Van egy ország, amely azonnal eldöntené a magyar recesszió kérdését

Az Európai Unióban a legnagyobb ipari szektora és egyben a legnagyobb gázfogyasztása Németországnak van, amely messze a legnagyobb orosz gázimportőr. Így az a kérdés, hogy mivel tudja helyettesíteni az orosz gázt, Európa problémája is.

A németek most érdekes helyzetben vannak: nagyon rövid időn belül jelentős mennyiségű földgázt kell pótolniuk a piacról. Ez más nyugat-európai országokról – például Franciaországról – egyáltalán nem mondható el.

Ráadásul, mint ismert: „ha Németország náthás, akkor Magyarország tüdőgyulladással ágynak esik”.

A kiszolgáltatottság

A német gázfogyasztás 2021-ben mintegy 93 milliárd köbméter volt, ez az unió teljes fogyasztásának hozzávetőleg a 27 százaléka. Ez az arány 1990-ben még csak 15 százalék volt. A földgáz a második legfontosabb energiaforrás a német energiamixben. Ennél nagyobb részesedése csak az olajtermékeknek van. Ráadásul a német gázkitermelés a teljes fogyasztás mindössze 5 százalékát állta,

Otto von Bismarck nemzete földgázszükségletének több mint 50 százaléka Oroszországból érkezett, további 30 százalékot adott Norvégia, a fennmaradó részt pedig más, kisebb beszállítók. Európában a villamosenergia-termelésre felhasznált gázfogyasztás 2000 óta 15 százalékkal nőtt, míg az ipari szükséglet 20 százalékkal csökkent.

A villamosenergia-termelésre felhasznált gáz mennyisége mintegy 25 százalékkal nőtt 2000. és 2010. között Németországban. Az Eurostat adatai szerint Németország az unió iparigáz-keresletének több mint 26 százalékát adja, Franciaország mindössze 13 százalékkal második.

Ugyanakkor Németországban 2010 után nem volt érdemben megfigyelhető a gázfelhasználás rendkívüli növekedése. Ez nagyrészt a megújuló energiaforrások fejlődésének és térnyerésének volt köszönhető. Az iparigáz-kereslet az elmúlt két évtizedben állandó maradt.

2022 első öt hónapjában a teljes német gázkereslet az elmúlt öt év átlagához hasonlóan vagy az alatt alakult. A fűtési szezon kezdetével azonban a kereslet jelentősen megnőtt, ám a nagyon enyhe ősznek és az intézkedéseknek köszönhetően a gázfogyasztás az előző évek átlaga alatt maradt. December elején a fogyasztás pontosan 20 százalékkal volt az átlag alatt, és 25 százalékkal a 2021-es szint alá került – ahogy azt a The Oxford Institute for Energy Studies összegezte. 

Az ágazati keresletet vizsgálva a tendenciák eltérnek: az iparigáz-kereslet többé-kevésbé folyamatosan a 2018 és 2021 közötti átlag alatt volt.

A forgalom csak az ősszel néhány héten keresztül esett a történelmi átlagok alá. Nyáron azonban a kereslet még az átlagosnál is magasabb volt. 2022. december elején a fogyasztás erőteljesen megnőtt, és most ismét a 2018–2021 közötti minimum fölött van. A tízéves átlaggal összehasonlítva 2022-ben tíz hónapból négy meghaladja a megfelelő havi átlagot, ami arra utal, hogy ebben az ágazatban a történelmi termelési adatokhoz képest alig vagy egyáltalán nem történt megtakarítás. A probléma mélységét jól mutatja, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb német energetikai vállalatot, a Unipert gyakorlatilag lélegeztetőgépre kellett rakni, az államnak több tíz milliárd eurós tőkeemelést kellett végrehajtania, és szigorú felügyelet alá kellett vonnia a céget.

Hogyan reagáltak?

Németország egy 200 milliárd eurós gazdasági segélytervvel reagált. Ez a vállalatok és háztartások támogatását hivatott szolgálni. Továbbá a német állam átvállalta a háztartások, kis- és középvállalkozások decemberi gázszámláinak kifizetését egy 200 milliárd eurós hitellel.

„A törvény értelmében, amelyet a Bundesrat is jóváhagyott, az intézkedés az ipar számára januártól, a háztartásoknak és kisvállalkozóknak pedig márciustól lép hatályba – akkor azonban visszamenőlegesen januárra és februárra is –, és 2024. április végéig lesz érvényben. A szövetségi kormány az árfékeket a rekordnyereségeket elérő energiavállalatok bevételének bizonyos százalékú lefelezésével tervezi finanszírozni” – foglalta össze az Indexnek Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója.

