Nagy játszmába keveredett Európa, már Kína és Amerika is a porondon

Európa feltehetően átvészeli az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság 2022-2023-as téli epizódját még akkor is, ha Oroszország hirtelen teljesen leállítja a megmaradt vezetékes gázszállítást. Ugyanakkor a 2023-2024-es időszak hideg hónapjai kérdésesek. 2023. október 1-jére az európai gáztárolóknak legalább 90 százalékos szinten kell állniuk. A nemzetközi szakértők úgy vélik, ezen túlmenően megválaszolásra szorul, hogy a kontinens fenn tudja-e tartani továbbra a 15 százalék körüli kereslet csökkenését.

A Bruegel Intézet kutatói két sarkalatos tényezőt emeltek ki azzal kapcsolatban, hogy miként tartható fenn az európai lakások meleg- és az ipar nyersanyagszükséglete. Tehát felvetődik az, 

1. hogyan fog alakulni a cseppfolyósított földgáz (LNG) nemzetközi piaca, 
2. mennyire lesz tartós Európában a keresletcsökkenés.

Azzal, hogy Európa az LNG mellett döntött, egy nemzetközi verseny részese lett, viselve ennek minden előnyét és hátrányát. Többek között, hogy érzékennyé válhat a globális ellátás dinamikájára. A kitettség gyengítése miatt - a nemzetközi elemzésekben sokan úgy vélekednek - továbbra is szükséges az összeurópai gázbeszerzés, hiszen a nemzeti gázpiacok most szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint 2022-ben. Az egyik ország keresletében és kínálatában bekövetkező változás továbbgyűrűzik az unióban. Ezért hatalmas lépés lehet a francia nukleáris termelés visszatérése.

Másodsorban az ipari gázkereslet nagymértékű csökkenése nem járt együtt az ipari termelés visszaesésével. Probléma azonban, hogy ebben a szektorban tavaly alig takarékoskodtak a gázzal. A háztartások ezzel szemben spóroltak egyrészt a megugró rezsiköltségek miatt, másrészt az enyhe tél miatt sem fűtöttek annyit, mint korábban. Tavaly viszont rekordszámú hőszivattyút helyeztek üzembe és óriási kereslete lett a napenergiának, ami arra utal, hogy megkezdődött az reorganizáció – legalábbis ahol ezt a hálózatok lehetővé is teszik.

Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője az Indexnek rávilágított, hogy 2022-ben még átlagosan 60 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába, viszont ez nem egyenletesen, az év vége felé folyamatosan csökkent. „Ha az utolsó hetek átlagos szállítási nagyságrendjével számolunk, akkor 25-30 milliárd köbméter érkezhet még az öreg kontinensre, ez nagyságrendileg a teljes európai gázkereslet 5-7 százaléka. Kiindulva a tavalyi év megbízhatatlan orosz gáz szállításaiból, ezt a mennyiséget sem biztos, hogy érdemes készpénznek venni.”

Nagyságrendileg 35 százaléka érkezik Ukrajna felől az orosz gáznak, és amennyiben a harcok újra fokozódnának a vezeték is kockázatnak lehet kitéve – fűzte hozzá.

Az LNG-terminálok kihasználtsága uniós tagállami bontásban

(szürke – korábbi évek; kék – 2023 első három hete) 

Vadnyugat a nemzetközi piac

Tavaly nyáron az EU országai megállapodtak, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik a földgázigényt az előző öt év azonos időszakának átlagához képest. A nemzetközi kutatók úgy vélik, a legfontosabb pont most az, hogy ez a lépés fenntartható maradjon. Egy uniós rendelet előírja, hogy a gáztárolóknak 2023. október 1-jéig el kell érniük a kapacitás 90 százalékát, 2023. február 1-jén 71 százalékos töltöttségi szinten voltak az európai tartalékok. A tárolási mennyiségek feltehetően nem fognak teljesen kimerülni a tél végére, ez pedig puffert jelent a következő szezonra.

Ám vannak már itt is előre lépések: az elmúlt hónapokban néhány olyan projekt megvalósult, amelynek az igazi lökést Putyin háborúja adta meg. Az úszó tárolók és importterminálok gyors beszerzése – különösen Németországban – fontos földrajzi területeken további LNG-importkapacitást fog biztosítani.

