Ezért lett a babaváró a bankok kedvence

Ha még bárkinek kétségei lettek volna afelől, hogy miért rendkívül fontos a pénzintézeteknek az, hogy a kormány 2024 végéig meghosszabbította a babaváró támogatást, azoknak érdemes áttekinteniük a jegybank legfrissebb hitelstatisztikáit. 2022 novemberében a pénzintézetek 136,2 milliárd forint értékű hitelt folyósítottak a lakosságnak – ez mindössze 62 százaléka volt a 2021 novemberében az emberek által felvett 220 milliárd forintnyi kölcsönnek. Ezen belül ugyanakkor a babaváró hitel folyósítása 32,7 milliárd forintot tett ki, vagyis az adott hónapban a családoknak folyósított összes kölcsön közel negyedét, 24 százalékát tette ki a családi otthonteremtési program zászlóshajójának számító konstrukció. Legutóbb ilyen magas arányt a babaváróban 2021 februárjában mértek.

Befoghatja a piacilakáshitel-folyósítást a babaváró

Ennél is durvább adattal szolgál ugyanakkor babaváró piaci erejének kimutatására az a tény, hogy az egyébként hetven százalékban lakáscélra felvett babaváró támogatás összege kétharmada volt tavaly novemberben annak a 49,5 milliárd forintos összegnek, amelyet lakáshitelként folyósítani tudtak a pénzintézetek az ügyfeleknek.

Ilyen arányokkal a babaváró csak a 2019. júliusi indulást követő első fél évben tudott büszkélkedni.

Érthetően, hiszen akkor lényegében mindenki felvette ezt a támogatást, aki jogosult volt rá, azóta pedig csak az életüket kezdő fiatal párok jelentik a babaváró új forrását. Ugyanakkor a jelenlegi piaci környezetben épp ez a támogatássá alakítható hiteltermék fő erénye: a bankok viszonylag stabilan számíthatnak arra, hogy az igény folyamatosan fennáll: az elmúlt egy évben a babaváró iránti kereslet viszonylag stabilan 29 és 44 milliárd forint között alakult havonta.

Jól fizet a babaváró

Van egy másik ok, amely miatt a pénzintézetek számára nagyon kedvező a babaváró hitel folyósítása. Ez pedig a kölcsön kamatozása. 2022 novemberében a babaváró támogatás keretében nyújtott szabad felhasználású hitelek átlagos kamatszintje 14,57 százalék volt. Ez több mint 150 bázisponttal magasabb, mint az októberben folyósított hitelek 13,06 százalékos kamatszintje. A konstrukció sajátja, hogy az ügyleti kamatot döntő részben az állam fizeti ki kamattámogatásként a bankoknak. A babaváró ugyanis a felvétel után az első öt évben kamatmentesen törleszthető, az első gyermek megszületését követően a kamatmentesség a futamidő egészére megmarad, azaz az ügyleti kamatot az állam fizeti meg az ügyfél helyet.

A babaváró hivatalosan szabad felhasználású hitelnek minősül. Ebből a szempontból a fenti kamat nem is feltétlenül tekinthető kirívónak, hiszen 2022 novemberében a személyi hitelek átlagos kamata 18,74 százalék volt. Ugyanakkor a kölcsön kockázata eltörpül a klasszikus fedezetlen személyi hitelek kockázati szintjéhez képest, hiszen az esetek döntő részében – ahol teljesül a gyermekvállalási terv – a bank az állammal áll szerződéses kapcsolatban.

A szabályok szerint a babaváró kamata a mindenkori ötéves állampapír- (ÁKK) hozam háromhavi átlagának 130 százaléka + 100 bázispont. Az állampapírhozamot referenciakamatként használhatjuk, a harmincszázalékos automatikus felár már ajándék – főleg annak köszönhetően, hogy a referenciakamat emelkedése miatt annak harminc százaléka is egyre szebb tételt jelent. Az ezen felül felszámítandó 100 bázispontos fix kamatfelár (a 2022 áprilisáig megkötött szerződéseknél ennek duplája volt) ugyanakkor önmagában nem magas. Az MNB elégedett lenne például, ha a bankok ekkora kamatfelárat tudnának érvényesíteni a lakáshiteleken, ahol most negatív a kamatfelár, a piacilakáshitel-kamatszint 7,95 százalék volt 2022 novemberében. (A kamatfelár hivatott fedezni a hitelnyújtás költségeit, az ügyfél kockázatát és a bank profitját.)

Ugyanakkor a kétfajta kamatfelárnak köszönhetően

Amikor a kormány tavaly áprilisban belenyúlt a családi otthonteremtési program árazásába, és például megfelezte a babaváróhoz kapcsolt fix kamatfelár mértékét, akkor lényegében visszaállította 250 bázispontra a termék kamatfelárát – ez volt az a szint, amiről a babaváró 2019 júliusában indult. Azt, hogy indokolt ezt a kamatfelárat ismét felülvizsgálni, Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára is jelezte az Indexnek adott interjúban.

Az ügyfelek számára ugyanakkor előnyt jelenthet, hogy a bankok az extra kamatfelár egy részét visszaadják – a legtöbb akció manapság épp a babaváróhoz köthető. Az egymással versengő bankok a hitel folyósításához kapcsolódó díjak elengedése mellett nemegyszer több tízezer forintos extra jóváírást is utalnak a náluk babavárót igénylő ügyfeleknek.

A támogatott hitelek tarthatják meg a lakáshitelpiacot

A bankok lépése indokolt: a babaváró mellett az érintettek jelentős része (azonnal vagy a későbbiekben) lakáshitelt is igényel, márpedig a nullaszázalékos kamattal megkapható akár tízmillió forint jelentősen csökkenti az ügyfelek kamat- és törlesztési terhét. Emellett pedig jól látható, hogy a rendkívül magas kamatszintek miatt az idei évre várt hitelínséges időkben a pénzintézetek számára csak az állam (kamat)támogatásával nyújtott hitelek jelenthetik majd annak garanciáját, hogy nem áll teljesen földbe a lakossági hitelezés.

Tavaly novemberben a teljes lakossági hitelállománynak már több mint harmada valamilyen támogatott kölcsön (döntően babaváró és csok) volt. Ám elfogadva azt, hogy a babaváró jelentős része is lakásvásárlást támogat, ha a lakáshitelekhez mérjük a támogatott kölcsönök volumenét, akkor már 93 százalékot közelítő mértéket kapunk. Ilyen arányt 2019 decembere óta nem láttunk.

(Borítókép: Egy fiatal anya gyermekeivel sétál egy babaváró támogatást hirdető plakát mellett a Városligetben 2019. október 27-én. Fotó: Róka László / MTI)