Világszerte darabokra hullanak a kínaiak építette megaprojektek

Ecuadorban egy vulkán közelében épült az ország valaha volt legnagyobb infrastrukturális projektje, egy kínai pénzből finanszírozott betonkolosszus, amely olyan fontos Peking számára, hogy a 2016-os avatáson Kína vezetője, Hszi Csin-ping is felszólalt – írta meg a The Wall Street Journal. 

Mára már több ezer repedés keletkezett a 2,7 milliárd dolláros Coca Codo Sinclair vízerőművön a kormány mérnökei szerint, ami azért aggasztó, mert lehet, hogy Ecuador legnagyobb áramtermelő infrastruktúrája összeomlik. Ugyanakkor a Coca folyó hegyi lejtői erodálódnak, ami a gát megrongálódásával fenyeget.

Mindent elveszíthetünk. És nem tudjuk, hogy ez holnap vagy fél év múlva következik-e be

− mondta Fabricio Yépez, a quitói San Francisco Egyetem mérnöke, aki közelről követi a projekt problémáit. 

Ez csak egy a sok kínai finanszírozású projekt közül világszerte, ahol konstrukciós hibák vannak.

Az elmúlt évtizedben Kína egymilliárd dollár értékben osztott ki nemzetközi hiteleket a pekingi Egy övezet, egy út program részeként, amelynek célja a kereskedelem fejlesztése és Kína befolyásának kiterjesztése Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Ezek a kölcsönök Pekinget a fejlődő világ legnagyobb kormányzati hitelezőjévé tették. A Világbank adatai szerint a kihelyezett tőke összege majdnem akkora, mint az összes többi kormányé együttvéve.

A kínai hitelezési gyakorlatot azonban külföldi vezetők és közgazdászok is bírálták, akik szerint a program adósságválságokat okozott olyan helyeken, mint Srí Lanka és Zambia, és sok országnak korlátozottak a lehetőségei a hitelek visszafizetésére. Egyes projektekről azt is mondták, hogy nem felelnek meg az adott ország infrastrukturális igényeinek, vagy károsak a környezetre.

A projektek némelyikének rossz minőségű kivitelezése azzal a kockázattal jár, hogy megbénítja a kulcsfontosságú infrastruktúrát, és az elkövetkező években még több költséggel terheli a nemzeteket, amikor megpróbálják orvosolni a problémákat.

Ma a kínai építésű infrastruktúra berendezéseinek és alkatrészeinek rossz minősége miatt szenvedünk

− mondta René Ortiz, Ecuador volt energiaügyi minisztere és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) volt főtitkára.

Kína ecuadori nagykövetsége nem válaszolt a lap vízerőműprojektre vonatkozó megkeresésére. A nagykövetség Twitter-fiókján nemrégiben közzétett levélben, amelyet a Transparency International korrupcióellenes megfigyelőszervezet helyi csoportjának kínai hitelezési gyakorlatról szóló jelentésére válaszul tettek közzé, azt írták, hogy a kínai hitelek és projektek „kézzelfogható előnyöket” biztosítottak Ecuador számára egy olyan időszakban, amikor az országnak sürgősen finanszírozásra volt szüksége.

A kínai pénzekből pakisztáni kikötőtől kezdve etiópiai utakon át brazíliai távvezetékig sok minden épült.

A kínai építőipari vállalatok gyakran pályáznak kormányzati projektekre, vagy közvetlenül a helyi tisztviselőkhöz fordulnak, és azt ígérik, hogy könnyen megszervezhetnek finanszírozási csomagokat a kínai bankoktól és biztosítóktól.

A fejlődő országok tisztviselői szerint ez előnyhöz juttatta a kínai vállalatokat, mivel ez azt jelenti, hogy az új gátat vagy utat építeni kívánó kormányoknak nem kell saját maguknak előteremteniük a finanszírozást. A Johns Hopkins Egyetem Kína–Afrika kutatási kezdeményezésének 2021-es kiadványa szerint Afrikában 2019-ben a nagy nemzetközi vállalkozók által beszedett bevételek több mint 60 százaléka kínai vállalatokhoz került.

