Közzétették, mennyit keresnek vármegyénként a magyarok

A hivatal közleményében kiemelte: az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly végrehajtott emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

A reálkereset 2,2 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1 százalékos növekedése mellett, míg az év első tíz hónapjában 4,3 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak 12,7 százalékos növekedését figyelembe véve – tájékoztatott a KSH.

A KSH a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkeresetet 486 400 forintra becsülte.

Január–októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 514 800 forint volt (közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 300 forint) a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki az első tíz hónapban.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 18,3 százalékkal nőtt tíz hónap alatt az előző évi azonos időszakhoz képest.

A bővülést a KSH szerint elsősorban az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés magyarázza.

Ebben az ágazatban keresik a legtöbbet

A bruttó átlagkereset január–októberben a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb (844 100 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (316 700 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 552 500, a nők esetében 457 700 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,6 százalékos növekedés egy év alatt.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 468 500, a költségvetésben 445 500, a nonprofit szektorban 493 800 forintot ért el, ami 14,3, 16,2, illetve 28,5 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva.

A hivatal magyarázata szerint a nonprofit szektor átlagot meghaladó keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került.

Kiderült, melyik vármegyében keresnek legtöbbet

A kiadvány negyedévente áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 vármegye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A változásokat, a térségek közötti különbségeket térképek és több száz interaktív grafikon szemlélteti, a folyamatok megértését pedig rövid, lényegre törő magyarázatok és részletes táblázatok segítik.

A térségi összehasonlítás szerint

• Budapesten a legmagasabb az érték 413 351 forinttal, a fővárost
• Győr-Moson-Sopron vármegye követi 346 190 forinttal,
• Komárom-Esztergom vármegye a harmadik 327 300 forinttal, így
• Fejér vármegye lecsúszott a dobogóról a maga 323 550 forintos átlagkeresetével.

A legrosszabb helyzetben a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek vannak, ahol mindössze 238 420 forint az átlagkereset.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)