Ez vár a dohányosokra a következő években

Tudomány, szabályozás és közegészségügy: e három terület szaktekintélyei vették górcső alá Londonban a dohányipar múltját, jelenét – de legfőképpen a jövőjét. Az E-Cigarette Summit résztvevői különleges környezetben vázolták fel egy füstmentes világ majdani tartóoszlopait, a konferenciának ugyanis a több mint ötszáz éves múltra visszatekintő Royal College of Physicians impozáns épülete adott otthont, amely a közkedvelt Regent’s Park keleti bejáratánál található.

Így jó példa is lehet a Covid

Nyitó előadásában Sanjay Agrawal (Leicesteri Egyetem), a légzőszervi tudományok professzora felidézte, hogy hatvan esztendővel ezelőtt jelent meg a Royal College of Physicians Dohányzás és egészség című, úttörő jelentőségű jelentése.

Agrawal szerint a csökkenő trendre lehet építeni, de sokat kell még tenni, ha le akarunk számolni a dohányzás okozta évi nyolcmillió halálesettel világszerte. 

A professzor úgy véli, a koronavírus-járvány nagyszerű példája annak a hatékony együttműködésnek, ahogyan a globális tudományos, egészségügyi és orvosi közösségek össze tudnak fogni egy közegészségügyi vészhelyzet leküzdésére. Ugyanilyen minőségű kooperációval kell leküzdenie a közösségnek a dohányzás által okozott pusztítást. Erre már csak azért sem tekinthetünk szemellenzővel, mert globálisan mintegy 1,3 milliárdan, ezen belül csak Magyarországon több mint kétmillióan dohányoznak.

Remények és félelmek

Az e-cigaretta közegészségügyi hatásával kapcsolatos reményeket és félelmeket sajátos módon járta körbe Robert West, a University College London (UCL) egészségpszichológia emeritus professzora. Úgy véli, tíz évvel ezelőtt abban bíztunk, hogy az e-cigaretta olyan biztonságos lesz, mint a friss levegő, mások ugyanakkor attól tartottak, hogy legalább olyan káros lesz, mint a hagyományos. Sokan arra számítottak, hogy a dohányosok nagy része átáll elektronikus cigarettára, hevített vagy egyéb új típusú dohánytermékre, amelyek más aggodalmak szerint éppen a leszokást mint célt ássák alá. Arról is megoszlottak a vélemények, hogy vonzó alternatívát nyújtanak-e majd az innovatív eszközök a nemdohányzók számára, illetve hozzájárulnak-e az egészségügyi egyenlőtlenségekhez.

A UCL-en oktató szakember szerint az, hogy a következő évtizedtől mit várhatunk a dohányiparban, elsősorban az elfogadott szakpolitikáktól és a technológiai változásoktól függ. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a nikotint ízletes formában, hatékonyan adagoló eszközök megalkotása folyamatosan fejlődik. A professzor kiemelte: hiteles bizonyíték van arra, hogy az e-cigaretta nem ártalmatlan, az általa okozott károsodás mértéke viszont valószínűleg nagyságrendekkel kisebb, mint a hagyományos dohánytermékeknél.

Ártalomcsökkentés így vagy úgy

A felszólalók visszatérő témája volt a prevenció, az edukáció és az ártalomcsökkentés. A megelőzés és a leszoktatás a két legfontosabb cél, de több előadó kitért a kockázati tényezők mérséklésének lehetőségére is. Az illúziók és téveszmék világába kalauzolta el hallgatóságát Clive Bates, a Counterfactual Consulting Ltd. igazgatója, aki általános derültséget kiváltva az Alice Csodaországban-ból idézte Vigyor kandúrt.

Ha nem tudod, hová mész, bármelyik út megteszi

– ezzel arra utalt, hogy vajon azért teszünk-e helytelen lépéseket a közegészségügy, illetve a dohányzás elleni küzdelem terén, mert téves vagy elavult modelljeink vannak a jelenségekről, amelyekkel foglalkozunk. Rávilágított, hogy számos, a dohányzással hivatásszerűen foglalkozó, vezetői szerepkörben lévő szakember a dohányháborúk hevében szerezte iparági tapasztalatait, de ez vajon áldás vagy átok? Clive Bates szerint csak azok érthetik meg a nikotin nevű kábítószert, a nikotinfüggőséget, a motivációt, a fogyasztók kockázati magatartását, akik a legfrissebb kutatások és trendriportok eredményeit akkor is figyelembe veszik, ha azok ellentmondanak a korábbi meggyőződésüknek.

Bekeményített Új-Zéland

Napjaink egyik leginkább keményvonalas dohánypolitikáját Új-Zélandon tapasztalhatjuk. A 2009. január 1-je után születettek nem vásárolhatnak életük során dohányterméket, ha mégis megteszik, 150 ezer új-zélandi dolláros pénzbírsággal is sújthatók. Ben Youdan, a Youdan Consulting igazgatója ismertette: hatezerről hatszázra csökkentenék már 2023 végéig a trafikok számát, s a polcaikon megjelenő dohánytermékek kínálatát is drasztikusan, 95 százalékkal vágnák vissza.

Ezzel már 2024-re öt százalékra faragnák le a dohányosok arányát, amellyel ötmilliárd dollárt spórolna meg évente az egészségügyi ellátórendszerben a wellingtoni kormány.

Ugyanakkor Új-Zélandon nem büntetik a hevített dohánytermékeket, amely az agresszív dohánypolitika mellett alternatívát kínál azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik nem szoknak le, igaz, eleve már ma is lényegesen népszerűbb, mint a hagyományos dohánytermékek.

Norvég és brit út

Karl E. Lund, a Norvég Közegészségügyi Intézet vezető kutatója szerint néhány évtizeden belül Norvégia valószínűleg majdnem füstmentes lesz – Új-Zélandtól eltérően „korbács” nélkül. Ez egyrészt a dohányzás visszaszorítására szolgáló, évtizedek óta meglévő szilárd infrastruktúrának köszönhető, másrészt a hosszú ideje a cigaretta népszerű alternatívájaként kezelt snus hozzáférhetőségének. Elmondta, hogy

a napi dohányzás aránya Norvégiában a 16–24 éves korosztályban két százalék alá csökkent, az országban fennmaradó csekély számú dohányos döntő többsége pedig inkább már a hazvanas éveiben jár.

Deborah Arnott, az Action on Smoking & Health UK (ASH UK) vezérigazgatója azt mutatta be a konferencián, hogy a brit kormány e-cigarettához való hozzáállása mennyire félreértett és túlértékelt mind azok részéről, akik támogatják, mind azok részéről, akik ellenzik e termékek szerepét a dohányzás megszüntetésében. Az ASH UK első embere arra kéri mindkét oldalt, ismerjék el, hogy a szigetországi kabinet a dohányzás elleni küzdelemben valóban az ártalomcsökkentést helyezi előtérbe.

(Borítókép: Hollie Adams / Bloomberg / Getty Images)