- Gazdaság
- csokoládé
- kakaó
- mikuláscsoki
- szaloncukor
- édességek
- drágulás
- cukor
- infláció
- energiaválság
- karácsony
- ünnepek
Rendesen megdrágult, mégis vesszük. Mi az?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint az év utolsó hónapjában körülbelül nyolcmillió csokimikulást értékesítenek az üzletláncok. Idehaza továbbra is a klasszikus tejcsokis termékek a legnépszerűbbek az étcsokoládéval szemben, ez más időszakokban is így szokott lenni a tapasztalatok szerint.
Egy új vásárlási trend kialakulásáról is beszámoltak a szakértők. A megfigyelések szerint a vásárlók érdeklődése elmozdult a magasabb minőségű termékek és a funkcionális élelmiszerek irányába, továbbá a cukormentes termékek iránti kereslet is megnőtt.
A vásárlási kedv azzal együtt sem csökkent, hogy drágult a csokoládé. év elején négy–hat százalékos drágulás realizálódott, júliustól aztán két számjegyűre gyorsult a növekedés, akkor már 12–20 százalékos árnövekedés ment végbe.
A változás hátterében az alapanyagoknál tapasztalható áremelkedés, az energiaválság és a szállítási költségek kilövése áll. A világ számos országában lecsapó aszály is erősen hatott a kakaóbabra, az előző évekkel összehasonlítva jóval kevesebb termést tudtak betakarítani a csokoládé-nagyhatalmak – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A kutatások szerint a magyarok egyébiránt kevesebb csokoládét fogyasztanak, mint a külföldiek. Németországban vagy Svájcban például 10-11 kilogramm az éves csokoládéfogyasztás, ezzel szemben Magyarországon ez mindössze három kilogramm körül alakul. Ennek harmada az év végi ünnepekhez kapcsolódik, ilyenkor sokan vadásznak a mikuláscsokira és a szaloncukorra.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)