Mégsem lesz olyan drasztikus 2023, mint tavaly jósolták

Az eurózóna éves szintű inflációja 9,2 százalék volt decemberben, ami így a második egymást követő hónapban csökkent az októberi 10,7 százalékos rekordszintről.

Az enyhe tél csökkentette a gázhiány kockázatát és enyhítette az energiaárakat, miközben a fogyasztói bizalom és az üzleti várakozások az egész euróövezetben javultak az elmúlt hónapokban.

Andrea Orcel, az UniCredit olasz bank vezérigazgatója szerint a legújabb adatok arra utalnak, hogy az euróövezet dacolhat a közgazdászok előrejelzéseivel, és elkerülheti a recessziót – ismertette a Reuters.

A bank vezérigazgatója a Világgazdasági Fórum davosi szervezői által hétfőn bemutatott felmérésre reagálhatott, amelyben a világ vezető közgazdászait kérdezték a jövő évi gazdasági kilátásokról. A megkérdezettek közgazdászok kétharmada 2023-ban globális recesszióra számít.

Oszladoznak a sötét felhők Európa felett

Habár az euróövezeti infláció az utóbbi két hónapban csökkent, és decemberben 9,2 százalékon állt, továbbra is jóval az Európai Központi Bank kétszázalékos célkitűzése felett maradt.

Az Ukrajna orosz invázióját követően elszálló élelmiszer- és energiaköltségek hatalmas nyomást gyakoroltak az euróövezet gazdaságára, és arra késztették az Európai Központi Bankot (EKB), hogy meredek kamatemelések sorozatával próbálja meg kordában tartani az inflációt.

Az enyhe tél azonban csökkentette a gázhiány kockázatát és enyhítette az energiaárakat, miközben a fogyasztói bizalom és az üzleti várakozások a 20 tagú euróövezetben javultak az elmúlt hónapokban.

Eközben Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában a negyedik negyedévben a széles körben várt csökkenés helyett stagnálás volt tapasztalható.

A gazdasági adatok közelmúltbeli javulására több közgazdász is az előjelzések pozitív irányú változtatásával reagált.

A bankvezér ugyanakkor elmondta, hogy a háború kimenetele és a gyors jegybanki kamatemelések hatása kiszámíthatatlan, ezen a fronton még érkezhet meglepetés.

Az EKB várhatóan újabb 50 bázispontos kamatemelést hajt végre, így az irányadó kamatláb 2 százalékról 2,5 százalékra emelkedik. Mario Centeno, az EKB igazgatósági tagja és a Bank of Portugal elnöke kedden a CNBC-nek azt mondta, hogy több kamatemelés is várható 2023-ban.

Orcel elismerte, hogy az EKB-nak nagyon nehéz dolga van, mivel kamatemeléssel igyekszik kezelni az inflációt, ami egyes közgazdászok szerint tovább lassítja a növekedést. A bankvezér arra is rámutat, hogy az európai és amerikai infláció között különbség van, ugyanis az öreg kontinensen főleg az energiaárak és az élelmiszerárak dobták meg az inflációt.

Magyarország is fellélegezhet

A korábbiakhoz képest kevésbé negatív kilátásokkal számolnak az idei évre az OTP szakértői is. Egy szerdai háttérbeszélgetésen elmondták, hogy szerintük jelentősen csökkent az extrém recesszió esélye, a növekedési kilátások pedig stagnálás körül stabilizálódtak – ismertette az MTI

Tardos Gergely, az OTP Elemzési központ vezetője szerint az év második fele tartogathat pozitív meglepetéseket.

Az MTI tudósításából kiderült, hogy a szakértők mínusz 0,9 százalékról 0-ra módosították 2023-as növekedési előrejelzésüket. A magyarországi infláció 2023 végére 10 százalék közelébe eshet a januári csúcsot követően.

A bank szakértője szerint a jegybankok kamatemelési ciklusai is véget érhetnek idén, a kamatok azonban tartósan magasak maradhatnak. A nyersanyagárak emelkedése megállt, a legtöbb ipari fém ára esett, ez nem okoz már inflációs nyomást – vélekedett.

Az MTI arról is beszámolt, hogy Sándor Dávid, az OTP Global Markets multi-asset elemzési osztályának vezetője befektetési szempontból hosszabb távon biztatónak nevezte az arany kilátásait. 2023-ban az amerikai kamatemelési ciklus véget érhet, a hosszú hozamok emelkedése megállhat és a csökkenés is elindulhat, miközben a dollár erősödő trendje is megtört. Mindezek kedvezően hathatnak az arany árfolyamára – vélekedett.

(Borítókép: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)