A Déli Körvasúton már nem lehet behúzni a vészféket

A fejlesztés célja, hogy több vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében – emlékeztet a Magyar Építők írása. Ehhez kényelmes, pontos és sűrű járatokra van szükség, amelyek a városban megfelelő átszállási kapcsolatokat nyújtanak. Az új állomások és új járatok azonban nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak, 

A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik (a transzeurópai közlekedési hálózat része).

Féléves „környezetvédelmi” csúszás

A projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság 2022 februárjában civil szervezetek kezdeményezésére megsemmisítette. Ennek hatására az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia, az ítéletben foglaltak szerint továbbfejlesztett Környezeti hatástanulmány alapján. Az alapos vizsgálatok után, 2022 novemberében hozott környezetvédelmi hatósági határozat szerint a beruházás újból megkapta a környezetvédelmi engedélyt, melyet a civilek a helyi, kerületi önkormányzattal karöltve ismét megtámadtak.

Az érvényes és hatályos környezetvédelmi engedély megléte alapvető feltétel az európai uniós pályázat sikeréhez.

Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk, a bíróság azonnali jogvédelmet rendeltek el a Déli Körvasút kivitelezésével kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is. Ugyanakkor a vasúti közlekedésről szóló törvény értelmében a vasúti pályahálózat működtetője, vagyis a MÁV Zrt. a vasúti pályát és tartozékait köteles üzembiztos állapotban tartani, ez magyarul azt jelenti, hogy a vasúti közlekedés törvényben előírt biztonságosságát a MÁV különféle, a hatóság által is jóváhagyott utasításokkal garantálja. Ezen utasítások alapján a vasúti töltésrézsűkben fák nem tűrhetők meg, így a rendezetlenül kinőtt fák kivágása, a növényzet rendezése − a vasúti közlekedés biztonsága érdekében − elkerülhetetlen.

A vasúti törvény alapján a közlekedés biztonsága érdekében a MÁV és a fejlesztési közreműködő (jelen esetben a projekt kivitelezője) együttműködnek, így minden további nélkül lehetséges, sőt adott esetben célszerű is, hogy egy fejlesztési projektbe ágyazottan hajtsák végre a fenntartási kötelezettségek egyes részeit.

Még szigorúbb környezetvédelmi előírások

A Magyar Építők cikke megjegyzi: az előző pert követő új, jelenleg érvényes, de a bíróság ideiglenes intézkedésével nem hatályos környezetvédelmi engedély számos szigorítást előírt a korábbi engedélyhez képest. Például, a teljesség nélkül: 

a folyamatos mérési eredmények alapján szükség szerint korrigálva menet közben is az építési technológiát, illetve a kivitelezés végén kiegészítő intézkedéseket téve, azért, hogy a projekt végén mindenképpen az előírt zajszint alá kerüljön minden helyszínen és minden napszakban a terhelés, és építés közben is kontrollált legyen a környezetvédelmi hatóság feltételei szerinti munkavégzés. Ugyancsak sokkal több helyszínen kell rezgésméréseket végezni, a tervekben foglaltnál is fokozottabban, több helyszínen szükséges zajgátló elemeket beépíteni a megállóhelyi peronokba és a hidakon a vágányokba. Speciális madárvédelmi rendelkezések is előírásra kerültek. Szigorodtak az építés ideje alatt igénybe vehető terület mértékére vonatkozó hatósági kötelezések, előírások is, további védelmet adva a közterületeken az építés teljes idejére. A felperesek mindezek ellenére támadták meg újra peres úton a környezetvédelmi engedélyt, és vele mindazon fejlesztési célok elérését, amelyeket a vasútfejlesztés szolgál.

941 új fa 

Az újbudai Hamzsabégi sétányt érintő beavatkozás a beruházás egyik kiemelt kérdése. A sétány közterületi fáinak kivágásával kapcsolatosan a környezetvédelmi engedély kifejti, hogy ez egy keretlehetőség, az építési technológiát a környezetvédelmi engedély kiadását követően dolgozzák ki. Az ebben érintett területsávot maximálta az eddiginél is szigorúbban (mindössze 6,4 méterben) az új környezetvédelmi engedély, amely most ismét per alá került.

A vasúti töltés mentén az építés ideje alatt felvonulási területként igénybe vett szűk területsávot a kivitelezés végeztével, egy szorosan kapcsolódó projekt keretében megújítják a kapcsolódó zöldfelületek igényes fejlesztésével együtt, és egy megújult parkot alakítanak ki a maival azonos, sőt hosszában a Duna és a Kelenföldi pályaudvar irányában is megnövelt területen.

