Külföldön hódítanak a magyar techcégek

A megkérdezett cégek közel fele árbevétel-növekedésről, illetve az ügyfélkör dinamikus bővüléséről számolt be, a koronavírus-járvány pedig kifejezetten felpörgette a digitalizációs törekvéseket az elmúlt három évben. Az energiaválság azonban ezt a sikerágazatot is fenyegeti, az informatikai felső vezetők ugyanis arra számítanak, hogy a drágulás a tervezett fejlesztések elhalasztására kényszerítheti a megrendelőket.

Az információs technológiai szektor a nemzetgazdaság jelentős szeletét adja a maga 5 százalékos részesedésével a teljes hazai hozzáadottérték-termelésből, miközben 85 ezer munkavállaló és mintegy 42 ezer vállalkozás szolgálja ki a soha nem látott digitalizációs igényeket Magyarországon – derül ki a Makronóm Intézet kutatásából.

A versenypiacon villognak

A hazai IT-szektor tehát kiemelkedően exportképes ágazat, ráadásul a vállalatok többsége magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat nyújt. A megkérdezettek 69 százaléka megoldás- és szoftverfejlesztéssel foglalkozik, 44 százalékuk pedig hardverértékesítéssel, illetve fontos kiemelni, hogy 65 százalékuk kifejezetten egyedi, saját fejlesztéseket kínál.

A magyar techcégek megrendelője elsősorban a versenypiac, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások (67 százalék) és nagyvállalatok (52 százalék), emellett vevőkörük pedig igencsak diverzifikált, a gazdaság szinte minden ágazatának digitalizációs igényeit kiszolgálják.

A koronavírus-járvány még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe, ráadásul a biztonságos és hatékony otthoni munkavégzés feltételeit is meg kellett teremteni. A hazai IT-szektor profitált ebből a megváltozott helyzetből, közel felük érdemi árbevétel-növekedésről számolt be, a megkérdezettek 10 százaléka pedig éppen ebben az időszakban lépett a külpiacra

– mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

Az energiaválság visszahúz

Kihívásokból persze akadt bőven ebben az ágazatban is az elmúlt években: a megkérdezettek szerint leginkább az emelkedő infláció (59 százalék), a növekvő bérigények (55 százalék) és a megfelelő munkaerő elérhetősége (32 százalék) jelentett kihívást, de érdemes megemlíteni, hogy 39 százalékuk a kínálkozó új lehetőségek ellenére is hátráltató tényezőként tekintett a járványhelyzetre. 

A 2023-ban jelentkező legjelentősebb kihívást a toborzás és a minőségi munkaerő rendelkezésre állása mellett az IT-cégek az energia- és alapanyagárak emelkedésében látják, a válaszadók közel felénél (49 százalék) okoz problémát ezek drágulása. Természetesen ez nem csupán a saját gazdálkodásukra van hatással, a vállalatvezetők ugyanis arra számítanak, hogy többségben lesznek azok a vevők, akik valószínűleg (41 százalék) vagy biztosan (26 százalék) visszafogják emiatt a tervezett fejlesztéseket.

Az oktatás a siker kulcsa

A fenti válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az utánpótlás és a toborzás az IT-szektor egyik legnagyobb nehézsége lesz a jövőben, és a megoldási stratégiák nagyban befolyásolják majd az ágazat versenyképességét hosszabb távon is

– hangsúlyozta Dobos Balázs. A felmérésben részt vevő cégek 61 százaléka egyébként tudatosan figyel munkavállalói fejlesztésére, főként nyelvi tanfolyamokat, menedzsmentképességeket támogató kurzusokat, illetve a juniorok továbblépését célzó belső képzéseket szerveznek – vagyis egyre fontosabb a cégen belüli toborzás is.

Az viszont komoly problémának tűnik, hogy a felsőoktatás és a piac közötti átmenet továbbra sem egyszerű terep, ugyanis a megkérdezettek csupán 22 százalékának van élő együttműködése valamelyik hazai egyetemmel. Akik mégis rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, elsősorban gyakornoki programokkal vonják be a hallgatókat a cég életébe (41 százalék), esetleg vendégelőadásokkal igyekeznek megismertetni a pályakezdőket a szakma legfrissebb trendjeivel (23 százalék), duális képzésben ugyanakkor csupán a vállalatok 10 százaléka vesz részt.

Dobos Balázs szerint a felsőoktatáshoz kötődő kapcsolódási pontok tudatos erősítése az egyik legfontosabb feladat lehet, amely az IT-szektor előtt áll, hosszabb távon ugyanis lehetetlen fenntartani a jelenlegi dinamikus fejlődési pályát, ha nem sikerül új tehetségeket bevonni az ágazatba. Felmérésükből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek mintegy ötöde ráadásul generációváltás előtt áll, ami nem minden esetben zökkenőmentes.

(Borítókép: Victor J. Blue / Bloomberg / Getty Images)