Hitelkamatokkal szorítják fenntarthatóságra a cégeket

A KPMG legfrissebb felmérése szerint a befektetők aktívan integrálják befektetési döntéseikbe a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat. A tanácsadó cég által megkérdezett befektetők 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ESG témaköröket jelenleg is vizsgálják a tranzakciós folyamatoknál.

A pénzügyi befektetők szűken mérik a prémiumot

Érdekesség ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság kérdésköre sokkal hatványozottabban jelenik meg a pénzügyi befektetők körében, mint a területen már mozgó, iparági befektetők esetében: míg a pénzügyi befektetők elsöprő többsége, 94 százaléka vizsgálja az adott projekt esetében a fenntarthatósági szempontokat, addig a vállalati befektetők körében ez az arány csak 77 százalékos.

ennél komolyabb összeget csak 18 százalékuk áldozna egy fenntartható befektetésre. Érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi befektetőknek csak 27 százaléka zárkózna el attól, hogy a vételárban elismerje, ha egy cég fenntartható, ám 56 százalékuk maximum 5 százalékos prémiumot adna, és a KPMG felmérése nem talált olyan befektetőt, aki szerint 10 százalékot meghaladó felárat érhet az, ha egy cég fenntarthatóan működik.

A pénzügyi befektetőket egyértelműen a későbbi megtérülés hajtja: a válaszadók 68 százaléka azért keres fenntartható ügyleteket, mert az ő befektetőik megkövetelik, hogy ügyleteik során érvényesítsék a fenntarthatósági elvárásokat. A szakmai befektetők esetében a motiváció kézzelfoghatóbb: ahogy az egyik ipari cég vállalatfelvásárlási vezetője a felmérés készítőinek kifejtette: a gyakorlat azt mutatja, hogy az ESG-vel kapcsolatos problémák egy későbbi szakaszban mindenképp költséget rónak az üzletmenetre – érdemesebb ezért ennek már a vásárláskor elébe menni.

Aki időben lép, többet nyerhet

A másik oldalon pont a költségelem, amely miatt érdekessé válhatnak az ESG befektetések: korábban ténykérdés volt ugyanis, hogy a fenntartható gazdálkodás többletköltséget jelent, amely miatt jó eséllyel kisebb lesz az adott társaság profitabilitása. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Wieder Gergő, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója az Indexnek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a piac egésze változásban van, előtérbe kerülnek a fenntarthatósági kérdések. Így viszont a most, időben befektető vállalkozásoknak nem csak reputációs előnyt jelent majd a gyors ébredés: nem azt kell mérlegelniük, hogy mennyivel lesz kisebb a profitabilitásuk az ESG-szempontok komolyabb figyelembevételével, hanem ellenkezőleg, azzal számolhatnak, hogy

Ha a pénzügyi befektetők oldaláról szemléljük a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy az ő esetükben egy mostani, korai időszakban történő beszállás az eladáskor szükségszerűen magasabb hozamot biztosít majd – az S&P 500-ban szereplő cégek esetében a KPMG adatai szerint már most felülteljesítők a látható fenntarthatósági programmal működő vállalkozások.

Komoly a veszélye az átverésnek

A KPMG-tanulmány eredményei alapján azonban az is megállapítható, hogy az ESG-átvilágítás tartalmával kapcsolatban nincs egyetértés, a céltársaságok pedig nem mindig képesek megfelelő minőségű adatokat vagy dokumentációt szolgáltatni. Ez nagymértékben nehezíti a befektetések rendezett értékelését – egyelőre a szakemberek szerint

Ezt a folyamatot a piac greenwashingnak nevezi. A KPMG tanácsadói ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a szabályozói oldal igyekszik egyre komolyabb kereteket adni az értékelésnek. A vállalati jelentéseknek 2024-től már kötelező eleme lesz a fenntarthatósági kérdéskör (CSRD-szabályozás), de ennél komolyabb elvárások is alakítják majd a piacot. Németországban például már 2023-tól kezdődően a több mint 3000 főt alkalmazó vállalatoknak a törvényben meghatározott emberi jogi és környezetvédelmi követelményekkel összhangban átvilágítást kell végezniük ellátási láncaikban azzal a céllal, hogy megelőzzék vagy minimálisra csökkentsék a kockázatokat, valamint megszüntessék az emberi jogok vagy a környezetvédelmi kötelezettségek megsértését. 

A szűken vett uniós kkv-k elvben 2028-ig mentesülnek a CSRD kötelező alkalmazása alól, ám a KPMG szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a jelentéstételre kötelezett cégek beszállítói már jóval korábban szembesülnek majd azzal, hogy megrendelőik saját minősítésük érdekében a fenntarthatósági szempontokat velük szemben is érvényesíteni fogják. Innentől kezdve elkerülhetetlen az, hogy az ESG valóban a mindennapi vállalati működés alapja legyen.

