Házi feladatot és szerelmes levelet is ír helyettünk a virtuális csicska

Miért készítenéd el a házi feladatod, ha egy robot megírja helyetted? – teszik fel a kérdést a ChatGPT fiatal felhasználói.

A ChatGPT a GPT (Generative Pre-Train Transformer) szöveggeneráló mesterséges intelligencia technológiáján alapul, amelyet az OpenAI cég fejlesztett ki. A ChatGPT képes matematikai feladatok megoldására, főiskolai esszék írására és kutatási dolgozatok elkészítésére emberfeletti képességeivel.

Meglepődne, ha azt mondanánk, hogy a fenti bekezdést egy az egyben a robot írta? Nemcsak megtévesztően imitálja az emberi nyelvet, de még a marketingben is otthon van, ahogy magát emberfelettinek aposztrofálja. Ez egyben ijesztő is, erre később kitérünk.

A tanárok kongatják a vészharangot

Miután a fejlesztő OpenAI novemberben nyilvánosságra hozta a szöveges alapú rendszert, néhány pedagógus megkongatta a vészharangot. Szerintük az ilyesfajta mesterséges intelligencia átalakíthatja az oktatást, és nem feltétlen jó irányba.

– írta a Twitteren Ethan Mollick, a Pennsylvaniai Egyetem professzora.

A tanár az NPR rádióműsorában árulta el, hogy az eszköz azonnali sikert aratott a diákjai körében, és naivitás lenne azt feltételezni, hogy nem a legnyilvánvalóbb felhasználási módja miatt, hogy pillanatok alatt megírja a házi feladatokat.

Az akadémiai csalástól eltekintve Mollick úgy látja, hogy az eszköznek tanulási segédeszközként is vannak előnyei. Tanári asszisztensként használta, hogy segítsen diákjainak a tananyag elsajátításában.

Beilleszthetsz teljes tudományos dolgozatokat, és megkérheted, hogy foglalja össze. Megkérheted, hogy keressen hibát a kódodban, javítsa ki, és mondja meg, miért rontottad el. Ez a képességek megsokszorozódása, amit szerintem még nem igazán értünk, teljesen lenyűgöző

– vélekedett.

Az Index szerkesztősége A Pál utcai fiúk bemutatására kérte a programot, amit teljesen jól meg is oldott, nem lehetett megmondani, hogy robot veti a szavakat a virtuális lapra. Tovább is mentünk, megkértük, hogy Nemecsek Ernő szemszögéből írja le a könyv eseményeit. Ezt is hiba nélkül teljesítette, igaz, magasröptű írói fordulatokat nem villantott a program.

Aztán megkértük, hogy írjon egy szerelmes levelet a párunknak, amit aztán elküldtünk a mit sem sejtő címzetteknek, és begyűjtöttük a kiérdemeltnek nem mondható szerelmes válaszüzeneteket.

Persze gondoltunk a szinglikre is, így következőleg csajozós szöveg megfogalmazására kértük fel a virtuális randiasszisztenst, aki olyan választ adott, amitől lefagytunk:

A válaszból látszik, hogy még woke aktivistákat is megszégyenítő morális erkölcscsősszé változott a virtuális asszisztens. Valahol a távolban felsír egy Andrew Tate.

Erre a veszélyre felhívja a figyelmet az Indexnek nyilatkozó, magyar–amerikai nemzetközi mesterségesintelligencia- (MI-) -szakértő, Dr. Tilesch György is, aki a PHI Institute elnöke és a Neumann Társaság MI-nagykövete. Mivel emberek is részt vettek a modell betanításában és finomhangolásában, így az ő nézeteik is befolyásolhatják, amit a ChatGPT állít, meg persze a felhasználók visszajelzéseiből is tanul az MI. Ráadásul a programot túszul ejthetik cyberbűnözők is, akik szintén a saját világnézeteik terjesztésére használhatják a robotot, például a nagy közösségi oldalakon kamuprofilok mögé rejtőzve. 

Nem kell azért hasra esni tőle

Dr. Tilesch György rámutat, hogy a társalgásra optimalizált nyelvi modelleknek – mint minden feltörekvő mesterségesintelligencia-technológiának – megvannak a maga korlátai. A ChatGPT-t végül is emberek hozták létre. Az OpenAI a web teljes szöveganyagának túlnyomó részével – tehát amit valaha leírtak az emberek – képezte ki az eszközt, ráadásul csak 2021-ig töltötték fel adatokkal, ezért előrejelzéseket nem tud készíteni, és emberek korát sem tudja megmondani.

– árulta el a nemzetközileg elismert szakértő. Szerinte arra tanították a programot, hogy mindenre legyen válasza, de nem tud mindent, és ilyenkor akár hazudik is.

Ezt egyébként mi is tapasztaltuk a teszt során, megkérdeztük a programot, hogy hány betűből áll a „bubu” szó, amire a következő választ kaptuk:

Magabiztosan állítja tehát a program, hogy a „bubu” szó öt betűből áll, és még magyarázatot is fűz hozzá, miszerint a „b” betűt kétszer használjuk, így összesen öt betűből áll a szó.

Úgy rizsázik, mint amikor a diákok nem tudják a kérdésre a választ a dolgozatban, de írnak valamit, hátha kapnak rá pontot. 

Tilesch György is rávilágít, hogy a társalkodóprogram a szakdolgozat megírásában sem megbízható társ, ugyanis több esetben is előfordult, hogy rosszul magyarázott szakmai fogalmakat, ráadásul nem létező forrásokra hivatkozott. Egyben ebben látja az egyik legnagyobb veszélyét is a programnak, hogy túl magabiztosan és hihetően hibázik. 

Hatalmas problémát jelenthet, ha sok emberre hatást gyakorló döntéshozók, véleményvezérek vagy újságírók a ChatGPT-re hagyatkoznak, és hamis információkat közölnek tényként 

– vélekedik. Akár komoly konfliktusok kirobbantója lehet egy-egy hamis tényközlés, ráadásul emberek becsületén eshet csorba, míg kiderül az igazság. Fontosnak tartja, hogy az emberek rendelkezzenek a kritikus gondolkodás képességével, és ne higgyenek el mindent, ami hihetőnek látszik, nézzék meg a forrásokat. Annál is inkább, mert a társalgóprogramok egyre fejlettebbek lesznek.  

A másik sarkalatos kérdés a szakértő szerint, hogy kié az a szakdolgozat, kódsor, kutatási anyag, amit nagyrészt vagy kizárólag a ChatGPT-vel csináltattak meg. Szerinte égetően hiányzik a szabályzás a szektorból, akár hónapok telhetnek el, míg elkezdenek rendet vágni az ilyesfajta szerzői jogi ügyek körül. Úgy látja, hogy a következő években masszívan fognak emelkedni a sokmillió dolláros, jobb szó híján „remix” perek a társalgóprogramokkal készített dokumentumok miatt. 

Tilesch György nem kongat vészharangot, szerinte a deepfake videók kiszűréséhez hasonlóan itt is viszonylag hamar, akár hónapokon belül megtalálják a módját annak, hogy lefüleljék, ha valaki társalgóprogramot használ.

A szakértő rávilágít, hogy a nap végén mi vagyunk a végső szűrő, ezért a fő felelősség a miénk, az olvasóké. A tanár pedig – ha gyanúsan jó fogalmazást ír az egyébként bukdácsoló diák – előveheti a jól bevált módszert, és bármikor kihívhatja a táblához felelni. 

(Borítókép: Index)