Ilyet még nem látott Orbán Viktor kormánya, de már nincs visszaút

PAP 6351
2023.01.24. 10:35
Minimálisan csökkenhet a foglalkoztatás, nőhet a munkanélküliség, de tarthatja magát a nemzetgazdaság a várakozások szerint – mondta az Indexnek Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője megjegyezte: Magyarországon akkor beszélhetünk technikai recesszióról, ha a 2022. IV. negyedéves GDP-adatok is visszaesést mutatnak majd.

Magyarország gazdasági teljesítménye a bruttó hazai termék (GDP) tekintetében 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. A tavaly november 15-én közölt KSH-adatokból az elemzők arra következtetnek, hogy ha a soron következő adatsor is a gazdaság kedvezőtlenebb teljesítményét mutatja majd, akkor közgazdasági értelemben Magyarországon beáll a technikai recesszió.

Fontos kiemelni, hogy 2010 óta az Orbán-kormány nem látott se technikai, se „rendes” recessziót. Kérdés, hogy az idei évben a nemzetgazdaságunk kiállja-e majd a válságállóság próbáját. Az Index elemzőket kérdezett arról, hogy pontosan mit is jelent a technikai recesszió, és milyen gazdasági következményei lehetnek ennek a forgatókönyvnek. A szakemberek várakozása szerint 2023 első felében mindenképpen kiderül, hogy mit okozott a gazdaságban Putyin háborúja és a nyugati szankciók.

Nem mindegy, hogy milyen mély a víz

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője 1,3 százalékos visszaeséssel számol a 2022-es utolsó negyedévben, így az éves növekedés 0,5 százalék lehet. Lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi adatok inkább enyhébb visszaesésre és kissé magasabb éves növekedésre utalnak, mivel a vártnál jóval ellenállóbbnak tűnik a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, és váratlanul felpattant az építőipar is”. Az elemző rámutatott arra, hogy ha a várakozásai beigazolódnak, akkor valóban beáll a technikai recesszió.

szigorúan gazdasági fogalomként vizsgálva, ha két egymást követő negyedévben esik a GDP, az technikai recessziónak minősül.

Ugyanakkor számtalan elemzés kiemeli: ettől még az éves növekedés lehet pozitív. Suppan Gergely úgy véli, a „rendes” recesszió általában egy adott év visszaeső teljesítményét jelenti, amely során az ágazatok teljesítménye túlnyomó többségben csökken, a munkaerőpiac is zsugorodik, a munkanélküliség pedig növekszik.

A Magyar Bankholding idén 0,8 százalékos GDP-növekedést vár a tavalyi, várhatóan 4,8 százalékos emelkedést követően, és azért nem beszélhetünk átfogó recesszióról, mert az ágazatok közül csak néhány visszaesésére számítanak. A legrosszabb forgatókönyv szerint a foglalkoztatás enyhe mértékben csökkenhet, majd később újra javulhat. Fontos leszögezni: Amerikában az első és második negyedévben technikai recesszió volt, ezt később nem nevezték recessziónak.

Az Equilor nem vár technikai recessziót. Varga Zoltán szenior elemző szerint a negyedik negyedévben másfél százalékos lehetett a hazai GDP-növekedés, az év egészében pedig 4,5 százalékos lehetett a bővülés. „Egyelőre nem számítunk technikai recesszióra Magyarországon” – fogalmazott. 2023-ban félszázalékos, jövőre 2,5 százalékos gyarapodásra számít az Equilor. 

Az inflációt kell figyelni

Maróti Ádám, a Hold Alapkezelő elemzője úgy látja, hogy a magyar egy kis, nyitott gazdaság, ezért a globális tendenciák értékelése megkerülhetetlen a hazai folyamatok szempontjából. Ezen a fronton szerencsére jelentősen javultak a kilátások az előző évhez képest. A hazai gazdasági kilátások szempontjából kardinális, hogy az európai gázpiacon is jelentős pozitív fordulat mutatkozott – emlékeztetett. 

augusztusban még 281 euró/MWh volt az egyéves lejáratú európai földgáz ára, amely mostanra 60 euróra mérséklődött.

