2024. június 20. 15:00
Szlovénia 1
Szerbia 1
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia 1
Anglia 1
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00 ÉLŐ
Spanyolország 0
Olaszország 0

Kibogoztuk a magyar átlagkeresetek szálait, és így már nem is annyira zöld a fű

Index ArBer Realber
2023.01.07. 09:48
Tüzetesen elemezve baljós képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, keresetekről közölt adatai a szakértők szerint. A legszembetűnőbb a reálbérek egymás után második hónapban mért csökkenése, ami a fizetések vásárlóerejének gyengülését jelenti, de az úgynevezett mediánbér is árnyalja a képet.

Szerdán jelentek meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó adatai, amiről az Index is beszámolt. A jelentés szerint

2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt – ez 18,4, illetve 19,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Kedvezmények (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás) nélkül a bruttó átlagkereset 486 400, míg a nettó 339 500 forint volt tavaly októberben.

Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a már előre ütemezett, illetve pótlólagos béremelések járultak hozzá – jegyezte meg a KSH.

„Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, ezenfelül a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát. Továbbá hajtja a pályát az év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és a 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, ezt támogatta a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó is, aminek segítségével a teljes bérskála érdemben emelkedik. A bérköltségek látványos növekedése, az évközi további béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát. Ez még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot a klasszikus ár-bér spirálhoz” – értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy reagált a statisztikai hivatal adataira, hogy „a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően 2022 októberében is tovább nőttek a bérek, és 2010-hez képest már több mint két és félszeresére emelkedett az átlagkereset”.

Úgy véli, hogy bár a szankciós infláció hatása jelentős, 2022 első tíz hónapjában – azaz a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben – is nőttek a reálbérek az előző évhez képest, összességében 4,3 százalékkal. Ez is rámutat arra, hogy a korábbiakhoz hasonló, dinamikus reálbér-emelkedéshez békére van szükség, és meg kell szüntetni a káros szankciókat – fogalmazott.

Markánsan csökken a vásárlóerő

El is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amit érdemesebb alaposabban vizsgálni, mégpedig a munkabérek reálértékéhez, ami a fizetés vásárlóértékét mutatja. A KSH adataiból kiderül, hogy tavaly októberben – a fogyasztói árak előző év azonos időszakához képest 21,1 százalékos növekedése mellett – 2,2 százalékkal csökkent a reálkereset. Ez pedig szeptember (-1,9 százalék) után a második egymás utáni hónap, amikor mérséklődnek a reálkeresetek – magyarul ennyivel csökkent a munkabér vásárlóereje.

A csökkenés oka az elszálló infláció. Az elkövetkező időszak a két hónapja látott folyamatról fog szólni, az év végén minden bizonnyal még markánsabb lesz a bérek vásárlóerejének mérséklődése. Jelen állás szerint legalább tavaszig, de inkább nyárig ezt fogjuk tapasztalni

– mondta az Indexnek Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Rámutatott továbbá, hogy ezzel együtt a bruttó és nettó nominális bérek emelkedésének üteme is megállhat majd ezen a 20 százalék körüli szinten, és az infláció normalizálódásával párhuzamosan csökkenhet a dinamika.

Szintén a hegymenetnek tartó inflációval magyarázza a reálkeresetek csökkenését a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Perlusz László szerint azonban a 2022-es év egészére nézve nem kell jelentős reálbércsökkenésre számítani.

„Ha 2022 elejétől nézzük az árak alakulását, akkor augusztusig 13,1 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, amely szeptemberben már 17,7 százalékos, októberre pedig 20,1 százalékos növekményt mutatott. Az átlagbér növekedése elmaradt ettől a dinamikától, ezért ezt reálbércsökkenésként is lehet értelmezni. A 2022. éves átlagos infláció 14,5–15 százalék közöttire becsülhető, ami körülbelül megfelel az átlagbér éves növekedésének, így jelentős reálbércsökkenés ebben az értelemben nem várható 2023-ra” – mondta.

Visszafogott bérszínvonal-növekedés várható

Perlusz László szerint szinte biztos, hogy a nominális keresetek növekedni fognak 2023-ban, annál is inkább, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedett decemberről januárra, ami önmagában is húzza a magasabb béreket és ezzel a bérszínvonalat is.

„Az infláció havi alakulását a 2022-es év fordítottjaként várjuk, vagyis év elején jönnek a magas – 20 százalék feletti – értékek, amelyek év végére egy számjegyűre csökkenhetnek. Ebből kifolyólag az év első hónapjaiban reálbércsökkenés mutatható ki, amely azonban az év előrehaladtával csökkenni fog, jó esetben az utolsó hónapokra meg is fordulhat.

2023 EGÉSZÉRE 15-16 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓT VÁRUNK, AZ ÁTLAGBÉR AZONBAN ELMARADHAT ETTŐL A NÖVEKEDÉSTŐL, MIVEL A GAZDASÁG JELENTŐS LASSULÁSÁRA KELL SZÁMÍTANUNK, AMi VISSZAFOGJA A BÉRSZÍNVONAL NÖVEKEDÉSÉT”

– tette hozzá.

Jóval többen keresnek átlag alatt

Szintén érdemes a keresetek úgynevezett mediánértékét nagyító alá venni, ami a bérek középső értékét jelenti, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele többet keres. Ezzel szemben az átlagbér – amit a KSH is viszonyítási pontként határoz meg – úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.

