Döntött a kormány, húsvéti meglepetést hozott karácsonyra

A kormány 2023. április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot – erről kedden tájékoztatott az Agrárminisztérium. Nagy István tárcavezető szerint az elhúzódó ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós infláció miatt van szükség az ársapkák fenntartására. A magyar lakosságnak így továbbra is hatósági áron kell biztosítani 

• a kristálycukrot,
• a búzafinomlisztet (BL 55),
• a finomított napraforgó-étolajat,
• a házi sertéscombot,
• a csirkemellet, a csirke far-hátat, a csirkehátat, a csirkefart, a csirkeszárnyvéget,
• az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntejet,
• a tyúktojást,
• az étkezési burgonyát, az újburgonya kivételével. 

Az utóbbi két termék értéke nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál, a többié pedig nem haladhatja meg a 2021. október 15-i árát. 

Az ársapkák a kihirdetésük óta kritikák kereszttüzében állnak. 

Más országokban eddig nem segített

Szinte az összes piaci elemző azt hangsúlyozza, hogy ha az állam megpróbálja átvenni a piac elosztó szerepét az árak maximalizálásával, az minden esetben hiányhoz vezet. Az Index megkeresésére Orosz Gergő, a Hold Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője úgy nyilatkozott, hogy a hazai üzemanyagpiac közelmúltbeli történései erre kiváló példának tekinthetők, továbbá számtalan gazdaságtörténeti esetet is fel lehetne idézni.

Elég csak Argentínára vagy a Törökországra gondolni, melyek esetében az állam előszeretettel avatkozik be a gazdasági folyamatokba, készségesen alkalmaz árstopokat vagy ahhoz hasonló eszközöket, mégsem sikerül ott megfékezni a száguldó inflációt.

Habár az ársapkás termékek köre nem túl széles, az ilyen intézkedések bizalomvesztést okoznak a gazdasági szereplők körében. A hatósági árak mellett is a piacon maradnak, ugyanakkor az ársapkás termékekből hiányra kell számítani, mivel veszteséget egyetlen vállalkozó sem akar elszenvedni – hangsúlyozta. 

Orosz Gergő azt is megjegyezte, hogy napjainkban a termelőket folyamatosan foglalkoztatja a kérdés, hogy mely termékeket vonhatják még a hatósági áras termékek körébe. Ennek azzal próbálhatnak elébe menni, hogy az indokoltnál nagyobb áremelést eszközölnek. 

A piac erre számított

Egyáltalán nem érte váratlanul a piacot az élelmiszerárstop meghosszabbítása – ismertette Virovácz Péter. Az elemző közölte: az ING inflációra vonatkozó előrejelzése azzal számolt, hogy az intézkedés még egy darabig velünk marad. Ugyanakkor, ha a politika szemüvegén át vizsgáljuk, akkor még inkább várható volt, és érthető is a döntés.

Emlékeztetett: az üzemanyag esetében látható volt, hogy hosszabb távon hová vezet egy olyan folyamat, ahol a piaci árak nem tudják elvégezni a kereslet–kínálat egyensúlyának fenntartását.

Természetesen szociális oldalról érthető a döntés, azonban lehetett volna, illetve lehetne más, olyan célzott intézkedéseket bevezetni, amelyek nem a kínálati, hanem a keresleti oldalon avatkoznak be, vagyis a vásárlóknak ad támogatást

– magyarázta az Indexnek Virovácz Péter, megjegyezve, hogy az intézkedés kedvezőtlen hatását a teljes termelési lánc megérzi, arról nem is beszélve, hogy az inflációs pálya is sokkal kevésbé előre jelezhető, hiszen a kiskereskedelmi szektorban fellelhető aszimmetria még kiszámíthatatlanabbá teszi a kínálat oldali viselkedést.

„A világpiaci folyamatokat figyelve nem úgy tűnik, hogy egyhamar úgy beszakadnának az árak, hogy az árstopos termékek értékesítése ne legyen masszívan veszteséges” – fogalmazott az ING elemzője. Ebben a helyzetben pedig pont hasonló folyamatok zajlanak le – csak kisebb méretben –, mint az üzemanyag-ellátásban: ha nem éri meg importálni, akkor termékhiány alakul ki. Ha van is import, az vélhetően drágább lesz, így az árkülönbözetet más termékek árán keresik meg a kereskedők.

Jöhet az áruhiány itt is?

Ahogy arról már többször beszámoltunk, egész Európát, így Magyarországot is jelentősen sújtotta idén az aszály. A jegybank számítása szerint EU-s összevetésben a hazai élelmiszeripar munkatermelékenysége a második legalacsonyabb. Virovácz Péter szerint ez a strukturális kínálat oldali gyengeség tovább erősíti az élelmiszer-inflációs nyomást, hiszen a különböző sokkok súlyosabban érintették a termelőket, hamarabb és nagyobb mértékben hárították tovább a költségsokkot a termelési láncon, és ért el így a fogyasztókhoz is.

Ezeket felerősítve az utóbbi részleges termékhiányt váltott ki bizonyos üzletekben, ugyanakkor egyelőre közel sem akkorát, mint az üzemanyagárstop. „Ezeket a tényezőket összeadva nem állíthatjuk, hogy az élelmiszeripar jó állapotban lenne” – fogalmazott az ING elemzője. Egyes alágazatokban a piaci részesedés elvesztéséről hallhatunk.

Elképzelhető, hogy részleges áruhiány alakul ki az ország néhány pontján, de ahogyan az üzemanyagárstop esetén történt, úgy gondoljuk, hogy a kormány még azelőtt megszüntetné az árstopot, hogy teljes áruhiány alakuljon ki. Ez a húsvéti időszak közeledtével válhat egyébként rendkívül akuttá, ha a mostani karácsonyi szezont megússzuk komolyabb problémák nélkül

– mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint ugyanakkor arra nagyon nehéz válaszolni, hogy valóban a legfontosabb élelmiszerek árai lettek-e stoppolva, hiszen erre nem létezik objektív mérőszám. A fogyasztási gyakoriság alapján vélhetően a jelenleg befagyasztott termékek ott vannak a legfontosabbak között az átlagfogyasztók szempontjából.

(Borítókép:  Balogh Zoltán / MTI)