Eldőlt végre, mi mennyivel drágul a dohányboltokban

Számos ellentmondás látott napvilágot a dohánytermékek jövedékiadó-változásáról szóló sajtóhírek megjelenése után. A Világgazdaság a cigarettahelyettesítő alternatív termékek esetén februártól szálanként 35 forintos jövedékiadó-fizetési kötelezettségről írt, ezáltal dobozonként – 20 szállal számolva – 700 forintos drágulást bocsátott előre, az Index azonban iparági forrásból úgy tudja, a hevített dohánytermékek eddig is a jövedéki adótörvény hatálya alá tartoztak, azaz esetükben a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is a 35 forint/szál adóteher (jövedéki adó) az irány. Ez tehát nem változik, lapunk úgy értesült, hogy a dohányt nem tartalmazó hevítőrudak adóterhe emelkedik februártól, ezeken valóban nem volt jövedéki adó eddig.

Annak érdekében, hogy eloszlassuk a kételyeket, iparági értesüléseinkkel megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), elvégre potenciálisan több mint 2 millió embert érinthet a kérdés, ennyien dohányoznak ugyanis Magyarországon, miközben globálisan mintegy 1,3 milliárdan. Érdeklődésünkre a NAV sajtóosztályán közölték:

Az adóhatóságnál részletekbe menően kifejtették: jövedéki termékkörbe – azon belül az új dohánytermék-kategóriába – más keretszabályok mentén eddig is beletartoztak a hevítéses technológiát alkalmazó, dohányt tartalmazó termékek. 

Rúd, kapszula, belélegezhető aeroszol

Ezek 2023. február 1-jétől adózási szempontból átkerülnek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a Jöt.-ben) újonnan létrehozott „hevített termék” kategóriába („olyan dohányrúd és a teljesen vagy részben rúdtól eltérő formájú kapszula, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül”), és bekerülnek melléjük a dohányt nem tartalmazó változatok („…olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az előzőekben meghatározott kritériumoknak” – Jöt. 3. § (4) bekezdés 9b. pontja) is.

Az árak meghatározása a gyártó és a forgalmazó piaci stratégiáján múlik, ők döntik el, hogy a szálanként fizetendő 35 forintos jövedéki adó és vonzatai – az adó után a 27 százalék áfát is meg kell fizetni – által okozott pluszköltséget mennyiben érvényesítik majd a kiskereskedelmi árban. A kiskereskedelemben alkalmazott árról a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett listából bárki tájékozódhat.

Az Európai Unió irányelvben (a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelv) szabályozza a dohánytermékekre kivetendő jövedéki adót, amely norma jelenleg nem terjed ki a hevített termékekre, így ez esetben az uniós jövedékiadó-előírások, köztük a minimális adómértékre vonatkozó rendelkezés sem alkalmazandó rájuk.

Mi a helyzet az elektronikus cigarettával?

A NAV-nál arra is kitértek az Index érdeklődésére, hogy a jövedéki meghatározás szerint az „elektronikus cigaretta” elnevezésű termékkör (Jöt. 3. § (4) bekezdés 6. pont) már 2020. március 1. óta jövedékiadó-köteles dohányterméknek minősül és a benne felhasználható töltőfolyadék mennyisége után adózik a folyadék nikotin- és dohánytartalmától függetlenül.

Fontos azonban azt is tudni, hogy az elektronikus cigaretta esetében a felhasznált töltőfolyadék az adóköteles jövedéki termék. Az eszköz jelenleg nem jövedékiadó-köteles.

A technológia és a szabályozás a kulcs

A szektor aktuális trendjeibe a múlt év végén a londoni E-Cigarette Summiton nyert betekintést az Index. A szakmai fórumon elhangzott, hogy egyre kevesebben dohányoznak, évi nyolcmillió haláleset azonban még így is ennek a káros szenvedélynek tudható be világszerte. Egyre több új típusú dohánytermék jelenik meg, az egyes országokban azonban nagyban eltér, hogyan kezelik az ártalomcsökkentés kérdését. A konferencián elhangzott, hogy a szektor következő évtizede elsősorban az elfogadott szakpolitikáktól és a technológiai változásoktól függ.

(Borítókép: Mészáros János / MTI)