A brexit tönkretette a brit kereskedelmet

Immár két éve, hogy az Egyesült Királyság aláírta az Európai Unióval a brexit utáni kereskedelmi megállapodást (TCA), de az olyan kisvállalkozások számára, mint a doncasteri székhelyű Apothecary-87, a La Manche-csatornán átívelő kereskedelem nehézségei nem mutatják a csillapodás jeleit − írja riportjában a Financial Times. 

A tulajdonos Sam Martin prémium kategóriás szakállolajokat és hajbalzsamokat kínáló termékcsaládja gyorsan felfutott, amikor 2012-ben megalapította cégét, de az exportnövekedés megdöbbentő módon megállt, amikor 2020. december 31-én hatályba lépett az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás.

A brexit előtt az üzletünk 75 százaléka exportból állt, a többi pedig az Egyesült Királyságban, de a brexit eléggé felborította ezt a számot, mivel a termékek eljuttatása ezekbe az országokba költséges és nehézkes

− mondta.

A Brit Kereskedelmi Kamara (BCC) a TCA kétéves évfordulója alkalmából készített jelentésében azt írta, hogy Martin csalódottsága jellemző a kis- és középvállalkozásokra, amelyek most inkább strukturális, mint átmeneti problémákkal szembesülnek a megállapodás miatt.

A kereskedők többsége úgy látja, rosszul járt

A jelentésben szereplő BCC-tagokról szóló felmérés szerint az alku által érintett vállalatok több mint háromnegyede (77 százaléka) azt mondta, hogy az nem segítette őket az eladások növelésében; míg a válaszadók több mint fele (56 százaléka) azt mondta, hogy nehézségeik vannak az árukereskedelem új szabályaihoz való alkalmazkodással.

Shevaun Haviland, a BCC főigazgatója „őszinte párbeszédet” sürgetett a kormánnyal arról, hogyan lehetne javítani a megállapodáson, és a miniszterek elé terjesztett egy 24 pontból álló tervet a vállalkozások terheinek enyhítésére.

Nagyon kevés egyszerű megoldás van arra a sok problémára, amellyel a vállalkozásoknak az Európával folytatott kereskedelemben szembe kell nézniük, de kiábrándító, hogy majdnem két évvel a TCA első megállapodását követően semmit sem tettek annak érdekében, hogy megoldást találjanak néhány ilyen kérdésre

− mondta.

A BCC követelései között szerepel egy svájci típusú megállapodás Brüsszellel a növényi és állati termékek ellenőrzésének megszüntetéséről, egy norvég típusú megállapodás a kis értékű behozatalra vonatkozó bonyolultság csökkentéséről, valamint az uniós ipari és elektronikai termékszabványok folyamatos egyoldalú elismerése.

Amikor 2020 szentestéjén bejelentette a Brüsszellel a tizenegyedik órában kötött megállapodást, Boris Johnson akkori miniszterelnök azt mondta, hogy a TCA „nem fog nem vámjellegű akadályokat gördíteni a kereskedelem elé”.

(Borítókép: John Keeble / Getty Images)