A szerb elnök elrendelte a legmagasabb harci készültséget

A szerb védelmi miniszter kifejtette a szerb állami hírügynökségnek, hogy Szerbia elnöke az ország főparancsnokaként elrendelte

A szerb elnök azután hozta meg ezt a döntését, hogy a szerb médiában elterjedt az a hír, hogy a koszovói kormány támadásra készül az ott élő szerbek ellen. Az ország véderőminisztere hozzátette, ez a Szerbia szuverenitás- és területvédelmi akcióját megelőző legmagasabb szintet jelenti, amelynek a célja, hogy megvédje Szerbia polgárait, és hogy megakadályozza a szerbek elleni terrort, függetlenül attól, hol élnek. Bratiszlav Gasics, az ország belügyminisztere is azt közölte, hogy az elnök parancsa alapján a belügyminisztérium valamennyi egységét a legmagasabb harci készültségbe helyezték. 

Ez a döntés legmagasabb szintű felkészültségre emel bennünket. A szerb hadsereg által végrehajtott akciók, amelyek megőrzik Szerbia területi integritását és szuverenitását, megvédik Szerbia minden polgárát, és megakadályozzák a szerbek elleni pogromot és terrort, bárhol is legyenek

– fogalmazott a védelmi miniszter, aki a döntést azzal indokolta, hogy a szerb elnök a Koszovó és Metóhia autonóm tartomány helyzete miatt rendelte el. Utalt arra, hogy szerintük a koszovói albán hatóságok továbbra is készülnek a szerbek elleni támadásra. Vucsevics hangsúlyozta: Belgrádot aggasztja a nemzetközi közösségek enyhe reakciója és a tárgyalások megtagadása.

A feszültség egyre jobban tapintható a térségben, miután a koszovói rendőrség őrizetbe vett több volt szerb rendőrt az 1998–1999-es konfliktusban elkövetett állítólagos bűncselekmények vádjával. Válaszul a Koszovóban élő szerbek barikádokat emeltek a tartomány északi részén lévő utakon. A szerb hadsereg az 1999-es konfliktus után elhagyta Koszovót és Metóhiát. 2008-ban az albán etnikai többségű régió egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Sok nyugati ország elismerte ennek a területnek az autonómiáját, de Belgrád továbbra is a szerb állam szerves részének tekinti.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóról szóló 1244-es határozatának figyelmen kívül hagyása nagyszabású balkáni konfliktus kirobbanásával jár.

Pattanásig feszült a helyzet

Hétfőn arról érkeztek a hírek, hogy Alekszandar Vucsics a koszovói határra vezényelte a szerb hadsereget, miután a térségben újabb lövöldözés tört ki. Az átkelő közelében több nagy hatótávolságú löveget sorakoztatott fel a szerb haderő. A jarinjei adminisztratív átkelő közelében, a biztonsági zónában nagy hatótávolságú szerb ágyúk sorakoztak fel, emellett újabb katonai egységeket is a határra küldtek, miután Alekszandar Vucsics szerb államfő a határra vezérelte Milan Mojszilovics vezérkari főnököt.

A feladatokat, amelyeket a hadsereg és én vezérkari főnökként kaptunk, végre is hajtjuk. Lent a helyzet nagyon összetett és komplikált, a szerb hadsereg jelenléte szükséges, hogy a béke határa és szigete legyen

– mondta Mojszilovics. A Szabad Magyar Szó lap továbbá arról írt, hogy vasárnap lövések dördültek Zubin Potokban, a koszovói albán rendőrök és a barikádokat emelő szerbek nyithattak tüzet egymásra, ezt azonban a koszovói rendőrség cáfolta. A Kfor képviselői közölték, hogy Zubin Potokban volt ugyan lövöldözés, de senki sem sérült meg, és anyagi kár sem keletkezett.

(Borítókép: Andrej Isakovic / AFP)