Nagy bajban a magyar kenyér

A keleti határon keresztül folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik Ukrajnából, ami lenyomta a hazai gabonaárakat. Tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák, és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül – közölte kedden a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

A szervezet problémásnak látja, hogy az ukrán gabona nem megy tovább Európába és Észak-Afrikába, ehelyett a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők és a magyar malmok vásárolják meg. Hozzátették, hogy az elszabadult energia- és inputárak miatt likviditási gondok jelentkeztek az ágazatban.

A MOSZ szerint ez olyan időszakban sújtja a gazdákat, amikor a tavaly bevezetett, úgynevezett exportengedélyezési rendszer következtében Magyarország jelentős exportpiacokat veszített. 

A termelők nem tudják értékesíteni készleteiket, és emiatt nincs pénzük az esetenként duplájára, sőt többszörösére emelkedett energia, valamint inputanyagok beszerzésére

 – teszik hozzá.

Állításuk szerint az ukrán kukoricát 75-80 ezer forintért lehet értékesíteni tonnánként, így a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő, 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 ezer forint alá csökkent. Azt is megemlítik, hogy a búzánál a 140 ezer forintos korábbi árhoz képest 110 ezer forintos tonnánkénti ár van érvényben.

A MOSZ álláspontja ismertetésekor megjegyzi, hogy az, aki az elmúlt hónapokban egyáltalán képes volt értékesíteni a terményét, csak 20-25 százalékos árcsökkenéssel tudta megtenni.

Az elhibázott kárenyhítési szabályozás következtében a magyar kárenyhítési rendszer ennek a töredékét ismeri el kárként azáltal, hogy irreálisan magas összehasonlító árakat alkalmaz. Kárenyhítésre 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre – fogalmaztak.

A MOSZ közleménye végén azt írta: korábban felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a rendszer rossz, korrekcióra azonban csak most került sor.

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)