Nem nyúlt az alapkamathoz a jegybank

A Monetáris Tanács változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntésnek nincs nagy jelentősége, hiszen előző év október közepe óta az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamata az irányadó, amelyről minden reggel dönt a jegybank.

A később megjelenő jegybanki indoklásból többet tudhatunk meg a döntés hátteréről, illetve Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor, amelyet az MNB hivatalos YouTube-csatornáján élőben közvetít. 

Szigorú jegybanki politika

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz. A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált.

Az elemző szerint a külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak csökkenése, a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt.

A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is – ismertette Suppan Gergely.

A Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt 18 százalékos kamat mellett, valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette. Emellett a jegybank vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt.

Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos mérföldkövek és horizontális feltételek teljesítésének.

Arra számítunk, hogy az idei év első felében az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet. Az utóbbi hetekben azonban meredeken zuhantak a hazai hozamok mind az állampapír, mind a kamatcsere piacokon, a kamatcsökkentési várakozások felerősödének hatására, így az effektív kamatláb is jelentős mértékben csökkent

– mondta az elemző.

Az egyre erőteljesebb bázishatások miatt az idei év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére 2023 év közepétől számítunk, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévében, így 2023. év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.

A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,20 százalék, három hónap múlva 13,70 százalék, hat hónap múlva 12 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 8,5-9 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásunkkal összhangban.