Ez több, mint a helyi jogszabályok által telepítendő fa, és messze több, mint az a mintegy 190 db közterületi fa, amelyek kivágása a környezetvédelmi engedélyben előírt építési munkaterületi sáv maximális kihasználása esetén érintett. 

A Hamzsabégi sétány közúti közlekedési területként való kijelölése egészen 2021-ig, az Országos területrendezési törvényben is megvolt, és ekkor, az Országgyűlés döntésével, a környezetbarát vasúti közlekedés prioritását és így a vasútfejlesztési projektet fenntartva, a helyi közösség felé tett gesztusként került ki a törvényben foglalt közúti fejlesztési területekből. Ennek értelmében 

és a helyi szabályozási tervekben ezt a lehetőséget megragadva közpark funkciójú területként tartják majd nyilván. Az országos jelentőségű közútfejlesztési tervekből való törléssel a park tartósan zöldfelületi használatát támogatják. A beruházáshoz kapcsolódó környezetrendezési projekt keretében

Új gyalogos-, kerékpáros kapcsolatok is kiépülnek a vasút két oldala között, biztonságos módon javítva a városrész belső kapcsolatait. A zöldfelületek megújításához a helyi lakosság véleményét is kikérik, és közösségi tervezés során készülnek el a tervek.

2021-ben és 2022-ben több időpontban is tartottak közösségi tervezési alkalmakat, ahol elhangzott: a fejleszteni kívánt területen jelenleg tartós zajhatárérték-túllépés történik a vasútvonal működése által, ami különösen az éjszakai időszakban zavarja a környéken lakók nyugalmát. A tervezők szándéka szerint ezért a munkálatokban kiemelt figyelmet kap az érintett terület zaj- és rezgésvédelme. 

és a megállóhelyen védi az utasokat az időjárási hatásoktól.

Mit kap Budapest fejlesztéséhez és az elővárosi közlekedés bővítéséhez?

A fejlesztés keretében három új, forgalmas vasúti megállóhely is épül. Az egyik a Soroksári útnál, a Közvágóhíd közelében, a másik – egy külön építési fázis keretében – az Üllői útnál, a Népliget mellett. Mindkettő nagy forgalmú sugárutak, rozsdaövezetből dinamikusan fejlődő városi területek számára adja meg a környezetbarát és gyors kötöttpályás közlekedést, a városi metró- és HÉV-hálózattal is új kapcsolatokat adva. A harmadik új megállóhely Budán, a XI. kerületben, a Duna közelében, Nádorkertnél épül, ahol a környéken tízezres nagyságrendben épültek, épülnek irodai munkahelyek, lakások.

A Dunát átszelő vonalszakaszon az elővárosi vonatok a fejlesztés után a jelenlegi 30 perc helyett 7-10 percenként közlekedhetnek. A bővítéssel Dél-Pest, Kelet-Pest, Dél-Buda kertvárosaiban és Pest vármegye kapcsolódó elővárosi településein javítható az elővárosi vasúti szolgáltatás, új kapcsolatokkal, gyorsabb eljutással, gyakoribb vonatközlekedéssel. A vonalszakaszt érintő távolsági és nemzetközi vonatok a pesti Duna-part közelében, a Közvágóhíd új megállóhely érintésével adnak sokkal jobb, szervesebb kapcsolatot Budapest frekventált területeivel.

A vonatforgalom ritmusában az új megállóhelyek okozta változás és a bővített elővárosi közlekedés önmagában szükségessé teszi a három-, illetve négyvágányú kiépítést a tervek szerint.

Végül, de nem utolsósorban a projekt alapján uniós kötelezettségek állnak fenn, a támogatásokat ezekre adják. Nem elhanyagolható szempont, hogy a fenntartható multimodális közlekedési hálózat fejlesztése hozzájárul azon célkitűzések eléréséhez, amelyek szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest 60 százalékkal csökkenteni kell. 

(Borítókép: Személyvonat és tehervonat találkozása a Hamzsabégi vasúti hídon a Tétényi út, Bartók Béla út, Karolina út kereszteződése felett. A több mint 70 éves, 67 méter fesztávolságú, kétvágányú vasúti híd elöregedő szerkezete időszerűvé teszi a felújítását. A Déli Körvasút fejlesztéséhez kapcsolódóan egy szélesebb és hosszabb vasúti felüljárót terveznek ideépíteni, az alatta lévő területen pedig egy új városi közteret alakítanának ki fákkal és zöldfelületekkel, hogy a gyalogosok, a biciklisek, a buszmegállókhoz és a villamosmegállókhoz tartó utasok is kényelmesen át tudjanak itt haladni. Fotó: Róka László  / MTI)