Ezek a tankok pusztításra születtek, de ez így van rendjén

Pokoli hangja van, amikor megindul egy Leopard harckocsi, mintha a föld remegne. Ilyenkor elképesztő erők mozdulnak meg. Elképzelni is nehéz, hogy milyen lenne, ha egyszerre harckocsik sokasága indulna meg. Komplett városokat tudnak a föld színéről eltüntetni.

Ezek a tankok majdnem 8 méter hosszúak, és akár 70 tonnát is nyomhatnak, teljesítményük közel 1500 lóerő, hatótávolságuk pedig 300 kilométer is lehet. Elképesztő erővel rendelkeznek, azonnal tiszteletet parancsolnak maguknak. Ami biztos, hogy Magyarország egy bátor, innovatív és high-tech hadsereget épít, és ebben az új harckocsiknak és önjáró lövegeknek is fontos szerepük lesz.

Ha demonstrálsz, nem bántanak

Riportunk során a laktanyában Nagy Norbert őrnagy, a Magyar Honvédség MH 25. Klapka György Lövészdandár 11. Harckocsi Zászlóaljának parancsnokhelyettese vezetett körbe minket. Nagy őrnagy már 1992-től a harckocsik között él. Szerelőként kezdte, 2000 óta tiszt a Magyar Honvédségnél. Eddig összesen négyszer teljesített külszolgálatot: háromszor Afganisztánban, egyszer a Balkánon. Végigjárta a ranglétrát, de szerinte a harckocsizóknál ezt nem is lehet másként csinálni.

Magának a dandárnak a létszáma békeidőben nagyjából 1000 fő fölött alakul. Három fegyvernem képviselteti magát a dandár szervezetében: harckocsizó, tüzér és lövész. A harckocsizókhoz a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében végbemenő átalakulási folyamat közepén érkeztünk. Éppen a haditechnikai eszközök megújulása, az átfegyverzés jelentős szakaszában sikerült bepillantást nyernünk a mindennapjaikba.

Az öreg T–72-es harckocsikat a közeljövőben felváltják a nyugati világ legmodernebb tankjai közé tartozó Leopard 2A7-es harckocsik. A tatai alakulat jelenleg 12 darab Leopard 2A4-es harckocsijával készülnek fel a magyar harckocsizók a csúcstechnikát képviselő Leopard 2A7-esek kezelésére. Minőségileg, tudásban és képességben óriási a különbség az orosz és a nyugati technika között. Az új típusra való áttérés a fegyvernem életében jelentős előrelépést jelent, a Leopardok a modern harckocsik között az egyik legelterjedtebbek, számos hadseregben használják őket. 

A beszerzett és rendszeresítésre kerülő harckocsik országvédelmi feladatokat fognak ellátni. A tatai dandár és kiemelten a harckocsizászlóalj a haderőfejlesztés egyik »kedvezményezettje«. Az elsők között kaptunk új technikát a Leopard 2A4 kiképző harckocsik megérkezésével, várjuk az új A7-eseket, közben pedig érkeznek a tüzérségi eszközök – a PzH2000 önjáró lövegek – is az alakulathoz. Épül, szépül a laktanya is, a megújulás elengedhetetlen, és ezt az emberi tényezőkre, a szaktudásra, a gondolkodásmódra is értem

– mondta Nagy Norbert. Az őrnagy szerint egy harckocsinak megvan az a bája, hogy egyszerre a legvédettebb és emellett a legnagyobb tűzerejű eszköz: „Ez a dárda hegye. A legnagyobb ütőerőnk nekünk van. A harckocsik nélkül nincs szárazföldi hadviselés.”

A modern kori hadviselések elemzésekor gyakori tévedés, hogy a tankoknak már nem tulajdonítanak nagy szerepet a csata sorsának eldöntésében. Ezt rendre megcáfolják a tények: ez egy támadó eszköz, mint régen a kard volt, amely nem azért tűnt el, mert megjelent a pajzs. „Azért, mert egyre hatékonyabban lehet a páncélosok ellen harcolni, az nem azt jelenti, hogy ezt nem lehet használni. Addig, amíg ennek az eszköznek nincs alternatívája, addig maradni fog a harctéren” – mondta Nagy Norbert, aki szerint a képlet egyszerű:

Ha a közép-európai térségéhez hasonlítjuk a Magyar Honvédség harckocsizó képességét, akkor ez az eszközparkcsere nagy lépés ahhoz, hogy rövid idő alatt minőségi változás álljon be. Az elrettentésnek itt kiemelt szerepe van, az őrnagy ezt egy ház védelméhez hasonlította: ahol nagy és erős házőrző kutya védi a lakást, oda nem fognak betörni. Így minél inkább képes Magyarország elrettenteni, annál nagyobb biztonságban van.

Nehézdandár-képesség nélkül nem lehet elképzelni az ország biztonságának szavatolását. Ezt a NATO-ban úgy hívják, hogy demonstrálás. Katonaként mindig minden helyzetre fel kell készülni, és a történelmi tapasztalatok szerint az az ország tudja megvédeni magát, amelyik folyamatosan a legrosszabbra készül

– emelte ki az őrnagy. A tatai dandár azonkívül, hogy új harckocsikat és tüzérségi eszközöket kap, nagymértékű infrastrukturális felújításon is átesik. Ez pedig elsősorban a katonák miatt történik, hiszen a nap jelentős részét a laktanyában, ezekben a hangárokban, épületekben töltik.