Hozzátette, az intézkedés értelmében a gázfűtési költségeket a háztartások és a kisvállalkozások számára az előző évi fogyasztás 80 százalékáig kilowattóránként bruttó 12 eurócentben, a távfűtés esetében pedig kilowattóránként bruttó 9,5 centben maximálják. Az ezen felüli fogyasztási mennyiségekre a magasabb piaci ár alkalmazandó. Az ipari fogyasztók esetében a kilowattóránkénti ár felső határa nettó 7 cent, míg a távfűtésé nettó 7,5 cent. A törvényben meghatározott árak azonban csak az előző évi fogyasztás 70 százalékára vonatkoznak. 

A villamosenergia-árfék is hasonló elv mentén működik majd. A háztartások és a kisvállalkozások számára a korábbi fogyasztásuk 80 százalékát garantáltan bruttó 40 cent/kilowattóra áron biztosítja, míg az ipari fogyasztók esetében a korábbi fogyasztásuk 70 százalékára nettó 13 cent a felső határ. 

A vállalatoknak el kell fogadniuk a vezetők bónuszkifizetéseire és a részvényesek számára a 2023-ban osztalékfizetésre vonatkozó korlátozásokat: 25 millió eurónál nagyobb összegű támogatás esetén nem lehet új bónuszokat vagy bónuszemeléseket fizetni, míg 50 millió eurót meghaladó támogatásnál egyáltalán nem lehet bónuszt és osztalékot fizetni – összegezte Bauer Bence.

Németország egyebek mellett az alábbi intézkedésekről döntött:

• a még működő atomerőművek további üzemeltetéséről az üzemidő meghosszabbításával;
• a lakhatási támogatás reformjáról, a rászorulók fűtési költségeinek támogatásáról, a családi pótlék 250 euróra történő emeléséről;
• egyszeri 300 eurós támogatásról a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak;
• 49 eurós, németországi tömegközlekedésre érvényes bérletről;
• új LNG-terminálokról, egy már üzembe is állt, de a tervek szerint a kormány és az energetikai vállalatok összesen 9 ilyen úszó LNG-terminált építenek.

Számos elemző felhívja arra a figyelmet, hogy a kezdeti nagyon erős Ukrajna-párti álláspont és társadalmi szolidaritás idővel csökkenő trendet mutat, ahogy az emberek a saját bőrükön kezdik el érezni a háború gazdasági hatásait. „A többség mindazonáltal még mindig támogatja a kormány politikáját” – jegyezte meg a Magyar–Német Intézet igazgatója. De talán ami még ennél is érdekesebb: hat év alatt harmadára csökkent a nukleáris energiát elutasítók aránya, és ennek a változásnak a fele a tavalyi év során ment végbe.

A Goldman Sachs legnagyobb gazdaságokat érintő előrejelzésében a legrosszabbul teljesítő, meghatározó gazdaságú országok között van Németország is: az elemzőház szerint idén várhatóan 0,6 százalékkal zsugorodik a gazdaságuk. Ugyanakkor háromszázalékos gazdasági visszaeséssel számol 2023-ban a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége is.

Tényleg tüdőgyulladást kapunk?

Prőhle Gergely volt berlini nagykövet és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója szerint kétségtelen, hogy Magyarország német gazdasági kitettsége igen nagy. A jelentős gazdasági visszaesés rontaná a hazánkban is gyártó német cégek versenyképességét, egyúttal a magyar termékek németországi piaci esélyeit is.

„Sajátos hatása van a baloldali-liberális német kormány kevésbé iparbarát intézkedéseinek, amelyek felértékelik Magyarországot befektetési helyszínként. Különösen igaz ez a német állam tervezett, százmilliárd eurós hadászati fejlesztésben érdekelt hadiipari cégekre. A technológiaérzékeny német vállalatokat – akár nálunk működnek, akár Németországban – egyaránt érinti az elsősorban Kínától való technológiai és nyersanyagfüggőség, ami szintén a válság hatására tudatosult.”

Beszélt arról is, hogy a német importkitettség és a viszonylag alacsony árakat rendszeresítő évtizedes gyakorlat gyakran „abszurd helyzeteket” produkál. A németek korábban nagy szereplők voltak a gyógyszeripari piacon, most azonban nem kapható lázcsillapító, mert az olcsó generikus gyógyszerek importja a háború vagy más okok miatt akadozik, a hazai gyártás pedig megszűnt. De más területeken is látszik, hogy „az örök békére” berendezkedett német gazdaság nem tud hamar átállni válságüzemmódba – fogalmazott a volt berlini nagykövet, aki szerint

Azon kívül, hogy Németország az Európai Unió gazdasági motorja, az összes elemző úgy értékeli, hogy jelentős német gazdasági visszaesés azonnal jelentősen rontaná a magyar gazdasági helyzetet. Tehát Magyarország nemcsak az orosz energiától függ rettentően, hanem szorosan kapcsolódik a német gazdasághoz is. Ez természetesen igaz az autóiparra, azonban más nagyvállalatok magyarországi gyártási kapacitása szintén kiszolgáltatott helyzetbe kerülne. 

(Borítókép: Orbán Viktor és Olaf Scholz 2022. október 10-én. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto / Getty Images)