Kína csak később gyűri le Amerikát, Magyarország őrzi a helyét

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ gazdaságainak sorrendjéről, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.

Ennek értelmében hétfőn ismertették a 190 országot rangsoroló éves elemzésüket: várakozásuk szerint a világgazdasági szintű GDP-érték az idén 102 ezer milliárd dollár lesz – tehát most először ez a mutató át fogja lépni a százezer milliárd dollárt –, és a 15 éves előrejelzési távlat végéig, 2037-ig hozzávetőleg ennek a kétszeresére, 206 ezer milliárd dollárra emelkedik.

Kínán változtattak

A CEBR londoni elemzői kiemelték, hogy a legnagyobb módosításokat a Kínáról szóló előrejelzésekben kellett végrehajtani, a kínai kormány által alkalmazott „zéró Covid” politika miatt, vagyis azért, mert Peking akár drákói szigorúságú korlátozások árán is a koronavírus-járvány teljes visszaszorítására törekedett eddig.

A CEBR azt jósolja a hétfőn ismertetett WELT 2023 előrejelzésben, hogy a kínai hazai össztermék 2023 és 2027 között éves átlagban 4 százalékkal, 2028 és 2037 között 3,2 százalékkal növekszik. A ház mindezek alapján jelenleg azt valószínűsíti, hogy Kína 2036-ra – vagyis a 2037-ig terjedő előrejelzési időszak végénél mindössze egy évvel korábban – lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat.

Ez jelentős módosítás, a CEBR ugyanis a tavalyi WELT-ranglistához fűzött prognózisában még azzal számolt, hogy ez a váltás 2030-ban történik meg. A cég a hétfőn bemutatott WELT 2023 jelentésben hangsúlyozza: az amerikai és a kínai gazdaság közötti helycserét hat évvel későbbre, 2036-ra valószínűsítő új becslés is arra az alapeseti feltételezésre épül, hogy a Kína és Tajvan közötti feszültség ügyében békés megoldás születik.

A CEBR hangsúlyozza: ha Kína fegyveres támadást intéz Tajvan ellen, akkor a nemzetközi közösség részéről várható szankciók jelentős eséllyel olyan mértékben hátráltatnák a kínai gazdaság működését, hogy Kína soha nem váltaná fel az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságai alkotta ranglista első helyén. A cég kiemeli, hogy a kínai GDP-érték 15 százalékát olyan országokba irányuló export adja, amelyek valószínűsíthetően szankciókkal sújtanák Kínát a Tajvan elleni katonai támadás esetén.

A WELT 2023 összeállításához alkalmazott alapeseti – vagyis a Tajvan elleni kínai offenzívával nem számoló – előrejelzési forgatókönyv szerint Kína nominális hazai össztermékének értéke 2037-ben 45 490 milliárd dollár, az amerikai gazdaság által abban az évben megtermelt GDP-érték 44 948 milliárd dollár lesz.

A háború hatása

A CEBR londoni elemzői azt is megállapítják, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben érvénybe léptetett nyugati szankciók „vegyes” hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra. Szerintük a megnövekedett energiaárakból származó orosz bevételek egyes esetekben felülmúlták a kereskedelmi forgalom visszaeséséből eredő jövedelmi hatásokat, és az orosz közfinanszírozás helyzete továbbra is robusztus.

A cég azonban az idén 5 százalékos, jövőre további 2,8 százalékos GDP-visszaeséssel, 2024-ben stagnálással, az utána következő évtizedben pedig éves átlagban 1,3 százalékos növekedéssel számol az orosz gazdaságban. Mindezt egybevetve a CEBR azt valószínűsíti, hogy

Ukrajnában a CEBR az idén 35 százalékos GDP-zuhanást jósol. A cég szerint Ukrajna ezzel a tavalyi 54. helyéről a 60. helyre csúszik vissza a világgazdasági ranglistán. Az elemzés szerint ugyanakkor az ukrán gazdaságban a konfliktus érdemi megoldása nélkül is lenne növekedési mozgástér, tekintettel az alacsony összehasonlítási bázisra. A CEBR 2023–2027 között éves átlagban 4,6 százalékos, az utána következő évtizedben 3,6 százalékos növekedést vár az ukrán gazdaságban, és arra számít, hogy Ukrajna 2037-re 56. helyre emelkedik a WELT-ranglistán.

Egyébként a CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén az 58. helyen lesz a 190 országot számláló listán a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig nem változik: a cég 2037-re is az 58. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.

A CEBR számításai szerint a magyar gazdaság éves növekedési átlaga 2022-től egészen a 2037-ig tartó előrejelzési időszak végéig 2,5 százalék lesz, és ez azt jelenti, hogy a dollárban, folyó áron számolt nominális magyar hazai össztermék a 2022-re várható 168 milliárd dollárról 2037-ig 391 milliárd dollárra emelkedik – összegezte az MTI.

(Borítókép: Str / AFP)