2022-ben az európai LNG-behozatal 600 TWh-val, azaz a 2021-es teljes behozatal 60 százalékával nőtt, a többletmennyiségből 400 TWh-t az Egyesült Államok biztosít – a globális LNG-export mindössze 5 százalékkal nőtt. Az elmúlt években az amerikai földgázt többnyire az ázsiai importőrök kötötték le, de 2022-ben ezek egy részét Európába irányították át. Érdekesség: számos kutatóintézet véleménye az, hogy ezt az Oroszországból Kínába irányuló csővezetékes gázszállítások növekedése tette lehetővé – 2021-es 10 milliárd köbméterről 2022-re 15 milliárd köbméterre nőtt a volumen –, további segítség volt, hogy a kínai gazdaság közel sem dübörgött annyira, mint azt várták. Így az, hogy Európa továbbra is számíthat-e ezekre a mennyiségekre a nemzetközi piacon, ahol a pénz dönt, nagyban ezektől a pontoktól függ.

Az Európai Unió havi LNG-importjának a származási helye szerint

(kék – Amerika; sárga – Afrika; zöld – Közel-Kelet; piros – Oroszország; rózsaszín – egyéb)

Gaál Gellért véleménye szerint Európának egyértelműen a nemzetközi cseppfolyósított földgáz piacáról szükséges, hogy beszerezze a hiányzó mennyiségét, azonban fontos látni, hogy a többi versenyző ország milyen keresletet támaszt.

A háború előtt Ázsia volt a fő keresleti erő az LNG piacon, és ami többlet megmaradt az Európai tározókba landolt, míg ha az ázsiai kereslet erős volt Európa csökkentette keresletét és saját gáz tározóiból oldotta meg a fogyasztási igényét. Míg 2021-ben a Covid lazítások következtében 27 milliárd köbméterrel több LNG érkezett Ázsiába, addig 2022-ben 25 milliárd köbméterrel kevesebb, Európa nagy szerencséjére. Látva ugyanakkor a kínai Covid lazításokat, vélhetőleg az ország gázkereslete is fel fog futni, versenyezve Európával az LNG tankerekért

– vélekedett a Concorde vezető elemzője.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) számítása szerint a globális LNG-piac 2023-ban is folyamatosan növekedni fog, és 200-300 TWh bővülés lesz elkönyvelhető – összehasonlításként Oroszország havonta még mindig 10-15 TWh-15 TWh LNG-t exportál az unióba. Összességében a nemzetközi kutatók úgy látják, hogy a gyenge unión kívüli földgáz kereslet esetén elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a kontinens tovább tudja növelni LNG-behozatalát, míg egy erős globális kereslet esetén az LNG-versenyt a fizetőképesség fogja eldönteni.

A fel nem használt energia a legolcsóbb

Kalkulációk szerint 2023 februárjától októberéig tartó időszakban a gázkereslet 9 százalékkal magasabb lehet, ha az időjárás olyan hideg lesz, mint az elmúlt tíz év leghidegebb időjárása volt, és 6 százalékkal alacsonyabb, ha az időjárás olyan meleg lesz, mint ugyanezen időszak legmelegebb időjárása. A Bruegel Intézet álláspontja, hogy ha nem érkezik Oroszországból gáz, akkor hideg időjárás esetén a gázkeresletet 26 százalékkal, melegebb hőmérséklet esetén 15 százalékkal kellene csökkenteni – tehát 15 százalékos előirányzott kereslet csökkenés csak meleg időjárás esetén elégséges.

2022 októberében és novemberében a háztartások gázkereslete több uniós országban mintegy 30 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál. Emellett számos alternatív megoldást is választottak: ahogy az korábban említésre került, rekordgyorsasággal vásárolnak hőszivattyúkat az európai polgárok, ez 2023-ban 20 Twh-val csökkenti az unió gázfogyasztását.

