Túl magasra tolták az élelmiszerek árát, lecsap a magyar gazdaság Avengers gárdája

Január 24-én megtartotta a Monetáris Tanács az idei év első ülését és az azt követő háttérbeszélgetést, ahol Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, hogy az infláció decemberben 24,5 százalék volt, ami mögött főleg az üzemanyagár-sapka kivezetése állt.

Az alelnök szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödnek – a világpiaci nyersaganyárak csökkenése, az alacsonyabb áram- és gázfogyasztás is a lassuló árdinamika irányába hat.

Ezt nagyrészt a külső hatásoknak tulajdonítja, de a szűkülő belső kereslet is egyre jobban megjelenik az árakban, ezért már az árvárakozások csökkentek a kiskereskedelmi és a szolgáltatószektorban is.

Az MNB és a GVH együtt töri az árakat

Az MNB több olyan ágazatot is azonosított, ahol a költségek emelkedését meghaladó áremelések történtek, ami hozzáadott az infláció elmúlt évi gyors növekedéséhez. Virág Barnabás szerint az ár-bér spirált túl gyakran használják a jelenség leírására, tévesen.

Virág szerint van egy hatás, ami torzítja a béremelkedéssel kapcsolatos adatokat: tipikusan az alacsonyabb bérkategóriában foglalkoztatottak egyre inkább hajlanak arra, hogy munkahelyet váltsanak, és magasabb fizetésért vállaljanak állást máshol. Ez megjelenik béremelkedésként, holott nem történt klasszikus cégen belüli béremelés.

A következő időszaknak az a kérdése, hogy milyen mértékben figyelhető meg az inflációban a klasszikus béremelés és a munkahelyváltás miatti béremelkedés. Ezért is óvatosságra inti azokat, akik ár-bér spirálról beszélnek. Viszont leszögezi, hogy egy másik hatás, az ár-profit spirál már egyértelműen megfigyelhető a hazai gazdaságban, azaz bizonyos cégek a költségeik felett növelik az árakat.

Az MNB szorosan együttműködik a versenyhivatallal a költségek feletti áremelések letörésében

– hangsúlyozta Virág Barnabás.

Elmondta, hogy a jegybank üdvözölte a Gazdasági Versenyhivatal előző héten bejelentett döntéseit, amely szerint vizsgálja az egyes ágazatokban az áremelések létjogosultságát, például a tejiparban.

Az MNB megmutatja az elemzéseit a versenyhivatal szakembereinek, és azonosítják azokat a pontokat, ahol a legkritikusabb lehet a profitvezérelt infláció problémája. Egyébként ez nem magyar sajátosság, ugyanezzel foglalkoznak az eurózóna és az USA jegybankjában is – ismertette.

Technikai recesszióba süllyedtünk

Az év elején a hazai gazdaság növekedése tovább lassult, míg a munkaerőpiac stabil maradt. A növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően a külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése – mondta Virág Barnabás. 

A gazdasági növekedés tovább lassult az első hét adatait alapul véve, egy technikai recessziót figyelhetünk meg a magyar gazdaság esetében, ami azt jelenti, hogy egymást követő két negyedévben mérséklődött a GDP szintje

– árulta el a jegybanki alelnök.

Álláspontja szerint azonban Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a 2023-as évet pozitív tartományban zárja GDP tekintetében. A munkaerőpiac változatlanul feszes. Inflációs szempontból fontos, hogy mit látunk a belső kereslet alakulásában. Előző év októberében és novemberében szűkült a kiskereskedelmi forgalom, ez egyre nagyobb hatással lesz az árazási döntésekben.

A folyó fizetési mérleg hiány túl van a mélyponton, trendszerű javulás előtt állunk. A novemberi külkereskedelmi adatot látta az MNB, a várakozásokhoz képest rosszabb képet festett, ám a szerkezeti elemzés azt mutatja, hogy a gázárak, cserearányok tekintetében a javuló tendencia megindult, ami a későbbi hónapokban még erősebben érvényesül. A novemberi adatot az egyszeri jelenségek – beruházások, kapacitásnövelés – dobták meg. 

A jelszó továbbra is: türelem

A monetáris politika céljai ugyanazok, mint decemberben voltak. Gyorsan változó környezetben mozognak a régiós gazdaságok, ami türelmes megközelítést igényel a jegybanktól. A nagy jegybankok továbbra is szigorítási ciklusban vannak, ami továbbra is kockázatot jelent a feltörekvő piaci jegybankok szempontjából. A hazai növekedést belső és külső tényezők lassítják.

Külső veszélyek:

• európai energiaválság,
• orosz–ukrán háború,
• befektetői hangulat,
• Fed- és EKB-szigorítás.

Belső veszélyek:

• a folyó fizetési mérleg hiánya,
• EU-megállapodás hiánya.

A jegybanki alelnök szerint a következő időszakban is türelmes megközelítésre van szükség a kamatpolitikában. A kötelező tartalékráta mértékét 5 százalékról 10 százalékra emeli a jegybank, ez április 1-jén fog megvalósulni. Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt. Jövő héttől rendszeres diszkontkötvény-aukciókat tartanak. A szigorú monetáris kondíciók erős fenntartása szükséges, mert ez horgonyozza az inflációt.

A jegybank a kockázati környezet tartós javulása esetén kezdi a kamatkondíciók fokozatos mérséklését.

A jelenlegi makrogazdasági közegben fontos, hogy meglegyen az árstabilitás, mert ennek hiányában nehéz beruházói és jó megtakarítói döntéseket hozni. „Fő célunk, hogy az inflációt megtörjük” – zárta a háttérbeszélgetést Virág Barnabás.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)