Egy év múlva állhat növekedési pályára a magyar gazdaság
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Gazdasági szakértők szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet Magyarország, és nem lesz elhúzódó infláció – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a kormányközeli Századvég jogi szakértője az M1 vasárnap reggeli műsorában, amelyben beszélt az uniós válságkezelésről és a korrupciós botrányról is.
Úgy fogalmazott: az EU-t nem válságmenedzselésre találták ki, az intézményrendszert nem készítették fel a válságkezelés metodikájára. Ezt a pandémia idején is látni lehetett – vélekedett.
Tavaly év elején remény mutatkozott a kilábalásra a recesszióból, de nyár végére realizálhatóvá vált, hogy elhúzódó háború lesz Ukrajnában. Lominci Zoltán szerint
proxyháborúba sodródott Ukrajna, és a nagyhatalmak most nem leülnek tárgyalni, mint Jaltában, hanem hallgatólagosan úgy tűnik, mintha megegyeztek volna abban, hogy a háború elhúzódása több szereplőnek is jó lehet.
A háború okozta energia- és gazdasági válság kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az a szürkegazdaság minden korábbi mértéket meghaladó növekedéséhez vezethet. Látható, hogy a pénzügyi rendszerek is kiválthatók – utalt a Swift-rendszerre, amelynek alternatíváját kínai és orosz pénzügyi intézmények megkezdték felépíteni –, és az arab térség nyersanyagexportja is felértékelődik.
2024-től jöhet a növekedési pálya
Az elmúlt év adatait összegezve Lomnici Zoltán emlékeztetett: Magyarországon 4,7 millióan dolgoznak, 3,6 százalékos a munkanélküliség, erősödött a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar, az építőipar, és kiemelkedő fejlődés volt látható a turisztikai ágazatban is.
Mindezzel párhuzamosan azokon a területeken, ahol az EU-nak támogatnia kellett volna az országot – például a mezőgazdaságot az aszálykárok miatt –, ez nem sikerült.
Az uniós források megérkezésével, amely egy „józan kompromisszum keretében” történt, a nemzeti kormány teljesíteni tudja azon vállalásait, például a pedagógusbérek fejlesztését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a növekedés megmaradjon – fogalmazott.
Jelezte: a gazdasági szakértők várakozásai szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet a térség, és pozitív változások várhatók például a külkereskedelmi hiányban is már 2023 végére.