Mérséklődnek az árak, de ez nem jelenti azt, hogy olcsó lesz a bevásárlás

„Én úgy számolok, hogy valamikor február-március tájékán a láz, az inflációs láz csökkenni kezd […]. Az év végére, 2023 decemberében az infláció egy számjegyű lesz” – nyilatkozta a kormányfő január 27-én a Kossuth Rádióban. Orbán Viktor hozzátette: a jegybank és kormány összehangoltan dolgozik az infláció csökkentésén, és ennek eredményét az emberek is látni fogják a következő hónapokban, egyúttal arra kérte őket, hogy még egy kicsit tartsanak ki, februárig-márciusig.

Idehaza az általános infláció az EU átlagának több mint kétszerese, az alapvető élelmiszereknél pedig ez a mutató az uniós átlag két és félszeresénél is több. Magyarországon az alapvető élelmiszerek közül a tejtermékek, a tojás és a kenyér majdnem duplájába kerül, mint egy évvel azelőtt – jegyzi meg az ATV.

Bodnár Zoltán, a DK árnyék-pénzügyminisztere azt mondta, meg kellene szüntetni a különadók és ársapkák intézményét, mert „amíg ezek benn maradnak, addig változatlanul torzítják, rejtett inflációként terhelik az egész rendszert”.

A pénzcentrum.hu rovatvezetője úgy látja, az áremelkedések mértéke csökkenhet a jövőben az alacsonyabb energiaárak és a forint erősödése miatt, de ehhez hozzátartozik az úgynevezett bázishatás is.

Nem feltétlenül arról lesz szó, hogy csökkenni fognak az árak a boltokban, hanem mondjuk teszem azt a tojás nem 82 százalékkal, hanem csak 25 százalékkal lesz drágább, mint 2022 novemberében volt

– vélekedett Szánthó Péter, aki arra számít, hogy az első negyedévben 20 százalék körül, október-november táján 10 százalék környékén alakul az infláció Magyarországon.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)