Az Eb-cím már zsebben, de újabb csúcsokat hódít meg a magyar infláció

Pénteken tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. decemberre, illetve az egész tavalyi évre vonatkozó inflációs adatairól. Novemberben egy olyan Európa-bajnoki címet zsebelt be a magyar gazdaság, amelyről szívesen lemondana: 22,5 százalékkal ugyanis a hazai fogyasztóiárindex-emelkedés lett a kontinens aranyérmese.

„Sikeres” csúcstámadás

Bár az Eb-cím már zsebben, a várakozásoknak megfelelően újabb „sikeres" csúcstámadást hajt végre a magyar inflációs mutató. Az Indexnek nyilatkozó elemzők 25 százalék feletti fogyasztóiárindex-emelkedésre számítanak decemberben év/év alapon.

• Németh Dávid, a K&H vezető elemzője 25,7,
• míg Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője ezt is túllicitálva 26 százalékos általános árszintnövekedést vár tavaly decemberre nézve az előző év azonos időszakához képest.

„A rendkívül magas hazai inflációt több külső és belső tényező hajtja. A külsők közül az energiaárak jelentős emelkedése emelhető ki. A belső tényezők közül a forintgyengülés erősítette az importált termékek árának emelkedését, az árstopok bevezetése hosszú távon szintén inflációnövelő hatású, a kiskereskedelmi különadó megemelése, illetve az ár-bér spirál kialakulása is fokozta az áremelkedés ütemét. Összességében a jelenlegi infláció szerkezetében több belső, mint külső okot lehet felfedezni” – fejtette ki Varga Zoltán.

Németh Dávid kiemelte: az energia- és élelmiszerárak tovább növekedhetnek, ám az emelkedés üteme lassul. A K&H elemzője szerint emellett a szállás és az éttermi szolgáltatások drágulása is lökhet az infláción. A forintgyengülés pedig – bár már némiképp normalizálódott november-december folyamán – továbbra is felfelé húzza az importinflációt. Az üzemanyagár-sapka december 7-i kivezetése 2 százalékponttal veszi ki részét az általános áremelkedésből, sőt még a januári adatokban is nyomot hagyhat, 0,6-0,7 százalékos súllyal – tette hozzá.

Ami a 2022-es év egészére vonatkozó inflációt illeti, az elemzők konszenzusa egybecseng a Pénzügyminisztérium (PM) által előrejelzett 14,6 százalékkal.

Hamarosan a lejtő következik

Idén a PM 15 százalékos éves inflációval számol, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 14,5 és 15,5 százalék közé teszi az fogyasztói árak emelkedését.

Januárban tetőzhet az infláció, aminek elnyúló sugarai a februárt is elérhetik. Márciustól fokozatos csökkenésre lehet számítani, novemberben bukhat először 10 százalék alá a mutató, decemberben pedig – főként az erős bázishatásoknak köszönhetően – 6-8 százalékos inflációval kalkulálhatunk

– mondta Németh Dávid, aki szerint az éves átlag 18 százalék környékén alakulhat (18,3-18,4 százalék).

Ezzel összhangban vannak Varga Zoltán szavai, aki szintén az idei év második felében várja az infláció mérséklődését. „Az élelmiszerárstop majdani kivezetése várhatóan 2 százalékkal tolhatja felfelé a mutatót. A 2023-as éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés 18 százalék körül alakulhat” – jelezte.

„Számos bizonytalan tényező tornyosul előttünk. Kardinális kérdés, hogy a forint árfolyama stabil sávban fogjon talajt. Az euróhoz képest a 390-es átlag körül mozoghat, de mindenképp 400 alatt, ami segíthet az infláció visszaszorításában. Az olaj árában nem számolhatunk számottevő emeléssel, a gáz esetében azonban további áremelkedéssel kell kalkulálni” – tette hozzá Németh Dávid.