Külön területet képviselnek majd azok a startup cégek és kkv-k, amelyek már indulásuktól a fenntarthatósági szempontokra építik fel az üzleti modelljüket. Itt a profitabilitást nem is csökkenti az ESG-átállás költsége, épp emiatt ezen cégek jövedelmezősége is gyorsabban fejlődhet.

Túl sok a változó

Ugyanakkor épp az esetükben lesz fontos az objektív értékítélet. Ezt megvalósítani ugyanakkor nem lesz könnyű kérdés, hiszen

A KPMG szakértői szerint az unióban elindított, a minősítési rendszer egységesítésére irányuló törekvések jó irányt jelentenek, ám látni kell, hogy olyan területet akarunk jelenleg szabályozni, amely épp kialakulóban van. Az EU-s szabályozás, az úgynevezett taxonómiarendelet értelmezése ezért egyelőre még az uniós joghoz szokott szakembereknek is kihívás, ám a következő években ez is bizonyosan letisztul majd. Az például már most egyértelművé vált, hogy bizonyos – akár a fenntarthatósági szabályokhoz hasonlóan európai szinten szabályozott – szakmai sztenderdek gátolják a fenntarthatósági szempontok érvényesítését, így egyes iparágakban – például a cement- és építőiparban – az ESG előretöréséhez a korábbi szabályok megváltoztatására lesz szükség.

Eltűnhetnek iparágak Európából?

Arra a felvetésre, hogy az ESG-szempontok alkalmazása bizonyos, energiaintenzív szektorok esetében lényegében az iparág leépülését, az adott terület deindusztrializációját hozhatja magával, arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU erre felkészülve hozta létre a méltányos átállást (just transition) támogató intézmény- és szabályozórendszert. A KPMG tanácsadói szerint ugyanakkor egyértelműen két irány van a cégek előtt: vagy fenntartható irányba indítják el a fejlesztéseiket, vagy elfogadják és a piaccal is elfogadtatják, hogy drágább lesz a termék a környezeti hatások magasabb figyelembevétele érdekében.

Wieder Gergő ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett:

A korábbi évek forradalminak betudható fejlesztései, mint például az alumínium alkalmazása az autóiparban, az induláskor valóban komolyabb költséggel jártak, ám azok a gyártók, akik hamarabb lépték meg az átállást, lényegesen komolyabban tudtak profitálni a későbbiekben a technológia által biztosított többletjövedelemből, hiszen a fejlődési görbe elején szálltak be.

Összességében tehát elmondható, ma olcsóbban lehet fenntarthatósági fejlesztésekbe kezdeni, mint a későbbiekben. A beszállásra bőven van tér, például a kimutatások szerint a világgazdasági termelésnek mindössze kevesebb mint 9 százaléka vesz részt a körforgásos gazdaságban.

Sok múlik azon is, hogy a piac miként reagál a gondolkodásmód megváltozására, e téren épp a közelmúlt nyújt bizonyítékot arra, hogy nagyon gyors lehet az alkalmazkodás – utalt a KPMG igazgatója a koronavírus-járvány hatásaira: a koronavírus-járvány előtti években elképzelhetetlen volt, hogy a cégek ne jelenléti munkát várjanak el a dolgozóiktól. Manapság ugyanakkor nem kérdés, hogy a részleges home office hatékonyságnövelést és költségcsökkentést eredményez a cégek döntő részénél – emlékeztetett Wieder Gergő.

A bankokon keresztül nyomják zöldebb irányba a vállalatokat

Azt ugyanakkor az Index által megkérdezett szakemberek is elismerik, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben sok múlik azon, miként szorítják rá a vállalatokat az ESG-elvek érvényesítésére. Az jól látszik, hogy

A nem ESG-kompatibilis finanszírozás megdrágítását viszonylag hamar át fogja ugyanakkor venni a fenntartható fejlesztések kamatkedvezményén alapuló új finanszírozási rendszer: az ilyen kölcsönök esetében ugyanis – legyen szó vállalati vagy akár lakossági hitelről – a pénzintézet jóval kisebb kockázatot fut majd, hiszen a projekt a jövőben is életképesebb marad.

Persze pusztán a finanszírozási oldal szabályozása aligha lesz elegendő arra, hogy a cégek arról döntsenek, belefognak abba, hogy saját döntési folyamataikba beépítsék a fenntarthatósági kérdések vizsgálatát. Ennek elősegítésére a támogatások terén is szükségesek lépések. A KPMG szakértői előremutató példának tartják a Budapesti Értéktőzsde ESG-programját, amely módszertannal és a költségek egy részének (akár felének) átvállalásával segíti a tőzsdei, illetve a tőzsdére lépést tervező cégeket abban, hogy a fenntarthatósági elvárásoknak is jobban megfeleljenek. Ez a későbbiekben a tőzsdének is jó lesz, hiszen a börzék forgalmában egyre komolyabb szeletet hasítanak majd ki az akár ESG-audittal bíró cégek, hiszen – miként azt láttuk az elején – a befektetők egyre jobban keresik majd ezeket a vállalkozásokat.

(Borítókép: Qilai Shen / Bloomberg via Getty Images)