Világszerte megadják a módját a karácsonyi lakomának

Az Egyesült Államokban és Kanadában a pulyka a hálaadás mellett a karácsony szimbóluma is. A szárnyas húsa azonban nemcsak ezeken hely az ünnepi lakoma középpontjában, hanem más országokban is. A Chef’s Pencil szerint minden nemzetnek megvan a maga ínycsiklandó elképzelése arról, hogyan kell felszolgálni. Míg Peruban a sült pulykaszeleteket creme fraiche-sel, leginkább a tejfölhöz hasonlítható krémmel, csirkehúslevessel, lime levével, jalapeño paprikával, friss korianderrel és Cayenne-borssal tálalják, addig Chilében a pulykasültet hagyományosan almával töltik.

Az Egyesült Királyságban a zsályás-hagymás töltelék a népszerű, míg az amerikai ünnepi asztalon nehezen találunk olyan frissen sült pulykát, amelyhez ne adnának áfonyaszószt. Szinte mindenhol sült burgonyával szolgálják fel, az Egyesült Államokban és Kanadában a sütőtök az elterjedt kísérője. 

Franciaországban gesztenyés töltelékkel gazdagítják, és olykor sült gesztenyével és töltött almával tálalják. A pulyka nagy népszerűségnek örvend Görögországban is, annak ellenére, hogy a mediterrán nép a sertésre esküszik; francia hatásra szintén gesztenyével töltik, és fenyőmaggal fűszerezik. Cipruson viszont szárnyasaprólékot, rizst, mandulát és mazsolát kombinálnak a töltelék elkészítésénél. 

Népszerű a malac

Habár a pulyka az ünnep legikonikusabb húsa, a sertéshúsból készült ételek valójában világszerte népszerűbbek. A Chef's Pencil szerint ennek a hátterében az állhat, hogy nemcsak finom és zamatos, hanem végtelenül sokféle módon is készíthető el.

A sertéshúst lassan sütik Spanyolországban, amíg a héja ropogós, sötétbarna színűvé nem válik. Jellemzően karamellizált burgonyával és a hús alatt főtt hagymával tálalják. A kubaiak  jellemzően fekete babbal, rizzsel és fokhagymás yucával tálalják sültjüket. 

Moldovában – ahol január 7-én ünneplik a karácsonyt – a legnépszerűbb étel, mivel a gazdagság és a siker utáni vágyat szimbolizálja. A Karib-térségben, Trinidadban és Tobagóban a mázas vagy füstölt sonka áll a középpontban. Ugyanakkor Dél-Amerikában a paraguayiak pácolják sertéshúsukat, mielőtt órákig téglakemencében sütnék, vagy forró parázson grilleznék.

Az indiai Goában, amely még mindig őrzi a portugál befolyás nyomait, a sorpotel népszerű ünnepi étel. Ezt a tüzes sertéspörköltet megfőzik, majd néhány napig pácolják, mielőtt tálalnák – így az ecet, a fűszerek és a chili ízeinek van idejük összekeveredni és megpuhulni a húson.

Hal és garnéla a főszerepben

Világszerte a karácsonyi asztal ékei a tenger gyümölcseiből készült ételek. A hal Krisztus jelképe, így tálalása megőrzi a kapcsolat az ünnep vallási jellegével is. Emellett egyes kultúrákban a szentestét tekintik a böjt utolsó napjának, így a húst hallal helyettesítik az étlapon. 

Európában hagyományosan kétféle halat szolgálnak fel: tőkehalat vagy pontyot. Utóbbi termelésének nagy hagyományai vannak Közép- és Kelet-Európában, ezért sok háztartásban kerül a karácsonyi asztalra. Ausztriában vajban sült pontyot készítenek, Szlovákiában és Csehországban panírozzák, Lengyelországban tejben áztatják, majd liszttel vonják be és kisütik. 

A hal mellé Szlovákiában és Csehországban köretként burgonyasalátát kínálnak, a lengyelek pierogie-t,  Horvátországban pedig frissen sült kenyeret és salátát. Finnországban a pácolt cékla a karácsony esti halak kedvelt körete. Ám nem a ponty az egyetlen folyami hal, amelyből ünnepi fogás készül. Ukrajnában a kocsonyás pisztrángot hidegen, petrezselyemmel díszítve szolgálják fel, esetleg sárgarépával, főtt tojással és borsóval. 

Ezekkel szemben az olaszok, a portugálok és brazilok asztalára tőkehal kerül. Olaszországban a tőkehalat kockákra vágják, lisztbe mártják, megsütik, és paradicsomszószban tovább főzik. A pontos recept régiónként változik. Ausztráliában jelenleg talán túl meleg van a húsos menühöz, így ők a garnélát részesítik előnyben. 

Töltött káposzta nélkül nincs karácsony

Nem hiányozhat a közép-, a balkáni és a kelet-európai karácsonyi asztalokról a töltött káposzta. A nálunk is hagyományos ételt a régióban különböző néven ismerik: sarmale Romániában és Moldovában, holubtsi Ukrajnában, balandėliai Litvániában, golubtsy Oroszországban, goląki Lengyelországban, sarma Szerbiában vagy sarmi Bulgáriában, Németországban pedig kohlrouladen.

Tamales 

Ikonikus étel Közép- és Dél-Amerika északi részén a tamales. Általában kukoricatésztából (masa) készítik, amelyet csirke vagy sertéshússal töltenek meg, majd banánlevélbe vagy kukoricahéjba csomagolják és párolják, amíg sütemény keménységű nem lesz.

Valahol a szárnyasok hódítanak

Kacsát nem nagyon fogyasztanak karácsonykor, de van egy ország, ahol megőrülnek érte, így felkerült a gasztronómiai portál listájára.

A libasült hagyományos karácsonyi étel Közép-Európában. A németeknél és az osztrákoknál szenteste a főszerepben a hal van, de karácsonykor nagy népszerűségnek örvend a libasült, amelyet sütés előtt almával töltenek meg, burgonyagombócokkal és párolt káposztával tálalják. 

Nem igazán elterjedt karácsonykor csirkét enni, de Brazíliában a pulyka egyik legnépszerűbb alternatívája a chester. Ez egy speciális csirkefajtából készült, kicsontozott, ovális alakú csirkecsomag, amely a szárnyas legnemesebb részeit tartalmazza. A máltai házi szakácsok a karácsonyi ebédre hagyományosan a legkövérebb kakast, a hasit tartogatják. A csirke elkészítésének hagyományosabb módja az etióp Doro Wat: egy kiváló ízű, illatos és gazdag, lassan főzött pörkölt, amelyet különleges alkalmakra és családi összejövetelekre készítenek. Az etióp keresztény közösség számára hagyományosan a karácsonyi lakoma részeként szolgálják fel, puha etióp kenyérre öntik.

Akik marhára éhesek

Argentínában nagy hagyománya van karácsonykor az asadónak, a parázson sült marha- vagy malachúsnak, hurkának salátával és vörösborral, míg fő édességként pan dulcét, kuglóf méretű püspökkenyeret esznek. Az argentinok egész évben nagyon várják a vitel thonét. A karácsonyi csemege szeletelt borjúhúst, tonhalat és szardellaszószt tartalmaz.

(Borítókép: Stefano Guidi / Getty Images)