Már egy paprikás krumpli elkészítése is méregdrága Magyarországon

Az ATV híműsorának munkatársai először egy baranyai szupermarketben vették meg a zóna adag paprikás krumpli alapanyagait. A polcokon nem találtak hatósági áras burgonyát, így kénytelenek voltak a drágább fajtából vásárolni. Ez nagyjából 70 forint többletköltséget jelentett számukra.

„A sárga burgonyának 500 forint kilója ebben a szupermarketben, mi négy szemet vettünk, ez így 220 forintot jelentett nekünk. Aztán vásároltunk két hagymát, aminek már 529 forint kilója, ez így egy százas volt nekünk, és vettünk még egy relatíve elfogadható, 65 százalék hústartalmú virslit is” – mondta a stábot elkísérő közgazdász, Varga László.

Ezután eurót váltottak, majd átutaztak Horvátországba, a határtól 2-3 kilométerre található Alsómiholjácra. Az ottani egyik üzletben ötfajta burgonya közül választhattak a vásárlók, ezek ára nagyjából azonos volt. Egy kilogramm krumpli átszámítva 260 forintba került. Virsliből csak 90 százalékos hústartalmút találtak, így ebből vásároltak.

Amit itt vásároltunk lenn, az 400 forintos árfolyamon átszámítva 556 forint volt, tehát ez azt jelenti, hogy 40 százalékkal drágábban vásároltunk be otthon, mint a szomszédos Horvátországban

– összegzett a közgazdász az ATV Híradónak.

Csökkent az élelmiszerek áfája

A riport készítőinek tapasztalatai szerint a horvátokat nem zavarja a magyar bevásárlóturizmus. Az alacsonyabb árak annak köszönhetőek, hogy a horvát kormány tavaly 13-ról 5 százalékra csökkentette a friss hús, a hal, a tojás, a gyümölcs, a zöldség, az olaj, a zsír és a gyermekélelmiszerek általános forgalmi adóját is. Ezzel azonban nem ért véget az állami intézkedések sora, ugyanis a mezőgazdaságban 25 százalékról 5 százalékra mérsékelték a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek, valamint a margarin és a vaj áfakulcsát.

Hiány keletkezhet két árstopos termékből is

Az Index is beszámolt róla, hogy Raskó György agrárközgazdász szerint burgonyából és sertéshúsból is importra szorulhat Magyarország az év első hónapjától kezdve. A szakértő a Jazzy Rádió reggeli műsorában azt mondta: a burgonya esetében már kifogytak a hazai készletek, a külföldről importált termékeket viszont csak sokkal drágábban lehet beszerezni.

Raskó hozzátette, az import nagykereskedelmi ár a burgonyánál és a sertéshúsnál is jelentős veszteséget eredményez a viszonteladóknak, akik viszont emiatt spórolni kénytelenek a készletekkel, ez pedig hiányhoz vezethet a boltokban.

Az élelmiszerárstop kivezetéséről egyeztet a kormány

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az árstopok erodálják a piacgazdaság alapjait, ezért célravezető lenne a fokozatos kivezetésük, és erről a kormánnyal is folyamatosan tárgyalnak. Hozzátette, hogy az intézkedés nem maradhat meg tartósan, ráadásul a feketegazdaságot is erősíti. Álláspontja szerint a hatósági árak kivezetése akkor okozza a legkevesebb kárt, ha akkor törlik el, amikor az élelmiszerek inflációja eléri a csúcsát, majd elindul lefelé. Parragh úgy véli, az élelmiszerárstop bevezetése a társadalom alsó harmadának megélhetését segítette.

Az élelmiszerhez szükséges alapanyagok nagy része importból érkezik, továbbá a magyar élelmiszergazdaság termelékenysége lényegesen gyengébb, mint az európai

– indokolta meg azt, hogy miért Magyarországon a legnagyobb az élelmiszer-infláció.

Nagy István agrárminiszter az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, kifejezetten szociális típusú intézkedés az élelmiszerár-sapka, ezért abban a pillanatban, hogy a fogyasztói árak emelkedése elkezd visszatérni a normális medrébe, ki lehet vezetni az intézkedést.