett különadó gyógyszerekre való kiterjesztése kapcsán.
„A változatlan hatósági árak, a hatalmas méretű árfolyamveszteség, a folyamatosan növekvő gyártási költségek és az egyre erősödő inflációs nyomás mellett ugyanis – amelyek önmagukban is veszélyeztetik az ágazatot – a gyógyszerforgalmazók eddig is több különböző jogcímen fizettek már különadót” – írták.
ENNEK ÖSSZEGE CSAK TAVALY 96 MILLIÁRD FORINTOT TETT KI, ÉS 2010-TŐL KEZDVE ÖSSZESSÉGÉBEN MÁR MINTEGY 900 MILLIÁRD FORINTNYI EXTRA BEVÉTEL FOLYT A KÖLTSÉGVETÉSBE.
A 2023-as költségvetésitörvény-javaslatban foglaltak szerint a gyógyszertámogatásra fordított állami kiadásokból jövőre is minden ötödik forintot a gyógyszergyártók különadója fedez majd.
A gyógyszereket érintő adókulcs 28 százalékra történő emelése a tízezer forintnál magasabb termelői árú készítmények hazai forgalmazását nehezíti meg. Azaz kifejezetten az olyan, magasabb hozzáadott értékű terápiákat érinti, mint például a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a pszichiátriai betegségek vagy akár a ritka megbetegedések kezelésére szolgáló, pótolhatatlan modern készítmények.
Az új adó bevezetése önmagában egy 40 százalékos adóemelést jelent, miközben maradnak olyan készítmények, amelyek után egyáltalán nem kell fizetni adót, míg egyes innovatív terápiák esetében már elviselhetetlenül magas, 38 százalékos terhet jelent majd a különadó.
„Összességében is elmondható azonban, hogy a 20 milliárd forintos úgynevezett extraprofitadó több mint 80 százaléka kizárólag az innovatív gyógyszercégeket terheli, így a majd ezermilliárdos teljes hazai gyógyszerpiac negyedét érintő készítmények után kell a bevezetett extraadó többségét befizetni – miközben ezen készítmények biztosítják a magyar betegeknek a legnagyobb egészségnyereséget” – mutatott rá az AIPM.
Az innováció a túlélés záloga
A gyógyszeriparnak nincs választása – felelte Greskovits Dávid arra a kérdésre, hogy a vészterhes időszakban jut-e elég forrás innovációra. A gyógyszergyártók túlélésének záloga a folyamatos beruházás és a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység, ezt azonban egyre nehezebb fenntartani – húzta alá.
2021-ES ADATOK ALAPJÁN ELMONDHATÓ, HOGY A GYÁRTÓK K+F KÖLTÉSEI AZ AZT MEGELŐZŐ 11 ÉVBEN 63 SZÁZALÉKKAL, 53,5 MILLIÁRDRÓL 84 MILLIÁRD FORINTRA NŐTTEK.
Ezt azt jelenti, hogy a hazai gyógyszeripar árbevétel-arányosan négyszer annyit költ kutatás-fejlesztésre, mint az IT-szektor, és háromszor annyit, mint a vezető exportágazat, az autóipar, így a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat. Ráadásul a korábbi évekhez képest többet kell költeni K+F-re ahhoz, hogy a beruházás eredményesen is záruljon.
(Borítókép: John Phillips / Getty Images)