Megjelent a törvénytervezet, amely új alapokra helyezné a magyar építőipart

Nyilvánossá vált az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A kormany.hu oldalon megjelent tervezetet széles körű szakmai egyeztetések után, összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki – írja a Magyar Építők.

A korábbi információknak megfelelően a törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amelyekben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a nemrég nyilvánossá vált törvénytervezet szerint az új törvényben foglaltakat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amelyeknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg.

A lap azt írja, hogy a tervezetet a februárban induló ülésszakon nyújtják be a parlamentben.

Az építésügyi miniszter az ÉVOSZ évzáró konferenciáján elmondta: arra törekednek, hogy a szakma döntse el, mi legyen a szakmával. Ezzel összhangban a tervezet tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását.

A testület számos területen tesz majd javaslatokat az iparág működésére, amelyek alapján az építésügyi miniszter rendeleteket hoz. A Tanács hatáskörébe többek közt az alábbiak kerültek:

• az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszere;
• az állami építési beruházás típusonként és építményfunkciónként eltérő szerződésminták;
• egy új képzési rendszer kidolgozása, a szakmai képzések formája és feltételei;
• az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzése (a vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések felülvizsgálata alapján);
• a tervező és a fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere (amely szintén egy hangsúlyos elem volt Lázár János beszédében az ÉVOSZ-gálán);
• az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszere és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszere.

A tervezet az érdekegyeztető szakmai fórumként fellépő Tanács tagjait is ismerteti, eszerint

• a miniszter,
• a Magyar Államkincstár,
• a Magyar Mérnöki Kamara,
• a Magyar Építész Kamara,
• az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
• a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
• a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
• a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
• a Nemzeti Kulturális Tanács,
• a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
• a Gazdasági Versenyhivatal,
• a Közbeszerzési Hatóság,
• a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint
• az országos főépítész vesz részt a Tanács munkájában, amely döntéseit négyötödös többséggel, a Tanács elnökének egyetértésével hozza meg.

A Magyar Építők cikke szerint a Tanács hatályába került fenti területek közül az építőipar számára az egyik legfontosabbnak a BIM kérdéskörre számít, erre számos elem vonatkozik a tervezetben.

Többek közt az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a BIM alkalmazását.

Ugyanakkor a teljes szakma számára jelentős kihívást jelentő BIM bevezetése nem egyik napról a másikra történik meg. A 2023. december 31-ig megkezdett állami építési beruházásokra ugyanis a BIM alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket még nem kell alkalmazni.

Emellett a miniszter gazdaságossági szempontok alapján eltérhet a BIM-alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazásától.

Szintén a Tanács feladatkörébe került a szerződésminták kialakítása, amelyek fő célja Lázár János decemberi beszámolója szerint a mostani szerződéses konstrukciókból adódó viták megelőzése. A kialakítandó szerződésminták ezt úgy biztosítanák,hogy a szerződésmódosítás, a többletköltség és az áremelés kérdése már a szerződés megkötése előtt tisztázódik általuk.

Szintén fontos eleme a tervezetnek, hogy az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag építési beruházás teljesítéséhez szükséges, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel.

A Magyar Építők cikkében összegzésképp arról ír, hogy a a tervezet gyakorlatilag újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát. Meglátásuk szerint a számos kihívással járó megvalósulása esetén több ponton jelenthet elmozdulást a tervezet céljai között is megfogalmazott költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet irányába.

Azt is megjegyzik, hogy a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium alig hét hónap alatt készítette el az új alapokra épülő építésügyi törvénytervezetet, amely hamarosan a parlament elé kerülhet.