Brüsszel meggondolta magát, mégis jó az azeri gáz

Az Oeconomus tanulmányában felhívja arra a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány alatt drasztikusan zuhant energiahordozó-árak miatt lecsökkentek a kapacitásbővítési beruházások a szektorban. A járvány utáni nyitás a válság előtti szintnél is magasabb keresletet okozott, ez piaci egyensúlytalanságot, végül energiaár-emelkedést eredményezett. Az orosz–ukrán háborúra válaszul bevezetett energetikai szankciók pedig tovább csökkentették a kínálatot, tovább hajtva ezzel az árakat.

Az Európai Unió tagállamai jelenleg próbálják kiépíteni az energetikai együttműködéseket a környező országokkal, hogy a szankciók miatt kieső orosz energiaellátást pótolni tudják. Ennek keretében az Európai Bizottság többek között Azerbajdzsán felé fordult. A tanulmányban emlékeztetnek arra, hogy Magyarországot az utóbbi években heves kritika érte a kaukázusi országgal való együttműködésért, az energetikai krízis és a gazdasági realitások azonban az unió vezetését is hozzáállása megváltoztatására kényszerítette.

Azerbajdzsán már jó lehet az uniónak

Mint ismeretes, tavaly december közepén tengeri villamosenergia-vezeték építéséről állapodott meg Azerbajdzsán, ez érinti Georgiát (Grúzia), Romániát és Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök akkori nyilatkozatában rámutatott, a szankciók következtében az Európai Unió az energetika tekintetében „stratégiai vákuummal” szembesül, ezért szükség van az alternatív források kiaknázására.

A kutatóintézet felhívja arra a figyelmet, hogy a Fekete-tenger mélyén húzódó kábellel Azerbajdzsán nemcsak hazánkat és Romániát, hanem az egész kelet-közép-európai régiót és a Balkán-félszigetet is képes lesz ellátni olcsó, megújuló forrásból származó villamos energiával. A megépülő kábelvezeték kapacitása 1000 megawattos lesz, és gyors adatátvitelt lehetővé tevő optikai kábelek fognak még mellette futni. Az Európai Bizottság 2,3 milliárd euró forrást biztosít a projekt megvalósítására. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányának 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, ami várhatóan idén fog elkészülni. A beruházás várhatóan 3-4 év múlva fog elkészülni.

Azerbajdzsán az évtized végére 30 százalékra akarja emelni a megújuló energiaforrások energiamixen belüli arányát, emellett 2050-re az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal tervezik mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást. Ambiciózus céljainak megvalósításához Azerbajdzsánnak szüksége van a nemzetközi befektetésekre. Az Európai Bizottság 2021-ben készítette el a Gazdasági és Beruházási Tervezetét a Keleti Partnerség elősegítésére.

A megújuló energiaforrások mellett a fosszilis energiahordozókban is bővelkedik a kaukázusi ország. 2017-ben 7 milliárd hordónyi kőolajjal ekvivalens tartalékkal rendelkeztek, mely a globális tartalék 0,4 százaléka. Ezzel a világ 20. legnagyobb kőolajtartalékát birtokolták. Azerbajdzsán földgáztartaléka becslések szerint 1300 milliárd köbméter. A kaukázusi ország területén található a világ egyik legnagyobb egybefüggő földgázmezője, a Shah Deniz. Ennek a lelőhelynek köszönhetően 2007-ben váltak nettó földgázexportőrré – összegezte az Oeconomus.

A Déli Földgázvezetéken keresztül 2021-ben 8,2 milliárd köbméter földgázt szállított a kaukázusi ország az Európai Unió területére. Tavaly ez az érték 11,3 milliárd köbméterre nőtt, idén pedig várhatóan eléri a 11,6 milliárd köbmétert. A teljes azeri gázexport 24 milliárd köbméter. Azerbajdzsán a földgázkitermelését 2017-óta 45 százalékkal bővítette, gázexportjuk pedig 2012 óta a duplájára nőtt. A magyar kutatóintézet szerint nyilvánvalóan a kis kaukázusi ország nem lesz képes teljes mértékben a kieső orosz kőolaj és földgáz pótlására.

A megduplázott azeri földgázszállítás a tavaly robbanás okozta sérülés miatt leállt Északi Áramlat vezetékek kapacitásának 30 százalékát tudná kiváltani. Illetve a 2027-re a Kaszpi-tenger és Európa közötti földgázszállítást évi 20 milliárd köbméterre tervezik növelni. A Déli Földgázvezeték bővítésének a költségeit 33 milliárd dollárra becsülik, de a csővezeték jelenlegi tulajdonosa, a brit BP olajipari vállalat egyedül nem lenne képes a kapacitásbővítésre, így lehet számítani az Európai Bizottság anyagi támogatására – foglalta össze az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

(Borítókép:  Wojtek Laski / Getty Images)