A kritikusok szerint a kínai építkezésekhez viszonylag könnyen elérhető kínai hitelek a költségek felfújásához vezethetnek, mivel a kormányokra kisebb nyomás nehezedik a kiadások minimalizálása érdekében.

Konstrukciós hibák

Pakisztánban a hatóságok tavaly leállították a Neelum-Jhelum vízerőművet, miután repedéseket találtak egy alagútban, amely a vizet egy hegyen keresztül szállítja a turbina meghajtására.

Az ország villamosenergia-szabályozójának vezetője, Tauseef Farooqui novemberben a pakisztáni szenátusnak elmondta, hogy aggódik amiatt, hogy az alagút beomolhat, mindössze négy évvel a 969 megawattos erőmű üzembe helyezése után. Farooqui szerint ez katasztrofális lenne az emelkedő energiaárak által sújtott ország számára. Az erőmű bezárása a szabályozó hatóság szerint július óta máris havi 44 millió dollárba került Pakisztánnak a magasabb áramköltségek miatt.

A Világbank szerint a vízerőművek élettartama akár 100 év is lehet.

Uganda áramtermelő vállalata közölte, hogy több mint 500 építési hibát azonosított egy Kína által épített, 183 megawattos vízerőműben a Nílus folyón, amely a 2019-es üzembe helyezése óta gyakran meghibásodik. Az Isimba vízerőmű építését vezető China International Water & Electric Corporation nem épített úszógátat, amely megvédi az erőmű gátját a vízinövényektől és egyéb hordaléktól, ami az Uganda Electricity Generation Co. (UEGC) szerint eltömődött turbinákhoz és áramkimaradásokhoz vezetett. Az erőműház tetején, ahol a generátorok és a turbinák találhatók, szintén szivárgások keletkeztek − közölte az UEGC. Az erőmű építése 567,7 millió dollárba került, és nagyrészt a Kínai Export-Import Bank 480 millió dolláros hiteléből finanszírozták.

A Nílus mentén lejjebb lévő másik, kínai építésű vízerőmű, a 600 megawattos Karuma Hydro Power Project befejezése három év késésben van, amiért az ugandai tisztviselők különböző építési hibákat, többek között repedezett falakat okolnak. Az UEGC azt is elmondta, hogy a kínai kivitelező, a Sinohydro Corp. hibás kábeleket, kapcsolókat és tűzoltórendszert épített be, amelyeket ki kell cserélni. Az év elején a kormánynak el kellett kezdenie visszafizetni a Kínai Export-Import Banktól a projekt finanszírozására felvett 1,44 milliárd dollárt, miközben az erőmű továbbra sem működik.

A Sinohydro és a China International Water nem válaszolt a lap ugandai projektekkel kapcsolatos megkeresésére.

Angolában 10 évvel az után, hogy az első lakók beköltöztek Kilamba Kiaxiba, a főváros, Luanda külterületén található hatalmas szociális lakótelepre, sok helyi lakos panaszkodik a repedezett falakra, a penészes mennyezetre és a rossz kivitelezésre.

A kínai CITIC Group által épített projektet eredetileg a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank 2,5 milliárd dolláros, olajjal fedezett hitelkeretéből finanszírozták, amelyet később a Kínai Fejlesztési Bank refinanszírozott a William & Mary’s Aid Data Research Lab szerint.

„Az épületünkben sok a repedés” − mondta Aida Francisco, aki férjével és három fiával egy négy hálószobás lakásban él Kilambában. Sok más középosztálybeli családhoz hasonlóan Kilambában ő is egy bérleti joggal megvásárolható program keretében vette meg a lakást. Francisco elmondása szerint a lakás falaiban összegyűlik a nedvesség, ami penészesedéshez vezet, és az építőanyagok, köztük az ajtók és a korlátok is rossz minőségűek.

Francisco azt is elmondta elmondta, hogy amikor 2016-ban először költözött Kilambába, még kínai vállalkozók jöttek, hogy kijavítsák a problémákat. Az elmúlt években azonban sok épület, köztük az övé is romos állapotba került, különösen azért, mert sok bérlő, aki a fenntartásért felelős, az angolai gazdasági válság közepette elvesztette a munkáját.

