Az időjárás kezében, hogy mennyi lesz az ország rezsiszámlája

„Megdöbbentően meleg van, tegnap Kijevben is 9 fok volt” – világított rá Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci piaci elemzője, megjegyezve, hogy a tél egyelőre kegyelmezett az európai fűtési szezonnak. 2022 végén régóta várt kedvező hír érkezett a földgáz áráról. Ahogy korábban is beszámoltunk: az európai referenciaértékként szolgáló holland gáztőzsdén (TTF) alacsonyabb szinten kereskednek a földgázzal, mint az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt. 

Ám az elemző szerint a mostani piaci állapotok csak addig maradhatnak ilyen alacsony szinten, amíg a hőmérő higanyszála nem kúszik lejjebb. Ugyanakkor a lehűlés az év első két hónapjában, januárban és februárban nagyon is benne van a pakliban. 

A rövid távú kilátások esetén egyértelműen ez az, ami nagymértékben meghatározza az árakat

– mondta Pletser Tamás. A hideg évszak hőmérséklete jelentősen befolyásolja az előttünk álló gázpiaci szezont. Ráadásul az sem mindegy, hogy a soron következő gáztárgyalások kezdetekor milyen töltöttségi szinten állnak a tárolók. 

Az elemző szerint, ha továbbra is enyhe időjárás várható, és nem lesz extrém hideg a tél hátralévő részében, akkor az előző évekhez viszonyítva nagyon magas töltöttségi szinten várja Európa a nyarat. Így ebben az esetben nem lesznek már a korábban tapasztalt extrém magas árak. Kiemelte: az árak nagyon függnek attól, hogy a kínai gazdaságban mit hoz a jövő.

Nemcsak arról van szó, hogy a hatóság felhagy a zéró-Covid politikájával, hanem arról is, hogy az emberekben nagyfokú a bizonytalanság, hiszen tartanak még a járványtól

– fogalmazott Pletser Tamás, aki szerint az ázsiai gazdaság beindulása felhajtja az árakat, de erre legkorábban csak 2023 második felében lehet számítani. Továbbá szerinte az Európába irányuló amerikai gázszállítások alakulása sem elhanyagolható, vagyis, hogy Washington mennyire lesz képes belépni az oroszok által szétrobbantott űrbe.

Bizonytalanságok az orosz gáz körül

Az orosz gázt jelenleg óriási bizonytalanság övezi az Ukrajnával zajló háború miatt. Az egyik legnagyobb probléma ezzel, hogy ennek a nyersanyagnak a nagy része most – az Északi Áramlatnál történt robbantások után – már szinte csak a Török Áramlaton keresztül tud érkezni.

„Magyarország szempontjából hatalmas változásokról nem lehet beszélni, nem törekszik a diverzifikálásra. Ellenben olyan hírekről már lehet hallani, hogy az új horvát LNG-terminállal kapcsolatosan az osztrákok már kötöttek is szerződéseket. Magyarország nem nyit új ellátások felé” – mutatott rá az Erste olaj- és gázpiaci piaci elemzője.

Ezzel szemben Nyugat-Európa gőzerővel halad abba az irányba, hogy minél előbb leváljon az orosz nyersanyagokról, és minden létező követ megmozgat. Jó példát mutatott erre Pletser Tamás: Németország márciusban döntött arról, hogy LNG-terminált létesít. December végére üzemkész lett, ez korábban 2-3 évig is eltartott. „A németek ebben a kérdésben még egyáltalán nem nyugodtak meg. Ez tökéletesen mutatja: a piac úgy készül, hogy a neheze csak most jön” – fogalmazott.

Van orosz hajlandóság, de Európa már döntött

A napokban egyre több hír érkezett arról, hogy Oroszország vezetői kifejtették, készek újra szállítani Európába, sőt odáig is elmentek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendelet, amely értelmében nem csak az orosz devizát fogadják el a gázszámlák rendezésekor. Mint ismeretes, a szankciókra korábban úgy válaszoltak, hogy csak rubelfizetést fogadtak.

Egyértelműen egyre jobban látszik, hogy növekszik a hajlandóság az európai szállítások felé. Ez pozitív jel arra vonatkozóan, hogy ha nagyon nagy a probléma a kontinensen, akkor lehet tőlük venni. De ezt csak nagyon nagy vészhelyzet esetén tudom elképzelni, és hangsúlyozom: Európa mindent megtesz azért, hogy leváljon a Kreml szorításából.

Németország tavaly márciusban döntött LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz) létesítéséről, míg azonban korábban ez 2-3 évbe telt, most december végére üzemkész lett. „A németek ebben a kérdésben még egyáltalán nem nyugodtak meg. Ez tökéletesen mutatja: a piac úgy készül, hogy a neheze csak most jön” – emelte ki Pletser Tamás.

Az elemző lapunknak kitért arra is, hogy szerinte, ha már az európai cégek befektettek az orosz nyersanyagleválásba, akkor már pénzt is akarnak látni ebből. Így nem hiszi, hogy a korábbi 40 százalékos orosz ellátásra visszatérhetünk.

(Borítókép: Pletser Tamás 2022. április 25-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)