Adok-kapok alakult ki az olajcégek és a kormányzat között

Amos Hochstein, a Fehér Ház energiaügyi főtanácsadója „Amerika-ellenesnek” nevezte azokat a hazai palaolaj-kitermelő cégeket, akik az orosz–ukrán háborús konfliktus ellenére sem növelik a kibocsátásukat. Felszólította a piaci szereplőket, hogy „ragadják meg az alkalmat”, és a piaci zavarok ellensúlyozására pumpáljanak több olajat – ismerteti a Financial Times.

Scott Sheffield, a legnagyobb amerikai palaolaj-kitermelő vállalat (Pioneer) vezetője visszavágott a Fehér Háznak a kijelentésért. Szerinte ha a profitjukat a kitermelés nagyobb sebességre kapcsolására költenék, azzal csak ártanának a szektornak – a részvényesi hozamok csökkennének, miközben a befektetők sorra hagynák el a piacot, így az ágazat a tőzsde aljára kerülne.

Rekordnyereség az olajcégeknél

Hochstein megismételte Joe Biden elnök megjegyzéseit, aki az olajtársaságokat a konfliktusból származó „haszonszerzés” miatt ostorozta, mivel a magasra szökő olaj- és gázárak rekordbevételeket hagytak ezeknél a cégeknél.

Sheffield hevesen ellenzi a kormányzati terveket, szerinte a féktelen kitermelés visszalökné a szektort a palabumm korszakába, amikor a szektor adósságra épülő terjeszkedése elijesztette a befektetőket.

Be kell látnunk: ha 2 százalékos megtérülést érünk el a befektetett tőkén, akkor az S&P 500-as lista alján végezzük

– mondta Sheffield egy interjúban.

A Washington és az olajvállalatok közötti adok-kapok azóta tart, hogy Oroszország februári inváziója az olaj és a gáz árát az egekbe lőtte, amit végül az autósok szenvedtek meg a benzinkutaknál, hiszen drágult az üzemanyag.

Az energiaárak elszabadulása Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint egész Európa válságát okozza, és nonszensz, hogy az Egyesült Államokból hatszoros áron kapjuk a gázt.

Pumpálás helyett pénzosztás

Az amerikai olaj- és gázipari részvények felülmúlták más ágazatok papírjait, ahogy az olajcégek több fúrás helyett inkább szaftos osztalékokat fizettek ki – írja a Financial Times.

Az amerikai olajkitermelés az amerikai Energiainformációs Hivatal szerint napi 12 millió hordó körül alakul, ami jócskán alatta van a 2019-es 13 millió hordós napi rekordszintnek. Jövőre várhatóan napi 500 ezer hordóval nő a kitermelés.

Sheffield szerint Hochstein nem vette figyelembe az ellátási lánc hiányosságait sem, ami azt jelenti, hogy még a Wall Street áldásával is nagyon drága lenne bármilyen jelentős termelésnövelés, és évekig tartana, amíg megvalósulna.

Árplafon helyett árpadló

A Fehér Ház azzal próbálta ösztönözni a fúrási beruházásokat, hogy kötelezettséget vállalt a stratégiai kőolajtartalék feltöltésére, amit egyébként az idén kiapasztott, így csökkentve az olajárakat.

A kormányzat pénteken jelentette be a folyamat elindításának tervét, mondván, hogy „biztosítékot” nyújt a vállalatoknak, hogy több olajat termeljenek. Egy 70 dolláros olajárpadlót is bevezetne a kormányzat, ami Sheffield szerint túl alacsony.

„A 70 dolláros alsó határ bevezetése nem segít a termelőknek – mondta Sheffield. – Ha további aktivitást akarnak ösztönözni, akkor valahol 100 dollár körül kell megszabniuk a padlót, különösen a szolgáltatási költségek jelentős növekedése miatt” – vélekedett a cégvezető.

(Borítókép: Joe Biden. Fotó: Joshua Lott / Getty Images)