„Mindkét mutatót érdemes nézni, mert e két statisztika egymáshoz való viszonya a bérek eloszlásáról is ad némi képet, nem csak egy-egy számba sűríti bele a sokaságot. Míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban” – adott helyzetképet Nagy János.

„Fejlett gazdaságok statisztikái esetében egyébként jóval elterjedtebb a medián bérek/jövedelmek/vagyonok vizsgálata az átlag helyett, talán pontosabb képet ad a valóban a társadalom „átlagát” kitevő jövedelmi helyzetekről, mivel

AZ ÁTLAGOT A FELSŐ 0,1 SZÁZALÉK KIEMELTEN KIUGRÓ ÉRTÉKEI TORZÍTJÁK, MIKÖZBEN A TÁRSADALMI ÁTLAGOK HELYZETÉT VIZSGÁLVA EZ NEM IGAZÁN BÍR RELEVÁNS INFORMÁCIÓVAL”

– tette hozzá Horváth András.

A KSH októberi adatai szerint jókora különbség mutatkozik a bruttó és nettó átlag-, illetve mediánbér között. A kedvezményekkel számolt bruttó átlagbér 510 500, míg a nettó 352 000 forint volt. Kedvezmények nélkül 486 400 bruttó, illetve 339 500 forint nettó átlagbért kapunk.

Ugyanakkor a bruttó keresetek mediánértéke 414 000, míg a nettó kereseteké 287 900 forint.

TEHÁT A BRUTTÓ BÉREKNÉL KÖZEL 100 EZER, MÍG a NETTÓNÁL MEGKÖZELÍTŐLEG 65 EZER FORINT KÜLÖNBSÉG VAN AZ ÁTLAG-, ILLETVE A MEDIÁNBÉR KÖZÖTT.

Amennyiben a 2022. január–októberi időszakot hasonlítjuk össze 2021 azonos időszakával az átlagbér-mediánbér viszonylatában, akkor az alábbi látható.

Kedvezményekkel számolva 504 300 forint bruttó (+15,7 százalék), 347 500 forint nettó (+18,3 százalék) átlagbért kapunk, míg kedvezmények nélkül 464 800 forint volt a bruttó (+17,6 százalék), 335 400 a nettó (+17,6 százalék) átlagkereset 2022 első tíz hónapjában.

A bruttó kereset mediánértéke 398 300 forint volt, 15,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereseté 276 000 forintot tett ki (+16,9 százalék).

„Az erőteljes alapbér-dinamikának és az inflációt lekövetni igyekvő pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még az erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli lehet a nettó reálbér-növekedés 2023-ban” – mondta Horváth András.

„Minél jobban eltér az átlagbér a mediánbértől, annál nagyobbak lehetnek a kereseti különbségek. Amennyiben pedig növekszik a mediánbér és minimálbér közötti különbség, abból az átlagos bérszínvonal növekedésére lehet következtetni, és fordítva” – tette hozzá Perlusz László.

Kétszázezer alatti minimálbér

Még szomorúbb a kép, amennyiben a minimálbért nézzük. Január elsejétől a kötelező legkisebb munkabér 16 százalékkal bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékkal bruttó 296 400 forintra nőtt. Nettóban nézve a minimálbér kedvezmények nélkül 154 280 forint, a garantált bérminimum pedig 197 106 lett.

A MUNKABÉREK VERSENYKÉPESSÉGÉT ÁRALAPON FIGYELEMBE VÉVE ELMONDHATÓ, HOGY A RÉGIÓBAN CSAK ROMÁNIA VAN MÖGÖTTÜNK A SORBAN, ÉS AZ EGÉSZ EURÓPAI UNIÓBAN IS CSAK AZ EMLÍTETT ROMÁNOKAT, VALAMINT BULGÁRIÁT ELŐZZÜK.

Az átlagfizetést az átlagos termelékenységgel összehasonlítva kell megítélni, hiszen piacgazdaságban az egy alkalmazottra vagy egy munkaórára eső értéktöbblet (vagy GDP) határozza meg, hogy mennyit „ér” az adott munka, vagyis egy vállalat mennyit tud fizetni érte (ez a munkabér). Ha egy alkalmazott Magyarországon egy munkaóra alatt kevesebb értéket hoz létre, nyilván alacsonyabb bért kaphat annál a dolgozónál, aki Ausztriában több értéket termel – vázolta Perlusz László.

A magyar bérek ilyen tekintetben versenyképesnek mondhatók, vagyis összhangban vannak a termelékenységünkkel.

„Termelékenységben az utolsók között vagyunk, ami meghatározza az átlagkeresetek szintjét is. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a béreket nem érdemes az adott árfolyamon átszámítva automatikusan összehasonlítani, hiszen a megélhetési költségek az egyes országokban különböznek, és az árszínvonalak is eltérnek. Az árfolyamkülönbségek kiküszöbölésére és a bérek összehasonlíthatóságára az EU-ban létrehoztak egy „vásárlóerő-egységet” (PPS = Purchasing Power Standard), amely a bér vásárlóerejét mutatja meg, vagyis hogy mit is kaphatunk az adott országban a bérünkért. A magyar fizetések PPS-ben összhangban vannak a termelékenységünkkel” – tette hozzá a VOSZ főtitkára.

(Borítókép: Index)