A közgazdász szerint, ha hasonló szinteken marad a földgáz ára, akkor Európa és Magyarország akár el is kerülheti a recessziót. Természetesen a jelentős árfolyamcsökkenés ellenére az európai gáz ára még így is messze magasabb szinteken mozog, mint az orosz–ukrán háború előtti években. „Ugyanakkor ilyen mértékű többletkiadás véleményünk szerint már a menedzselhető kategórián belül mozog” – hangsúlyozta az Indexnek. 

A Hold Alapkezelő úgy számol, a jelenlegi gázárak a korábban jellemző beszerzési költségekhez képest GDP-arányosan nagyjából 2 százalékos importtöbbletköltséget jelentenek a hazai gazdaság számára. Ez nem zárja ki egy technikai recesszió lehetőségét, de egy elnyúló válságnak egyre kisebb az esélye. Általános konszenzus, hogy az inflációban is jelentős mérséklődés várható az idén, ez a bázishatásoknak köszönhetően következhet be. 

Ugyanakkor számtalan tényező megfigyelhető, amely a következő években bőven a jegybanki cél felett tarthatja a hazai inflációt, amelyet idén 15 százalék körülire várnak. A Hold Alapkezelő egy „nyomottabb gazdasági növekedésre” és bőven jegybanki cél feletti inflációra számít középtávon, amely még beleillik a tankönyvi stagfláció fogalmába.

De mi az a stagfláció?

A stagfláció definíciója szerint olyan magas infláció (áremelkedési ütem), amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel társul. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy októberi Kormányinfón az Indexnek úgy fogalmazott: a kérdés az, hogy a jelenlegi válság következtében mi fog kialakulni. A kínálati sokkok – mint az energiaválság, amely a legnagyobb sokk a szankciók következtében – mennyire lesznek tartósak. A miniszter szerint, ha ez megoldódik, akkor az az ok, ami kiváltotta a lassuló növekedést és az emelkedő inflációt, megszűnik. Ha fennmarad, vagy rontanak rajta, akkor a stagfláció kockázata egyre nagyobb lesz.

Nagy Márton szerint egy átmeneti lassulás lehet, de nem lesz stagfláció.

Hasonlóan vélekedik Suppan Gergely is: átmenetileg egy-két hónapig fennállhat a stagfláció. Ez különösen a tavalyi év végére, illetve 2023 elejére lehet igaz, de mivel az infláció már lassan a fordulóponthoz érkezhet, és az év közepétől meredeken csökkenhet, a növekedés pedig már a második negyedévtől élénkülhet, nem valószínű forgatókönyv.

Nem számítunk stagnálásra huzamosabb ideig, ami pedig alapfeltétele annak, hogy kijelentsük a stagflációt. Az energiaárak jelenlegi zuhanása mellett pedig javulnak a kilátások, így lehet, hogy jóval enyhébb lesz a lassulás, és korábban elindul az élénkülés

– magyarázta Suppan Gergely, aki szerint a legrosszabb forgatókönyv attól függ, hogy milyen mély recesszióról, illetve a stagfláció esetén milyen magas inflációról beszélünk. Feltehetően a legkevésbé rossz a technikai recesszió lenne, mert azt követően elkezdődhet a felpattanás, míg a recesszió akár egy évig vagy azon túl is eltarthat. Stagfláció esetén is inkább az a probléma, hogy több évig is eltarthat a stagnálás a magas inflációs környezetben.

Varga Zoltán is kitért arra is, hogy a stagflációból általában recesszióval lehet kijönni, mivel ekkor az elszabadult inflációt a jegybankok agresszív lépésekkel próbálják megfogni, amelyek tartós károkat okoznak a gazdaságban, például jelentősen visszafogják a fogyasztást és a beruházásokat. A lépések akár tartós recesszióhoz is vezethetnek. 

Összességében leszögezhető: ha csak a negyedik negyedévben következik be visszaesés a harmadik negyedévi után, akkor lényegében semmit nem fog jelenteni, ha ezt az időszakot technikai recessziónak nevezzük. Az elemzések szerint minimálisan csökkenhet a foglalkoztatás, nőhet a munkanélküliség, de a válságállónak tűnő munkaerőpiac mellett lehet, hogy erre sem kerül sor, így pedig igazi recesszióról a mostani tudásunk szerint nem lehet majd beszélni.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)



  • Hírek
  • Bankszámla