Nem csak kedvenc édességeink szívódhatnak fel váratlanul a polcokról

A FÉSZ szerint az élelmiszergyártóknak alkalmazkodniuk kell ahhoz a jelenséghez, hogy egyes termékeknél a korábbinál kevesebb áll rendelkezésre, illetve azzal is szembe kell nézni, hogy ha más, például olcsóbb élelmiszereket igényelnek a vásárlók. Ha kellően sok fogyasztó viselkedése változik az olcsóbb termékek vagy kevesebb fogyasztás irányába, akkor az már az egész piaci kereslet alakulására is hat.

Ráadásul mindezt olyan környezetben kell megtenni, amikor az emelkedő takarmány-, alapanyag-, energiaárak és munkabérek miatt nekik is jelentősen megnőttek a költségeik az elmúlt évben, és akár a Covid, akár a szélsőséges időjárás, akár a háború következtében, számos sokkhelyzetet kellett kivédeniük és túlélniük, ami végső soron jelentősen igénybe vette piaci alkalmazkodási képességeiket és erőforrás-tartalékaikat is.

Ezen a helyzeten borítékolhatóan tovább rontanak a mesterséges piaci beavatkozások, mint például a hazai ársapkák, amelyek tovább szűkítik a vállalatok mozgásterét az alkalmazkodásra – mutatott rá a szövetség.

Küzdelem az ársapkás termékekért

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Indexnek korábban azt nyilatkozta, hogy főként olajból és cukorból tapasztalható hiány a kisboltok polcain. Ez ahhoz köthető, hogy a terméket nem közvetlenül termelőktől beszerző boltosok számára a nagykereskedők is korlátozott mennyiséget biztosítanak az  árstopos termékekből, hogy mindenki számára elegendő jusson. „Így előfordulhat például, hogy egy kisbolt mindössze 3 kilogramm cukrot kap, ami könnyen elképzelhető, hogy meddig tart ki” – mondta.

A Mol több alkalommal is felszólalt, hogy egyedül, import hiányában (más szállítóknak nem érte meg így értékesíteni) nem képes biztosítani az ország biztonságos üzemanyag-ellátását, ezért hiány alakulhat ki, amelyet tetőzött a pánikvásárlás. A 95-ös oktánszámú benzin és gázolaj hatósági árának kivezetését december 6-án jelentette be a kormány, azonban az import visszacsordogálása időbe telik. 

Kedvenc édességeink eltűntek a háború miatt 

Jelentősen megnehezítették idén a globális gazdasági kihívások és a koronavírus-járvány utóhatásai a hazai ellátási láncok életét, erre pedig az orosz–ukrán háború kitörése is rátett egy hatalmas lapáttal. 

Idén májusban tapasztalhattuk például a közkedvelt Balaton szeletek ideiglenes hiányát a polcokon 

– emlékeztetett Fekete Zoltán. A hazai FMCG (gyorsan forgó fogyasztási áru)-cégeket képviselő Magyar Márkaszövetség főtitkára hozzátette: ennek oka az ukrajnai gyártóbázis kényszerű leállítása és újraindítása volt, a Nestlé akkor a cseh és lengyel gyártású Balaton almárkák forgalmazásával oldotta meg az átmeneti készlethiányt. Azóta a helyzet egyébként teljesen rendeződött, ismét kapható itthon a teljes szortiment.

Ám nemcsak a Balaton szeletről kell egy ideig lemondanunk, hanem másik kedvenc édességünkről is. A Mondelez Hungária Kft. korábban azt nyilatkozta, hogy a Pilóta keksz „a csomagoló- és alapanyaghiány, valamint a gyártókapacitásainkat érintő nehézségek együttese miatt tűnt el a polcokról”. Októberben arról is tájékoztattak, hogy minden bizonnyal több hónapos, tartós készlethiányra kell számítani.

Jelenleg nem gyártjuk a terméket 

– húzták alá.

Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője érdeklődésre megosztotta, hogy három olyan terméket – egy instant tészta, egy só és egy növényi ital – azonosítottak, amely egyértelműen a háború miatt tűnt el az egyébként több mint 20 ezer cikket tartalmazó választékukból.

„Jellemző volt az elmúlt időszakban, hogy bizonyos termékekben valamely, Ukrajnából származó összetevő kicserélődött máshonnan származó alapanyagra, és az átállás alatt nem volt mindig egyenletes a beszállított mennyiség az érintett termékek vonatkozásában” – tette hozzá. 

Folyamatosak a termékbe- és kivezetések

Fekete Zoltán kiemelte, hogy a napi fogyasztási cikkek piacára nem jellemző a jól ismert márkák hirtelen és végleges eltűnése. A gyártók sokat költenek innovációra és termékfejlesztésre, elemi érdekük, hogy ezek a befektetések minél tovább forogjanak a piacon. Inkább az organikus változás a jellemző, folyamatosan történnek termékbevezetések és -kivezetések.

„Egyrészt a fogyasztónak is releváns termékajánlatot kell adni, másrészt a kereskedelmi láncokkal is meg kell találni az összhangot. Egy eleinte kevésbé jól teljesítő márka például könnyen a kereskedelmi kilistázás, a portfóliótisztogatás áldozata lehet; ez sajnos épp a niche-termékeket gyártó, startupvállalkozásoknak jelenthet magasabb belépési korlátot” – mutatott rá. 