Ha megnézzük ezeket az épületeket, nem sokáig tartanak ki. Apránként hullanak szét

− mondta Francisco asszony. 

A CITIC szóvivője azt mondta, hogy néhány, Kilambában lévő épületben a bérlők nem megfelelő felújításai miatt alakultak ki a nedvességgel kapcsolatos problémák, és hogy a vállalat elvégezte a szükséges karbantartási munkálatokat.

A kínai kormány nem válaszolt a lap afrikai és ázsiai, kínai építésű infrastruktúrákkal kapcsolatos kritikákról szóló megkereséseire. Az angolai építésügyi és közmunkaügyi minisztérium szóvivője sem válaszolt a megkeresésekre.

Számos kínai projekt valós fejlesztési igényeket elégít ki, különösen azokban az országokban, amelyeknek nehézséget okoz a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez más finanszírozás megszerzése. Argentína szegény, északi Jujuy tartományában a PowerChina építette a Cauchari napelemparkot, Dél-Amerika legnagyobb napenergia-projektjét. Az argentin kormány szerint a több mint 13 ezer láb magasan a tengerszint felett található létesítmény mintegy 160 ezer háztartást képes ellátni energiával. Brazíliában a kínai State Grid a világ egyik leghosszabb távvezetékét építette meg, amely az északkeleti Belo Monte gátat köti össze a mintegy 1550 mérfölddel arrébb lévő déli városokkal.

Az ecuadori kiadások növekedése

Latin-Amerikában Ecuador állt az élen Peking térségbe való benyomulásában: az Inter-American Dialogue nevű think-tank szerint Quito több hitelt vett fel, mint bármely más ország, kivéve két sokkal nagyobb nemzetet, Venezuelát és Brazíliát.

A 2008-as államcsődöt követően az akkori elnök, Rafael Correa, aki 2007 és 2017 közötti hivatali ideje alatt gyakran került összetűzésbe az Egyesült Államokkal, és szidalmazta a multilaterális hitelezőket, Kínához fordult, hogy finanszírozza az állami kiadások megugrását. Összesen 18 milliárd dollárt kölcsönöztek kínai bankok Ecuadornak Correa hivatali ideje alatt.

Ecuadori törvényhozók, volt miniszterek és korrupcióellenes aktivisták szerint a kölcsönökből hiányzott az átláthatóság, a szerződéseket nyilvános pályázat nélkül adták oda vállalatoknak, ami silány építkezésekhez, magas költségekhez és vesztegetéshez vezetett.

Az ecuadori kínai nagykövetség a Twitter-fiókján közzétett friss levélben azt írta, hogy a finanszírozásról baráti tárgyalások során állapodtak meg Ecuadorral, és az teljes mértékben megfelel mindkét ország törvényeinek és előírásainak.

A jelenlegi kormánytisztviselők és ecuadori közgazdászok szerint néhány projektnek kevés értelme volt, beleértve több ezer hektárnyi mezőgazdasági terület kisajátítását egy andoki völgyben, hogy felépítsék a Yachay City nevű új metropoliszt, amely Ecuadorból regionális technológiai nagyhatalmat akart csinálni. A Kínai Export-Import Bank 200 millió dolláros hitelt nyújtott a korai infrastrukturális munkálatokhoz. Mára a projektet elvetették, és egy 6,3 millió dolláros szuperszámítógép, amelyet a kutatóknak kellett volna használniuk, kihasználatlanul áll a szabadban.

2019-ben a főszámvevő hivatala 200 kínai építésű iskola építését vizsgálta, és arról számolt be, hogy az épületek egy részének problémái voltak az alapozással, máshol pedig lejtős padlójú és szabadon hagyott kábelekkel ellátott osztálytermek voltak. Az iskolák közül ötvenhét iskola a tervezettnél később készült el − közölte a főszámvevő hivatala.

Correa sok olyan projektre költött, amely nem volt megfelelő. És ezeket Kína hitelezte

− mondta Vicente Albornoz, a quitói Las Americas Egyetem közgazdásza.

