Lantos Csaba: Energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen lazítani kell
További Gazdaság cikkek
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte, ugyan még érkezik Európába orosz gáz, de nem lehet kizárni, hogy a háború sokáig tart, valamint azt sem, hogy a gázárak emelkedni fognak.
Arra a felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint akár 30 milliárd köbméter gáz is hiányozhat a piacról, a miniszter úgy válaszolt: az unióban körülbelül 25 nagyobb LNG-terminál épül, ezeken lehet fogadni a távolról érkező cseppfolyós földgázt. Ha a terminálok elkészülnek, akkor lehet azt mondani, hogy valóban független Európa az orosz gáztól. A terminálok építése elindult ugyan, de 2023–2024 tele kemény lesz Európa számára – tette hozzá.
Lantos Csaba kiemelte, Magyarország helyzete egy kicsit más, ugyanis az országban relatíve sok gáztároló található. Amíg a szerb vezeték működik, addig ezeknek a tárolóknak a feltöltése biztosított.
A magyar kormány az átlagfogyasztásig továbbra is nagyon olcsó gázzal látja el a lakosságot. A sávhatár feletti gázár is elmarad a piaci ártól, és tavaly decemberben arról is döntöttek, hogy ezt a gázárat sem emelik a fűtési szezonban, április 30-ig – részletezte Lantos Csaba. Arról is beszámolt, hogy miniszteri széke tavaly decemberi elfoglalása óta olyan, ellátásbiztonsággal összefüggő döntéseket hoztak, mint az üzemanyagár-sapka kivezetése.
Lantos Csaba kitért Magyarország energiaszuverenitásának erősítésére is:
energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell.
Rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért „nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.
Példaként említette, hogy földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből 1,5 milliárd köbmétert tudnak kitermelni. Az a törekvésük, hogy eljussanak az évi kétmilliárd köbméterig.
Ezenfelül folytatják az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítő jelleggel a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország.
Lantos Csaba hozzátette, abból indulnak ki, hogy mindezek megvalósításához lesznek források. A magyar helyreállítási tervet az egyik legjobbnak ítélte az Európai Unió, ezért remélik, hogy „bejön ez az EU-s pénz”. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem így lesz, akkor más forrásból kell az energiaszuverenitás erősítéséhez szükséges programot végrehajtani.
A miniszter kitért még a paksi atomerőmű helyzetére is, amelynek üzemidejét még 20 évvel szeretnék meghosszabbítani. A Paks2-beruházás szintén nagyon fontos az országnak, mivel az ilyen atomerőművek hosszan épülnek, ezért azzal számolnak, hogy 2032-re készülhet el. A nukleáris opció abszolút kell – jelentette ki Lantos Csaba.
(Borítókép: Lantos Csaba 2022. december 5-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)