Banális dolgok miatt akadozhat a forgalmazás

Néha egészen banális apróságok miatt akadozhat egy-egy márka forgalmazása – hangsúlyozta Fekete Zoltán, felidézve a koronavírus-járvány miatti első korlátozások időszakát, a bespázjoló pánikvásárlásokat, a WC-papír- vagy élesztőmizériát. Kevesen tudják, ebben az időszakban például komoly iparági kihívást jelentett a PET-palackok kupakjait gyártó észak-olaszországi kapacitások kiesése, ezek átmeneti pótlása.

Beszámolt arról is, hogy a márkagyártók azóta is több lábon próbálnak állni, folyamatosan újraszervezik az ellátási láncaikat, de az idei háborús helyzetre ők sem tudtak felkészülni. Az ukrán és orosz mezőgazdasági és élelmiszeripari alapanyagok hiánya és áremelkedése azóta is folyamatos kihívás. Ezen enyhített például az a májusi agrárkormányzati intézkedés, mely a hazai élelmiszer-ellátási biztonság érdekében lehetővé tette a gyártóknak a helyettesítő összetevők felhasználását, amennyiben ennek jelölése a fogyasztók felé megoldható. Vagyis ha például napraforgóolaj helyett pálmaolajat használnak a termékben, nem szükséges a teljes csomagolást megváltoztatni, ideiglenesen ez pótcímkézéssel, kiegészítő jelöléssel is megoldható.

Az elmúlt 10 évben volt egy folyamatos premizálódási trend a hazai piacon, a fogyasztók szívesen kipróbálták a gyakran drágább újdonságokat is, például a környezettudatos, „mentes” vagy növényi alapú termékeket.

Már nyár óta tapasztalható az FMCG-forgalom volumencsökkenése, illetve a fogyasztók „lefele váltása”, az „első áras” termékek vagy kereskedelmi márkák erősödése. A korábbi válságokban tapasztaltak szerint az infláció, a vásárlóerő gyengülése leginkább a közepes márkákat fogja érinteni, mert ezek könnyen két tűz közé kerülhetnek: a prémium brandekkel innovációban, a kereskedelmi márkákkal árban kell majd versenyezniük.

Egész Európában hiány van antibiotikumokból

Európa-szerte antibiotikum-hiányról számolnak be az országok, mivel a gyógyszerek iránti kereslet növekszik, a gyártók pedig az ellátási láncban mutatkozó nehézségekkel küzdenek.

Előfordulhat, hogy a betegek ideiglenesen nem jutnak hozzá egy-egy készítményhez, azonban a gyógyszerellátás szereplői, a gyártók, a gyógyszer-nagykereskedők és a gyógyszertárak is folyamatosan azon dolgoznak, hogy ez minél kevesebb esetben fordulhasson elő. Készítménytől függően több lehetőségünk is van arra, hogy megoldást találjunk a problémára. A készítményeket lehet helyettesíteni azonos hatóanyagú gyógyszerekkel, és végső esetben az orvos segítségével másik hatóanyagra is át lehet állítani a betegeket.

Bizonytalanságok a háztartás-vegyiparban

Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára az Index megkeresésére közölte, hogy a 2022-ben kialakult gazdasági helyzet egyelőre közepesen érintette a két iparágat. A szektorban az alapanyag és csomagolások készletezése általában félév/1 év, úgyhogy sok minden csak jövőre fog kiderülni, kérdés, hogy akkor mi lesz.

A főtitkár ismertette, hogy a legtöbb cég jellemzően a következő intézkedéseket tette:

• alapanyagárak emelkedése miatt olcsóbb helyettesítőket kerestek,
• a termelő vállalatok felgyorsították a megújuló energiaforrások beruházását,
• a meleg technológiák (pl. magas hőfokon történő keverés stb.) helyett hideg gyártási megoldásokat keresnek, 
• az üzemeltetési költségek csökkentésére észszerű takarékossági intézkedéseket vezetnek be,
• új csomagolási alapanyagokat vonnak be.

Egyes termékeknél várólista van

Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke beszélt lapunknak arról, hogy tudomása szerint Škodákból hiány van a piacon. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy enyhülnek az autóipar ellátási láncának gondjai, vagyis valamelyest kevesebbet kell már várni az új járművekre. Nem számít különlegesnek, hogy egy új autóra sokat kell várni, hiszen azok felszereltségét a megrendelő igényeihez alakítják, ami sok esetben időigényes folyamat.

A globális chiphiány visszaszorulóban van – jelezte az eMAG, hozzátéve, hogy bár még mindig valamelyest korlátozott a kínálat a legújabb generációs Microsoft és Sony konzolokból, idén decemberben nem kell termékhiányra számítani. 

Minden kapacitásban, szinte minden színben raktárról elérhetőek az Apple iPhone 14 és a 14 Plus modellek.

Már javulni látszik az ellátási helyzet és hétről hétre több darab érkezik az eMAG-hoz a csúcsmodellekből is, de egy ilyen készülékre vágyó ügyfélnek nagyjából 1 hónapot kell várnia a beérkezésre. 

A Media Markt pedig azt a tájékoztatást adta, hogy két termékcsoporton érezhető termékhiány: a prémium nagy méretű OLED-televíziók és a házimozi-erősítők, melyek után erősen megugrott a kereslet novemberben.

(Borítókép: Andia / Universal Images Group / Getty Images)