Varga Mihály fineszes gólja dönthetett Brüsszelben

Az Európai Unió soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn bejelentette mára pedig szinte biztos lett, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, így jóváhagyták a ránk vonatkozó megállapodásokat. Elfogadták nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot, az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet, a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot, de a 15 százalékos globális minimumadót is. Az utóbbinál az országok részéről komoly gazdasági stratégiák feszültek egymásnak.

Valószínűleg egy jobboldali kormány soha sehol a világon nem találna ki egy ilyen rendszert, ahogy azt jól tükrözték a csütörtökön érkező lengyel hírek. Egy konzervatív kormánynak az először beterjesztett globális minimumadó nem fér bele a gazdasági stratégiájába. Ha figyelmesen nézzük, minden olyan ötlettől irtózik az Orbán-kormány, amely hatásköröket ruház át az egyre több felhatalmazást követelő Brüsszelnek.

Az Index megkeresésére Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője ezt úgy foglalta össze, hogy az eredeti globális minimumadó teljesen szembement volna a nemzeti prioritásokat előtérbe helyező protekcionista gazdasági modellt használó gazdaságpolitikával.

Az Orbán-kormány gazdasági protekcionizmusa úgy értendő, hogy az alacsony adóztatással szeretné bevonzani a külföldi működő tőkét. Ez az adóztatás a magyar cégeket is érinti, ám itt prioritás a külföldi tőke bevonzása

– fogalmazott Kutasi Gábor. Feltehetően az ország gazdasági mérete és nyitottsága indokolta, hogy a protekcionizmusnak ezt a változatát érvényesíti a magyar kormány, a klasszikus változata – ami éles ellentéte a szabadkereskedelemnek – életképtelen lenne egy ekkora országban.

Majdnem átnyúltak a kormány felett

A kutatóintézet vezetője szerint a magyar adórendszer kedvezményei a feldolgozóiparra vannak kitalálva, ebben a szektorban a vállalatok egyes esetekben a 9 százalékát se fizetik be a nyereségi adójuknak. Kutasi Gábor kiemelte: amit most a magyar kormány elfogadott, illik a gazdasági modelljéhez, mert elkerülte, hogy a külföldi leányvállalati nyereségeket az anyaország is még egyszer meg tudja adóztatni.

A mostani állás szerint annyi változott, hogy az iparűzési adó, amely alapvetően nem egy nyereségre kivetett adónem, hanem egy bevételre számított adó, elkönyvelhető nyereségtípusúként.

Az áttörést magyar szempontból az jelentette, hogy megállapodás született a helyi iparűzési adó szerepéről, amely így beszámítható az effektív adó meghatározásába. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy továbbra is lehet érvényesíteni a 9 százalékos adókulcsot, továbbá használni az érvényben lévő adóalap-csökkentő tételeket is.

A legfontosabb: ezt a kedvezményes adókulcsot más tagállamok már nem fogják tudni újra megadóztatni. A Magyarországon lévő külföldi cégek csak a magyar nyereségadót fizetik meg

– fűzte hozzá Kutasi Gábor, aki hozzátette: Magyarország megőrizte az adószuverenitását. Bár a nevéből az következne, de ez így már nem nevezhető szupranacionális adónak. Meglehetősen lazává vált az alkudozás során, a mostani keretben az országok egyéni érdekei könnyebben érvényesíthetők.

Kutasi Gábor úgy látja, egy politikai alkudozás végeredményét láthatjuk, és ez „a magyar gazdasági érdekek alapján lett kialakítva – meghagyták a kimaradás lehetőségét. Az pedig politikai döntés volt, hogy a bevételekre kivetett adót elismerik nyereségadónak, hiszen ezt tette most Brüsszel, így ez tisztán politikai akarat kérdése volt”.

Amerika kihátrált a globális minimumadóból, annak ellenére, hogy a demokraták kezdték el ezzel nyúzni a világot, ám a kongresszusban időközben a republikánusok többségbe kerültek, és most blokkolják is ezt az egészet – ahogy az egy jobboldali politikai közösségtől várható.

A folyamatokat nézve Varga Mihály nyert

Varga Mihály pénzügyminiszter kezdetekben szigorúan és következetesen elutasította az európai globális minimumadót, többször keményen bírálta, és végig kitartott az álláspontja mellett. Kutasi Gábor szerint ebben az esetben fontos, hogy a folyamatokat nézzük. Feltételezhető, hogy az Orbán-kormány előre tudta, hogy alkudozás lesz.

A folyamatok akkor kezdődtek, amikor ezt az adót javaslatként először 2021-ben a Biden-adminisztráció megfogalmazta az OECD-ben. Az akkori ajánlásban az állt, hogy a konkrétumokat a jövőben fogják meghatározni.

Egészen 2022 elejéig volt egy globális diskurzus, hogy milyen típusú adók érthetők ebbe, akkor számtalan adónemmel számoltak. Brüsszel végül úgy döntött, hogy ezt átviszi és bevezeti, de akkor már nem tette bele azokat az adókat, amiknél korábban úgy volt, hogy beleszámíthatók – ez volt a gyújtópont

– ismertette Kutasi Gábor. Lapunk külön foglakozott azzal, hogy Varga Mihály óriási csatára készül, és ennek megfelelően rendre elutasította a brüsszeli tervezetet a korábban ismertetett formában. Ugyanakkor „mivel az OECD szintjén volt arról szó, hogy más típusú adók is beszámításra kerülhetnek, elindult egy alkudozás. A tárgyalások során arra hajtott a kormány, hogy az iparűzési adó kerüljön bele” – összegezte.

Mielőtt Varga Mihály szemére lenne vetve, hogy végül Magyarország belement a globális minimumadóba, fontos kiemelni: azt a formát, amit Brüsszel talált ki, sikerrel letolta az asztalról, és a korábbi, az OECD-hez hasonló eredeti javaslat lett elfogadva. „Ha a folyamatokat nézzük, akkor egyértelműen egy kemény alku eredményeként” – zárta Kutasi Gábor.

(Borítókép: Varga Mihály 2020. december 22-én. Fotó: Trenka Attila / Index)