Milyen katonák a harckocsizók?

Ahhoz, hogy valaki egy Leopard 2-es harckocsit vezessen, szükséges a B kategóriás jogosítvány, és el kell végezni a katonai alapkiképzést. Aki végzett a kiképzéssel, gyakorlatilag jelentkezhet harckocsizónak. Általában itt csak azok szolgálnak, akik régóta erre vágytak, és mindig is ezt szerették volna csinálni. Különleges alkalmassági vizsgát ugyan nem kell tenni, de folyamatosan kell tanulnia és képeznie magát annak, akinek idevezet az útja. Tévhit, hogy egy harckocsizónak alacsonynak kell lennie, ugyanis nincs semmilyen magassági korlát. Hölgyek is vezetik ezeket a több tíz tonnás, automata váltós monstrumokat.

A zászlóalj egyik századosa szerint ez egy óriási kaland, és talán a filmek vagy az internetes játékok hatására is a fiatalokat úgy vonzzák ezek a harci gépek, mint a mágnes. Ez azonban a valóság, és nem egy játék. A milliárdos értékű technika kezelése nagy fokú szaktudást és kiemelt együttműködési képességet kíván a személyzet minden egyes tagjától. Egy Leopardban négyen vannak: egy vezető, egy irányzó – aki jelöli a célt –, és egy töltő, aki rakja a gránátokat az ágyúba, továbbá van egy parancsnok, aki irányít. Egy szakasz pedig általában három-négy harckocsiból áll, ennek szintén van egy parancsnoka valamelyik tankban.

Minden reggel edzéssel kezdenek, majd az egész napjukat a harckocsik körül töltik: hadgyakorlaton vannak, karbantartást végeznek, és tanulnak. Itt olyan technikák vannak, amelyekkel egy civil ember nem találkozhat, teljesen összehasonlíthatatlan más szakmákkal. Ráadásul elképesztő mennyiségű nemzetközi tapasztalatra lehet itt szert tenni.

Jövőre tervezetten megérkeznek a kiképzést segítő szimulátorok, melyek igazi, XXI. századi körülményeket teremtenek a katonák számára a szakmai tudás elsajátításához, a képességek kialakításához és fejlesztéséhez.

Itt nemcsak a laktanyában lesz lehetőség szimuláción keresztül gyakorolni és képezni az állományt, hanem a gyakorlótéren is. Ebben az évben már hajtottak végre gyakorlatot és lövészetet a harckocsikra szerelt BT–46 szimulációs rendszerrel. A laktanyába tervezett szimulációs központ és a beérkező eszközrendszerek pedig egyedülálló lehetőséget és képességet jelentenek a katonák számára. Ezek a szimulációs rendszerek más fegyvernemek számára is alkalmazhatók lesznek. 

A katonák között nagyon szoros kapcsolat van, nálunk, a harckocsizászlóaljnál ez nagyon erősen tetten érhető. Bent ülünk egy harckocsiban, és teljesen egymásra vagyunk utalva. Nehéz ezekben a helyzetekben tisztként viselkedni, mert nagyon jó barátok is vagyunk. A legjobb barátaim a mai napig azok az emberek, akiknek G vagy H betűvel kezdődik a nevük, mint nekem. Névsor szerint osztottak be minket egy körletbe, és végig együtt voltunk a kiképzésen

– fogalmazott az Indexnek Gieszer Bence százados, aki egyébként külön kiemelte: a Magyar Honvédség többféle lakhatási támogatást is biztosít, és ez egy szegényebb családból származó fiatalnak óriási motiváció – missziós szerepvállalással és a honvédség lakhatási programjával akár 30 évesen saját lakása is lehet egy katonának. 

A tatai dandár évek óta aktívan részt vesz missziós feladatokban, és azok a katonák, akikkel a laktanyában beszéltünk, mind úgy fogalmaztak, hogy egy ilyen külszolgálat életük egyik legnagyobb élménye. Egy misszió során olyan feladatokkal, olyan hatásokkal szembesülnek, amelyeket csak és kizárólag műveleti területen lehet megtapasztalni. „Ugyanakkor azt hiszem, a legfelemelőbb érzésem mégis akkor volt, amikor Magyarországon árvízvédelmi feladatot láttunk el. Voltak olyan helyek, ahonnan mindenkit elküldtek, de a katona ott maradt. A rendőrök felvezettek minket, és a legkeményebb feladatokat mi kaptuk. Aztán az ember már csinálja a dolgát, és kész” – fogalmazott a százados.

A harckocsizók összetartoznak, és összetartanak – bajtársai egymásnak. A feladatok során képesek eggyé válni a technikával. Külön-külön talán átlagos katonák lennének, de együtt közösséget, szinte egy családot alkotnak. A közösség, a magas szintű szakmai tudás és a technika egysége miatt a tatai dandár harckocsizászlóalja a Magyar Honvédség egyik legkeményebb fegyverneme. Pontosan tudják, hogy csak együtt tudják megélni és átélni a kihívásokat, amikkel szembesülnek. Arra tettek esküt, hogy ha kell, hazájukat az életük árán is megvédik. A hazát szolgálják, minket, magyar embereket pedig védenek.

A Magyar Honvédségről készült cikksorozatunk további részei:

2. rész: Amikor megérkezik egy magyar Gripen, már nincs min mosolyogni

3. rész: Vannak magyar katonák, akik számára nem ért véget a második világháború

(Borítókép: Leopard harckocsi. Fotó: Kaszás Tamás / Index)