Újra belobbant a napelempiac, a pénztárcánk a tét

Az energiaválság kirobbanása óta forr a napelempiac, záporozik a kérdések sorozata. A legnagyobb horderejű kihívás abban gyökerezik, hogy az európai országok általában, így Magyarország energiaellátásának alappillére is egy nagy erőművi rendszerre volt kalibrálva: az elektromos hálózatunk belföldön a Paksi Atomerőmű által előállított energiát osztotta szét – természetesen jelen voltak más áramtermelők is a rendszerben. Ugyanakkor a napelemek robbanásszerű terjedése túlterhelte a hálózatot. A lakosság által betáplált extra energia kezelése egy teljesen új struktúrát követel, amely a hálózat átalakítása és fejlesztése nélkül kivitelezhetetlen.

Ezért a kormány döntött a részleges betáplálási moratórium bevezetéséről a szükséges hálózatfejlesztések megvalósulásáig, vagyis addig, amíg a rendszer nem válik képessé a megnövekedett igények kezelésére.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn úgy nyilatkozott, hogy fokozatosan megszűnhet a betáplálási moratórium a fejlesztések ütemében, ugyanakkor vizsgálni szükséges, hol indokolt a beruházás. A politikus ezzel nem számolt be újdonságról, csak megerősítette azt, amit Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Indexnek korábban is nyilatkozott: „finomhangolás, átalakítás várható.”

Az energiaválság mindent megváltoztatott

A kormány korábbi döntésével 2022. október 31-től megszüntette a visszatáplálás lehetőségét, de a szaldóelszámolásnak nem vetett véget. A visszatáplálás ideiglenes megszüntetése a szaldóelszámolásra is hatással volt, ugyanakkor fontos különbség van a két elszámolási mód között: a szaldóelszámolás szerint amennyit betápláltunk a rendszerbe, annyit ki is vehetünk a hálózatból. Az, hogy az elszámolási időintervallum havi vagy éves, annak fontosságát a lenti grafikon jól mutatja.

Nyáron, amikor termel a napelemmel, nincs akkora igény elektromos áramra, mint télen, amikor nem állítják elő megfelelő mennyiségben a napelemek. Ez a dilemma addig biztosan lesz, amíg az elektromos áram tárolásában valamilyen technológiai újítás nem következik be.

Amit mostanában nyilatkoztak a kormányzati szereplők, az egy irányvonalba illeszkedik az ideiglenes betáplálási moratóriummal. Aki az utolsó rohamban leadta október 31-ig és idén beüzemeli a rendszerét, az szaldóelszámolásba fog kerülni, kérdés, hogy haviban vagy évesben. Az pedig a rendelet értelmezési kérdése, hogy aki ezelőtt csatlakozott, velük mi lesz, feltehetően ez a közel jövőben ki fog derülni, de szaldóelszámolásban lesznek

– mondta az Indexnek Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki igazgatója, ismertetve: aki október 31-ig benyújtotta az igényét és üzembe is helyezte a rendszerét, havi vagy éves szaldóelszámolásba kerül – ez utóbbi még tisztázásra fog kerülni a kormányzat részéről. Ez azokra is igaz, akik 2022. október 31-ig leadták a regisztrációjukat és 2023. év végéig üzembe is helyezik a rendszerüket. A másik csoport, aki nem tudott igényt leadni, vagy később jelentkezik, nem tudja végre hajtani a kivitelezést, tehát akik valamiért átcsúsznak 2024-re, ők biztosan csak a bruttó elszámolást választhatják.

Jelenleg a bruttó elszámolásról sem lehet tudni semmit biztosan és pontosan, de az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ebben az esetben az elszámolás alapja nem az áram lesz, hanem forintban fog megtörténni. Tehát a betáplálásért a rendszer üzemeltetője kap majd valamennyi pénzt, és az áram kivételezésnél pedig fizetni fog. Ennek az egésznek pedig lesz egy összegző elszámolása. Itt, ebben a rendszerben a legnagyobb kérdés, hogy mennyit kaphat a termelő azért az áramért.

A szaldóelszámolás nem alanyi jog

Lantos Csaba az Indexnek azt is nyilatkozta, hogy „2024. január 1-től csak 10 évig lehet ebben a szaldóelszámolásban részt venni, itt nem sérül senki, mindenkinek van 10 esztendeje, hogy megtérüljön a beruházása”. A szaldóelszámolás gyakorlatilag egy támogatás, hiszen korábban ezt az – Európában egyébként gyakorlatilag egyedülálló – elszámolási rendszert azért találták ki, hogy ösztönözzék a napelem-beruházásokat a megtérülés idejének mérséklésével. 

De ez abban a formában, ahogy volt, fenntarthatatlan. Nemcsak áramot nem fizet ilyenkor az ember, hanem gyakorlatilag rendszerhasználati díjat sem. Tehát amikor kitermelek az utcára, majd azt később valamikor visszaveszem, akkor duplán terhelem a hálózatot, és nem fizetek

– magyarázta az A1 Solar műszaki igazgatója.

Az pedig, amit Lantos Csaba is említett, a nemzetközi példákban is megtalálható: ha valaki 2023. év végéig megcsinálja a rendszerét, akkor 10 évig szaldóelszámolásban van, utána pedig bruttó elszámolásba fog kerülni – de ez még változhat, feltehetően ezt külön mérlegelni fogja a hivatal. Ami viszont biztos, hogy 2022. október 31. egy fordulópont volt, aki addig leadta az igényét, és 2023. év végéig meg is csinálja a rendszerét, az biztos szaldóelszámolásba kerül legalább 10 évig. Aki 2024 után csatlakozik, az biztos, hogy bruttó elszámolásba kerül, de annak a feltételeit még nem tudni pontosan. Ennek a tisztázására várunk jelenleg.

(Borítókép: Index)