Kiderült, mi szerepel pontosan a jövő évi magyar költségvetésben
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Rendeleti úton fogadta el a kormány a 2023-as költségvetést. Az abban eszközölt módosításokat a Költségvetési Tanács is jóváhagyta, csütörtök este pedig a Magyar Közlönyben is napvilágot látott a jövő évi büdzsé részletes tartalma.
E szerint a központi alrendszer kiadási főösszege 39 758 587,5 millió forint (vagyis közel 40 ezer milliárd forint), míg a bevételi oldalon 36 358 352,7 millió forint szerepel, tehát
az államháztartás központi alrendszerét tekintve 3 400 234,8 millió forint, vagyis 3400 milliárd 234 millió forint hiánnyal számol a kormányzat.
Nullszaldós működési költségvetés
A hazai működési költségvetés kiadási, valamint bevételi oldalán is ugyanaz az összeg szerepe – 32 92 335,6 millió forint –, vagyis az egyenleg nulla forint.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés számláján 1549 milliárd forintos hiánnyal számolnak – a kiadási oldal főösszege 3 793 525,3 millió forint, míg a bevételi 2 244 491,6 millió forint.
A 2023 év végi GDP-arányos államadósság-mutató 70,2 százalékra javulhat a 2022. december 31-én várható 74 százalékhoz képest.
A rezsivédelem a fő cél
A kormányzati kommunikáció a rezsivédelem költségvetésének nevezi a 2023-as büdzsét – erről beszélt többet között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium is. Ennek értelmében a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait:
az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra. Emellett a központi tartalékot is megemelték: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra.
15 százalékos nyugdíjemelés
A rendelet tartalmaz egy olyan pontot, miszerint amennyiben a gazdaság a várható 1,5 százaléknál magasabban bővül, a fennmaradó részt az államháztartási hiány további csökkentésére kell fordítani. Emellett a magasabb gazdasági növekedés nagyobb nyugdíjprémiummal is járhat.
A költségvetés emellett garantálja, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik.
(Borítókép: Index)