Correa egy interjúban azt mondta, hogy a pénz új autópályákkal, kórházakkal és iskolákkal lendítette fel Ecuador fejlődését. Négy kínai építésű vízerőműprojekt tiszta energiát biztosított, és csökkentette az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A kínai projektek javították az egykor megbízhatatlan elektromos hálózatot is, amely rendszeres áramkimaradásokat okozott Quitóban. Ma Ecuador villamos energiájának 90 százaléka vízerőművekből származik, szemben a 2007-es 55 százalékkal.

A volt elnök, akit 2020-ban korrupciós vádak miatt ítéltek el egy olyan ügyben, amelyben pártjának közbeszerzési szerződésekért cserébe kifizetett összegek szerepeltek, Belgiumban él száműzetésben.

Kína legambiciózusabb projektje Ecuadorban a Coca Codo Sinclair volt, amelyet az ecuadori mérnökök először az 1970-es években terveztek a Coca folyón. Akkoriban kockázatos vállalkozásnak tartották a meredek költségek és az aktív vulkánhoz közeli elhelyezkedés miatt.

Ecuador azonban azt akarta, hogy a gát javítsa az elektromos hálózatot, amely rendszeresen áramkimaradásokat szenvedett, és a költséges energiaimportra támaszkodott. Ma Ecuador áramtermelésének körülbelül egyharmadát biztosítja.

Correa úr hivatali ideje alatt a Kínai Fejlesztési Bank beleegyezett a Coca Codo Sinclair kezdeti költségei 85 százalékának finanszírozásába, 6,9 százalékos kamatláb mellett. A Sinohydro végezte az építkezést, és 2010 és 2016 között több száz kínai munkást küldött az erőmű építésére.

Szeptemberben az ügyészek házkutatást tartottak a Sinohydro irodájában, mivel azt állították, hogy a Sinohydro kenőpénzt fizetett Correa alelnökéhez, Lenin Morenóhoz közel álló személyeknek, amikor a szerződést a kínai cégnek ítélték oda. A folyamatban lévő nyomozásban senkit sem vádoltak meg. Moreno, aki később, 2017 és 2021 között elnök volt, nyilvánosan tagadta a vádakat.

Nagyobb kapacitás

Néhány mérnök már korán megkérdőjelezte a projektet, mondván, hogy a környezetvédelmi tanulmányok elavultak. Az erőmű 1500 megawattos kapacitása jóval nagyobb volt, mint az eredetileg tervezett, mintegy 1000 megawattos kapacitás, ami növelte a költségeket, és több kapacitást hozott létre, mint amennyit a folyó képes lenne ellátni energiával − állítják korábbi energetikai tisztviselők és kongresszusi nyomozók. 2014-ben 13 kínai és ecuadori alkalmazottat halálra zúzott egy építési baleset.

A 2016-os megnyitás óta az állami áramszolgáltató tisztviselői több mint 17 ezer repedést találtak az erőmű nyolc turbináján az állami áramszolgáltató szerint. A repedésekért a Kínából importált hibás acélt okolja. A közműszolgáltató 2021-ben a Sinohydrót a károk helyreállítására vonatkozó követelések miatt nemzetközi választott bíróság elé vitte Chilében, a per jelenleg is tart.

Egyetlen repedés sem elfogadható. Ezek azt eredményezhetik, hogy a berendezés elveszíti szerkezeti integritását, ami összeomláshoz vezethet

− mondta a közműszolgáltató a The Wall Street Journal kérdéseire válaszolva.

Guillermo Lasso elnök kormánya elutasította, hogy hivatalosan átvegye az erőmű irányítását a Sinohydrótól, ahogyan azt az építkezés befejezésekor tervezték, amíg a repedéseket ki nem javítják. A repedések kijavítására tett számos kísérlet kudarcot vallott, közölték a közműszolgáltató tisztviselői.

Csak a holttestemen keresztül fogom elfogadni ezt a rosszul megépített erőművet

− mondta Fernando Santos energiaügyi miniszter novemberben a helyi médiának. 

(Borítókép: A Coca Codo Sinclair vízerőmű 2018. november 20-án. Fotó: Cristina Vega / AFP)