Bendarzsevszkij Anton: Oroszország egy fekete folt lesz a térképen

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerdai sajtóeseményén elsőként a gazdasági kilátásokat ismertette Pásztor Szabolcs. A vezető gazdasági elemző szerint a koronavírus-járvány előtt komoly teljesítménye volt a magyar gazdaságnak, ezt jól prezentálta, hogy Magyarországon a korábbi időszakban folyamatosan növekedtek a reálbérek és folyamatosan csökkent az államadósság.

A koronavírus-járvány egy felkészült gazdaságot talált, aztán megérkezett az új európai háború, amely már sokkal nagyobb kihívások elé állította

– fogalmazott a vezető gazdasági elemző, aki kiemelte, a GDP-hez viszonyított beruházási mutatóban Magyarország továbbra is az élen jár Európában, ugyanakkor jelenleg egy változó inflációs környezet van, ahol a reálbérek nem tudnak növekedni. Ennek szerinte az lesz a következménye, hogy megváltozhat a gazdaság szerkezete. Pásztor Szabolcs úgy véli, hogy 

Lassan tetőzhet az infláció

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői szerint a jelenlegi inflációs folyamatok alapvetően egy nemzetközi trend részei, ám a drágulásnak vannak belső komponensei is. Az élelmiszeriparban alacsony a hozzáadott érték és ez külön nehezíti a jelenlegi gazdasági helyzetet.

A drágulás mértéke a számításaik szerint 2023 utolsó negyedévében egy számjegyű lehet. A hazai devizáról elmondták: a környező országokban jóval magasabb devizatartalékkal rendelkeztek a háború kirobbanásakor, ez pedig érdemben befolyásolta a forint árfolyamát, amit az uniós pénzekről történő megállapodás megnyugtatott.

Az Index kérdéseire válaszul Pásztor Szabolcs kifejtette, hogy Németország esetén lehet beszélni a technikai recesszióról. „Látjuk, hogy aszimmetrikusak a magyar kereskedelmi kapcsolatok, de ezt felismerte a kormányzat, így diverzifikálni kezdte a gazdaságot, és ez már látszik a befektetések állományában” – fogalmazott. Ezek összességében pedig csökkentik a magyar gazdaság kiszolgáltatottságot Németország felé is, de természetesen ha a német gazdasággal valamilyen probléma adódik, akkor azt a magyar gazdaság is érezni fogja.

A háború, ami mindent megváltoztatott

Az orosz–ukrán háború közvetlen gazdasági következményét, valamint annak alakulását Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója ismertette. A prezentációjában többször is kitért arra, hogy véleménye szerint „a háború jelenlegi intenzitása csökkenni fog, egy befagyott konfliktus lehet a vége, de a háború velünk marad egész évben”.

A szakmai vezető kiemelte: a világ 100 legnagyobb katonai cége közül 60 amerikai, 27 európai, 6 orosz és 24 ázsiai. Bendarzsevszkij Anton szerint most elsősorban az amerikai és az európai cégek profitálnak a fegyverkereskedelemből.

Keleti szomszédunkkal kapcsolatban úgy fogalmazott, idén közel 65 milliárd dollárra tettek vállalást az Ukrajnát segítő országok, ebből 31,3 milliárd euró a pénzügyi támogatás, ezen belül az unió 18 milliárdot különített el Ukrajna segítésére. Szerinte gazdaságilag mind Ukrajna, mind Oroszország kifejezetten sokáig bírhatja.

Oroszország tekintetében úgy látja, hogy ha a háború nem orosz vereséggel zárul, akkor a jelenlegi politikai rendszer fennmarad, így az orosz elszigeteltség továbbra is megmarad.

Így Oroszország fekete folt lesz a nyugati kapcsolatok térképén

– fogalmazott a szakmai igazgató, aki szerint a háború lezárására azért kerülhet sor, mert az emberi és fegyver erőforrások korlátozottak. A harcok intenzitása, ami 2022-ben megfigyelhető volt, idén már nehezen tartható fenn. Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: tavaly nyáron elérte a második világháborús szintet a tüzérségi lőszerek használata az orosz–ukrán fronton.

(Borítókép: Bendarzsevszkij Anton 2022. március 31-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)