Ám az igazi kérdés az ipari szektor. Hiszen a késztermékeink előállításához óriási mennyiségű gázt használnak. Ezt meglehetősen egyszerű mérni, hiszen az ipari termelés változását kell megvizsgálni, viszonyítva, hogy hogyan alakult a gázfelhasználás ebben a szektorban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése alapján az ipari gázigény 2022-ben bekövetkező csökkenésének mintegy felét az energiaforrás megcserélésével sikerült elérni, erre pedig a magas árak ösztönözték a piaci szereplőket.

A Concorde vezető elemzője szerint azzal, hogy télen „természet Európa mellé állt” rendkívül sokat segített a gáztározók magas szinten maradásában és potenciálisan kedvező szintre érkezésében a tél végével, ezáltal is csökkentve a felöltési időszak alatt szükséges gázmennyiséget. „Kedvező viszonyok a megújuló erőművek számára (magas napos óraszám és erős szél), a francia atomerőművek magas kihasználtsága mind szükséges lenne, hogy ne legyen sok gázra szükség az európai villamosáram-kereslet biztosításához. Tavaly pont, amikor a másik két nagy szektor spórolni tudott a gázmennyiségen, az áram szegmens több gázt fogyasztott, mint az azt megelőző évben” – fogalmazott az Index megkeresésére Gaál Gellért.

A legnagyobb mértékű termeléscsökkenés a vegyipari ágazatban következett be, ahol jellemzően földgázt használnak alapanyagként, és nehezebben helyettesíthető. Ugyanakkor az adatok jelenleg arra utalnak, hogy az ipar sikeresen csökkenti a gázigényt anélkül, hogy az ipari termelésre vagy a foglalkoztatásra jelentős hatást gyakorolna. A német vállalatok háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy mérsékelte a földgázfogyasztást, és ez csak kisebb hatást gyakorolt a termelésre. Ráadásul, némi optimizmusra adhat okot, hogy Európa nem került még recesszióba, a legrosszabb forgatókönyvek is csak technikai recessziót prognosztizálnak, ráadásul ha az ipar bajba lenne, az már látszana az adatokból.

Még nincs ok az örömre

Európa földgázellátása rengeteg dologtól függ, a 2023-2024 gázszezon pedig továbbra is nagyon feszes marad. Az árak rekordmagasságról szorultak vissza, de továbbra is háromszor-négyszer magasabbak, mint ahogy az elmúlt évtizedben tapasztalható volt. A nemzetközi elemzések alapján az európai gázellátás-kereslet egyensúlya a következő két évben továbbra is kötéltáncot fog járni, és akkor még a pillangóhatásról nem is beszéltünk, hiszen egy ilyen feszes kereslet-kínálat mellett bármilyen nemzetközi esemény újraírhatja a képleteket.

Feszes az európai földgázpiac, ezt pedig jól jelzi, hogy szezonálisan nagyon magas szinten vannak az uniós gáztározók, mégis a gázárak háromszor-négyszer magasabban vannak a békeidőkhöz képest. Érződik, hogy jelentős része a piaci egyensúlynak függ kevésbé kiszámítható tényezőktől pl: időjárási viszonyok, ami mind a  keresleti oldalt és a kínálatit is erősen befolyásolja, ez bizonytalanság kockázat prémiuma is megjelenik az árban

– összegezte Gaál Gellért. Ráadásul, Európában felelősök nélkül gázvezetékek robbanhatnak fel, így a Bruegel Intézet kutatóinak a véleménye az, hogy csak úgy könnyebbülhet meg jobban Európa, ha ennél is többet tesz a keresletének a csökkentése érdekében. Ezt a Concorde vezető elemzője is megerősítette, aki szerint mindenképpen hatékonyság javulásra lesz kényszerítve az unió gazdasága, hosszabb távon pedig valószínűleg a földgáz molekulát felhasználó iparágak elgondolkozhatnak azon, hogy

Bár az unió mindent támogatást megpróbál majd megadni ezeknek a vállalatoknak, rövid távon ugyanakkor nem annyira drasztikus a kép, azt lehet látni, hogy az alkalmazkodási képességünk nagyon erős. Németország feldolgozó iparának teljesítménye az elmúlt években stabil, míg földgáz felhasználását 20-30 százalékkal tudta csökkenteni.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó:   Antonio Masiello / Getty Images)