Több kárt okoznak az árstopok, mint amennyi hasznot hoznak

Abban szintén egyetértettek a szakértők, hogy a hatósági árak összességében nem sok hasznot hoztak a gazdaság számára.

Varga Zoltán úgy látja, hogy az ársapkák rövid távon enyhítették az inflációs nyomást, azonban ez a hatás csak néhány hónapig tartott. Ezzel szemben Németh Dávid arról beszélt, hogy az árstopokba alapból nem kalkuláltak inflációfékező hatást. „Mindössze az infláció tetőzését odázták el a hatósági árakkal. Lassabban mászik fel a csúcsra, és a leereszkedés is hosszabb lesz, szemben más országokkal, ahol ársapkák nélkül hamarabb jött el a csúcs, és már lassuló pályára lépett az áremelkedés” – mondta.

Az Equilor elemzője rámutatott: a gazdasági szereplők alkalmazkodtak a változáshoz, az egyéb termékeken terítették szét a kereskedők az árstopos termékeken realizált veszteséget, illetve hiány alakult ki bizonyos termékekből. Az üzemanyagár-sapka egyéves fenntartása a nagyobb kereslet miatt jelentősen rontotta Magyarország folyó fizetési mérlegét.

Ki lehet jelenteni, hogy az árstopok hosszú távú fenntartása összességében több kárt okoz, mint hasznot

– szögezte le.

Mit lép a jegybank?

Szeptember végén a jegybank 13 százalékra emelte az alapkamatot, az egyhetes betéti rátát pedig 18 százalékban határozta meg. Matolcsy György MNB-elnök ekkor bejelentette, hogy az alapkamatot nem emelik tovább. A 3 százalékos inflációs célkitűzés még várat magára, a kérdés, hogy a jegybank milyen további monetáris eszközökkel dobhat lasszót az infláció dereka köré.

Németh Dávid nem vár további alapkamat-emelést, sőt az egynapos betéti kamat fokozatosan közelítheti az alapkamat 13 százalékos szintjét, szerinte ez június végére következhet be. Ezt követően pedig az alapkamatot is lejtőre teheti a jegybank, akár 8-9 is százalék körülre is süllyedhet.

Az MNB hat tényezőt jelölt meg, amelyeket figyel a monetáris kondíciók normalizálása, tehát a tényleges kamatszint csökkentése előtt – mutatott rá Varga Zoltán.

1. Az európai energiaválság, itt pozitív folyamatok láthatók rövid távon, az árak mérséklődtek az átlagosnál melegebb időjárás miatt, azonban kérdés, hogy a következő másfél hónapban miként alakul az időjárás és az energiafelhasználás.
2. A második az orosz–ukrán háború, amelynél sajnos nincs érdemi változás, a tűzszünetnek minimális az esélye.
3. A harmadik szempont a nemzetközi befektetői hangulat, ezen a téren enyhe optimizmus figyelhető meg.
4. A nagyobb jegybankok monetáris politikája, mind az amerikai jegybank (Fed), mind az Európai Központi Bank (EKB) lassított a kamatemelés ütemén, de még nem értek a ciklus végére.
5. Az ötödik tényező a folyó fizetési mérleg hiánya, amely korábban javult, ugyanakkor a novemberi külkereskedelmi mérleg ismét hatalmas hiányt mutatott.
6. A hatodik tényező az uniós megállapodás, amelynél egyelőre részeredményeket sikerült elérni.

„Virág Barnabás MNB-alelnök többször hangsúlyozta, hogy a tervek szerint a kamatcsökkentés lassú és fokozatos lesz. Elsőként természetesen nem az alapkamathoz fognak nyúlni, hanem az egynapos betéti tenderek során meghatározott effektív kamatszinthez. A felsorolt jegybanki szempontok alapján márciusnál korábban nem reális az első óvatos kamatvágás” – jegyezte meg Varga Zoltán.

(Borítókép:  Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)